Milyen meglepő. Kirill moszkvai pátriárka nem azért jött Romániába, hogy elvigye Erdélyt, vagy elhozza Besszarábiát.
Egy rakás „geopolitikai elmélet” született az oroszországi Kirill pátriárka látogatásáról: az Orosz Föderáció diverziós lépése, hogy letérítse Romániát az európai érvényesülés útjáról. A „szakértők” egymással versengve magyarázták nekünk, miért több a látogatás, mint aminek tűnik, miközben az valójában pontosan az, aminek látszik: két ortodox egyház közötti dogmatikus együttműködés.
Körbejárjuk a körülöttünk történő dolgokat és azt szeretnénk, ha az, amit látunk nem az, aminek tűnik, ha lenne valamilyen rejtett igazság, melynek megértéséhez csak mi vagyunk eléggé intelligensek.
Kirill orosz pátriárkával kapcsolatosan egyetlen dologról van szó: két ortodox egyház együttműködéséről, melyek kapcsolata túlmutat a pillanatnyi politikai akciókon.
Az Oroszország politikai vezetésével (figyelem: nem az orosz polgárral) szembeni ellenséges indulatainkon túllépve meg kell értenünk, hogy az egyház számára a dolgok évszázadok alatt történnek, a szabályok pedig egyik személyről a másikra, egyik vezetőről a másikra változnak. Ugyanez a helyzet a katolikus egyházban is, ahol a dolgok nehezen módosulnak és nem kötődnek a politikai élethez.
míg a katolikus az egyetemességet hirdeti.
Kirill pátriárka nem beszélt egyébről, csak az ortodox egyház egységéről és az ezek közötti kapcsolatokról. Ebből túlságosan meredek dolog azt a következtetést levonni, hogy az egyházi vezetők le akarják téríteni Romániát a nyugati pályájáról.
Meg az, hogy Kirill és Dániel pátriárkák most hidat vernek Bukarest és Moszkva között, mintha ez csak így menne: tapsolnak egyet és kész, létre is jött, hisz Isten ott áll az oldalukon. És végső soron nem látok abban semmi gondot, ha ez egy lehetőség arra, hogy jobbá váljanak a Románia és az Orosz Föderáció közötti kapcsolatok, a közös érdeknek megfelelően és a kölcsönös tisztelet megadásával.
Az államok közötti gondokat, akárcsak az emberek közöttieket, csak közös értékek keresésével lehet megoldani, márpedig ebben az esetben az ortodoxia olyasmi, amit nem lehet vitatni.
látogatóba jött Romániába, a román kollégája meghívására ugyanúgy, ahogy Szerbiában, Moldova Köztársaságban, Görögországban és máshol is járt. Az egyház nem szakítja meg több évszázados tevékenységét csak azért, mert mi mindenféle összeesküvés-elméleteket teszünk közzé cikkeinkben.
A következőt mondta a pátriárka: „Az alkotó munka Krisztus szent Egyházának szőlőjében nem lehetséges mindannyiunk szoros testvéri kapcsolata és az egyházaink, valamint az általuk vezérelt népek közötti kapcsolatok megerősítése nélkül.” Ezt mondta, de ugyanezt mondta a római pápa is, amikor Romániába látogatott és bármelyik másik magas rangú egyházi vezető is. Nem kell szarvakat odaképzelnünk, ahol nincsenek.
És azt is mondta a pátriárka, hogy: „Nagyon örülök, hogy Románia földjére léphetek. (…)
Az emberek között csak akkor lehetnek jó kapcsolatok, ha közösek az értékeik. És bárhogy alakulna is a történelem, nekünk, különböző országokban élő ortodox keresztényeknek észben kell tartanunk, hogy közös értékeink, közös életrendünk van. És ez azt jelenti, hogy óriási potenciállal rendelkezünk a békében és együttműködésben és kölcsönhatásban élésre. Még egyszer üdvözölni akarom Őboldogságát, a Román Ortodox Egyház vezetőit és az egész román népet. Isten óvja Romániát.” És ebben nincs semmi rossz és nincs semmi, ami ne lenne igaz. Mit vártunk, hogy úgy viselkedik, mint Rogozin? Nem így lett, mert itt teljesen másról van szó.
ha pedig a jobb kezét, akkor az meg ki tudja, mit jelent. Olyasmit látunk bele, ami nem létezik.
A pátriárka a nehéz kommunista korszakról is beszélt:
„Idén lesz a száz éve, hogy Oroszországban elkezdődtek a forradalmi események és az azt követő üldöztetés. Ez az emlékezetes dátum az egyházunkban lehetőséget teremt annak, hogy megértsük az utóbbi században bejárt szellemi utat, valamint Oroszország új mártírjainak és tanúságtevőinek áldozatát. Tudom, hogy az idei évet a Román Egyház is annak szentelte, hogy megemlékezzenek mindazokról, akiknek szenvedniük kellett az ateista hatalom miatt.”
Tehát: ismerjük el e látogatás igazi jelentőségét, és az nem geopolitikai.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.