Olyan szép, amikor a románok arról győzködnek, hogy nem utál minket itt senki. Mi bezzeg...
Sepsiszentgyörgy polgármestere iszonyatosan könnyedén beszél egy sajtókonferencián a romániai „magyar közösséggel szembeni gyűlöletről”. A „politikusok és a központi sajtó gyűlöletére” utal, ami lehetőséget jelent a Sepsi OSK labdarúgócsapatnak: „A kérdést összességében is lehet nézni, megoldásokat lehet keresni, ez egy pozitív dolog,”
Engedjék meg, hogy ne értsem: miféle „összesség” az, amelyről Antal polgármester úr beszél? A stadionokban felmerülő gondokat a „magyar közösség” összességére extrapolálja? Ez általánosítás és áldozati szerepben való tetszelgés.
De Antal úrnak ettől nem kell tartani, ez egy baráti Tanács, vagyis nagyon engedékeny a magyar sajtó kirohanásaival és nagyon kemény a román nyelvű sajtó „ellenreakcióival”. Ezt a saját tapasztalatomból tudom. Különben is, a politikusokra nincs cenzúra, ez csak a sajtó világában működik.
Az áldozati szerepben való tetszelgéssel ugyanez a helyzet: minden politikus a – központi, vagy helyi – sajtó, az „erőszakszervek”, „Băsescu ügyészeinek” és Soros multijainak az áldozata. És akkor, az antali gondolkodás szerint, ha a politikusok áldozatok, akkor a választók is kötelezően áldozatok, tehát a labdarúgó-, kézilabda-, kosárlabdacsapatok és a többi tagjai is. Ebben a pillanatban a Sepsi OSK azzá a csapattá válik, melytől a román labdarúgás minden áron meg akar szabadulni. Ez egy lyukakkal teli gondolatmenet, amit arra használnak, hogy áldozatként mutatkozzanak és vádoljanak.
Figyelmeztettem, hogy ez így lesz, fogadni mertem volna, hogy a csapat értéktelensége „lehetőséggé” fog változni. Nem tudtam, hogy kinek, azt hittem, hogy a Sepsi OSK számára, mely megpróbálja majd megérteni, hogy mi és miért nem működik a csapatban. Most megtudtam, hogy valójában
Nem tudom, mások hogy vannak vele, én egyáltalán nem gyűlölöm a magyarokat. Szerintem felelőtlenség, ha valaki, aki olyan helyzetben van, mint Antal polgármester, „magyar közösséggel szembeni gyűlöletről”, a Romániában – egyelőre a stadionokban, de a három pont szinte kitapintható – erősödő „magyarellenes érzésről” beszél. Ugyanez a véleményem arról is, ha valaki azt mondja, hogy a Sepsi OSK-nak a román társadalom szintjén általános ellenségességgel kell szembesülnie, hogy minden mérkőzésen hátrányból indul, mert Romániában ez a helyzet, gyermekkora óta tudja, hogy „a magyaroknak kétszer jobban és többet kell tudniuk a románoknál, hogy eredményt érjenek el”… Minő furcsaság, mifelőlünk ez másképp érződik: nekünk úgy tűnik, hogy a románoknak kell kétszer többet tudniuk a magyaroknál, hogy eredményesek legyenek – itt persze csak azokról a megyékről beszélek, ahol a magyar közösséget Antal úr áldozatként állítja be.
Sajnálattal mondom, hogy ez nem tisztességes üzenet. Igaz, az Antal úr által a politikusok és a központi sajtó egy részére általánosító „gyűlölet” a legtöbbször a stadionokra is rázúdul. Igaz, egyetlen galerinek és egyetlen stadionban sem lenne szabad „kifelé, kifelé a magyarokkal az országból” típusú ostoba szlogeneket kifeszítenie.
(A románok által időnként a Székelyföld kifejezés „kiváltására” használt kifejezés Hargita és Kovászna megyék nevéből – a szerk.) Mert minket hol moldvaiaknak, hol dobrudzsaiaknak, hol regátiaknak neveznek, azt mondják, hogy nem itt születtünk, Ceauşescu hozott ide minket, hogy megbontsuk a térség etnikai egyensúlyát… Ez volt és maradt az elképzelés, nem igaz?! Nekünk, románoknak, haza kellene mennünk, ahol születtünk, mert nem tartozunk ide, kilógunk a sorból, nincs keresnivalónk „Székelyföld”-ön. Ez ugyanolyan „gyűlölettel” teli üzenet, mint amilyet a kretén bukarestiek skandálnak a stadionokban. Csakhogy ez magyar politikusoktól érkezik, nem a lelátókról. Ha pedig megjelennek a lelátókon, akkor egyértelmű, hogy olyan politikusok diskurzusából vették, akik ugyanolyan idióták, mint akik a stadionokban üvöltöznek.
Azt a felvetést pedig szörnyűséges manipulálásnak tartom, hogy
hogy az ellenfél már 1-0-s előnyről indul. Nos, ha így van, akkor vajon hogyan tudták legyőzni a mieink a moldvaiakat, méghozzá Iaşi-ban?! És vajon miként verhették meg a bajnokot, a Viitorult Brassóban?! Ne keressen áldozati szerepet, ahol nem kell, polgármester úr, mert könnyen nevetségessé válhat. Bírói hibák és elromló pályavilágítások bárhol megtörténnek, az a fontos, hogy ti, hatóságok ne vigyétek át a politikában létező rossz szokásokat a sportra. A rossz, sajnos, megtörténik, és íme, hozzánk is eljutott. Előbb a kosárlabdába, aztán a labdarúgásba. Ez olyan rossz, amiért ti, politikusok vagytok felelősek, az RMDSZ-eseket is beleértve. És amiért nincs merszetek vállalni a felelősséget. Úgyhogy, hagyjál minket a sajtó által keltett „magyar közösséggel szembeni gyűlölettel”! Nem a sajtó, hanem ti, politikusok hozakodtok elő hamis üzenetekkel és manipuláljátok keményen a tömegeket. A sajtó persze átveszi és szintén felhasználja különféle, egyes esetekben egyáltalán nem nemes célokra. De a sajtó az esetek többségében „hozott anyagból” dolgozik. Ez viszont már egy másik történet.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Egy 22 éves fiatalember életét vesztette vasárnap a Tordai-hasadékban, miután lezuhant a via ferrata útvonalról.
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.
Megállapodott Orbán Viktorral az idei tusványosi részvételről Németh Zsolt – jelentette be a politikus egy közéleti podcastben. A szervezők emellett a jelenlegi magyar kormány több tagját is meghívnák Tusnádfürdőre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.