Olyan szép, amikor a románok arról győzködnek, hogy nem utál minket itt senki. Mi bezzeg...
Sepsiszentgyörgy polgármestere iszonyatosan könnyedén beszél egy sajtókonferencián a romániai „magyar közösséggel szembeni gyűlöletről”. A „politikusok és a központi sajtó gyűlöletére” utal, ami lehetőséget jelent a Sepsi OSK labdarúgócsapatnak: „A kérdést összességében is lehet nézni, megoldásokat lehet keresni, ez egy pozitív dolog,”
Engedjék meg, hogy ne értsem: miféle „összesség” az, amelyről Antal polgármester úr beszél? A stadionokban felmerülő gondokat a „magyar közösség” összességére extrapolálja? Ez általánosítás és áldozati szerepben való tetszelgés.
De Antal úrnak ettől nem kell tartani, ez egy baráti Tanács, vagyis nagyon engedékeny a magyar sajtó kirohanásaival és nagyon kemény a román nyelvű sajtó „ellenreakcióival”. Ezt a saját tapasztalatomból tudom. Különben is, a politikusokra nincs cenzúra, ez csak a sajtó világában működik.
Az áldozati szerepben való tetszelgéssel ugyanez a helyzet: minden politikus a – központi, vagy helyi – sajtó, az „erőszakszervek”, „Băsescu ügyészeinek” és Soros multijainak az áldozata. És akkor, az antali gondolkodás szerint, ha a politikusok áldozatok, akkor a választók is kötelezően áldozatok, tehát a labdarúgó-, kézilabda-, kosárlabdacsapatok és a többi tagjai is. Ebben a pillanatban a Sepsi OSK azzá a csapattá válik, melytől a román labdarúgás minden áron meg akar szabadulni. Ez egy lyukakkal teli gondolatmenet, amit arra használnak, hogy áldozatként mutatkozzanak és vádoljanak.
Figyelmeztettem, hogy ez így lesz, fogadni mertem volna, hogy a csapat értéktelensége „lehetőséggé” fog változni. Nem tudtam, hogy kinek, azt hittem, hogy a Sepsi OSK számára, mely megpróbálja majd megérteni, hogy mi és miért nem működik a csapatban. Most megtudtam, hogy valójában
Nem tudom, mások hogy vannak vele, én egyáltalán nem gyűlölöm a magyarokat. Szerintem felelőtlenség, ha valaki, aki olyan helyzetben van, mint Antal polgármester, „magyar közösséggel szembeni gyűlöletről”, a Romániában – egyelőre a stadionokban, de a három pont szinte kitapintható – erősödő „magyarellenes érzésről” beszél. Ugyanez a véleményem arról is, ha valaki azt mondja, hogy a Sepsi OSK-nak a román társadalom szintjén általános ellenségességgel kell szembesülnie, hogy minden mérkőzésen hátrányból indul, mert Romániában ez a helyzet, gyermekkora óta tudja, hogy „a magyaroknak kétszer jobban és többet kell tudniuk a románoknál, hogy eredményt érjenek el”… Minő furcsaság, mifelőlünk ez másképp érződik: nekünk úgy tűnik, hogy a románoknak kell kétszer többet tudniuk a magyaroknál, hogy eredményesek legyenek – itt persze csak azokról a megyékről beszélek, ahol a magyar közösséget Antal úr áldozatként állítja be.
Sajnálattal mondom, hogy ez nem tisztességes üzenet. Igaz, az Antal úr által a politikusok és a központi sajtó egy részére általánosító „gyűlölet” a legtöbbször a stadionokra is rázúdul. Igaz, egyetlen galerinek és egyetlen stadionban sem lenne szabad „kifelé, kifelé a magyarokkal az országból” típusú ostoba szlogeneket kifeszítenie.
(A románok által időnként a Székelyföld kifejezés „kiváltására” használt kifejezés Hargita és Kovászna megyék nevéből – a szerk.) Mert minket hol moldvaiaknak, hol dobrudzsaiaknak, hol regátiaknak neveznek, azt mondják, hogy nem itt születtünk, Ceauşescu hozott ide minket, hogy megbontsuk a térség etnikai egyensúlyát… Ez volt és maradt az elképzelés, nem igaz?! Nekünk, románoknak, haza kellene mennünk, ahol születtünk, mert nem tartozunk ide, kilógunk a sorból, nincs keresnivalónk „Székelyföld”-ön. Ez ugyanolyan „gyűlölettel” teli üzenet, mint amilyet a kretén bukarestiek skandálnak a stadionokban. Csakhogy ez magyar politikusoktól érkezik, nem a lelátókról. Ha pedig megjelennek a lelátókon, akkor egyértelmű, hogy olyan politikusok diskurzusából vették, akik ugyanolyan idióták, mint akik a stadionokban üvöltöznek.
Azt a felvetést pedig szörnyűséges manipulálásnak tartom, hogy
hogy az ellenfél már 1-0-s előnyről indul. Nos, ha így van, akkor vajon hogyan tudták legyőzni a mieink a moldvaiakat, méghozzá Iaşi-ban?! És vajon miként verhették meg a bajnokot, a Viitorult Brassóban?! Ne keressen áldozati szerepet, ahol nem kell, polgármester úr, mert könnyen nevetségessé válhat. Bírói hibák és elromló pályavilágítások bárhol megtörténnek, az a fontos, hogy ti, hatóságok ne vigyétek át a politikában létező rossz szokásokat a sportra. A rossz, sajnos, megtörténik, és íme, hozzánk is eljutott. Előbb a kosárlabdába, aztán a labdarúgásba. Ez olyan rossz, amiért ti, politikusok vagytok felelősek, az RMDSZ-eseket is beleértve. És amiért nincs merszetek vállalni a felelősséget. Úgyhogy, hagyjál minket a sajtó által keltett „magyar közösséggel szembeni gyűlölettel”! Nem a sajtó, hanem ti, politikusok hozakodtok elő hamis üzenetekkel és manipuláljátok keményen a tömegeket. A sajtó persze átveszi és szintén felhasználja különféle, egyes esetekben egyáltalán nem nemes célokra. De a sajtó az esetek többségében „hozott anyagból” dolgozik. Ez viszont már egy másik történet.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.