Akkor keresse elő és segítsen egy digitális gyűjtemény létrehozásában.
Az audiovizuális örökség világnapja (október 27.) és a szintén közelgő adventi időszak apropóján közösségi projektet hirdet meg az Erdélyi Audiovizuális Egyesület és a Sapientia EMTE. Ennek keretében különböző generációk oszthatják meg történeteiket a 2017-es adventi időszakban. A gyűjtés során Kolozsváron vagy kolozsváriakról készült, és a téli ünnepkörhöz kapcsolódó 2000 előtti képeket és a hozzájuk kapcsolódó történeteket várják.
„A karácsonyi fotók sűrű képek, hiszen a család önmagáról alkotott ideális képét jelenítik meg. Ezen keresztül feltárulnak a tárgyaik, amelyek körülvették őket, megjelenik az enteriőr is. Ugyanakkor az ismétlődő rítusok, a karácsonyfa jelenléte révén még jobban láthatóvá válik az idő, a történelem nyoma egy tematikus képgyűjteményben. Beszédes lehet a karácsonyfadíszek, az ajándékok, a ruházat, a városi díszvilágítás változása is, de a képeket valójában a hozzá csatolt rövid beszámolók, visszaemlékezések tennék igazán tartalmassá” – áll a felhívásban.
Várnak minden olyan fotót, amelyen
– karácsonyfa látható, vagy
– a téli ünnepkörhöz tartozik (pl. Mikulás-járás, advent, szilveszter) vagy
– a város köztereinek téli arcát mutatja meg.
Arra is kérik a résztvevőket, hogy osszanak meg egy képhez kapcsolódó történetet: a kép készítésének időpontját, a kép készítésének történetét, vagy bármilyen történetet, emléket a képen látható családról, családtagokról.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.