// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Van egy karácsonyi története és egy fotója a régi Kolozsvárról?

// HIRDETÉS

Akkor keresse elő és segítsen egy digitális gyűjtemény létrehozásában.

Az audiovizuális örökség világnapja (október 27.) és a szintén közelgő adventi időszak apropóján közösségi projektet hirdet meg az Erdélyi Audiovizuális Egyesület és a Sapientia EMTE. Ennek keretében különböző generációk oszthatják meg történeteiket a 2017-es adventi időszakban. A gyűjtés során Kolozsváron vagy kolozsváriakról készült, és a téli ünnepkörhöz kapcsolódó 2000 előtti képeket és a hozzájuk kapcsolódó történeteket várják.

„A karácsonyi fotók sűrű képek, hiszen a család önmagáról alkotott ideális képét jelenítik meg. Ezen keresztül feltárulnak a tárgyaik, amelyek körülvették őket, megjelenik az enteriőr is. Ugyanakkor az ismétlődő rítusok, a karácsonyfa jelenléte révén még jobban láthatóvá válik az idő, a történelem nyoma egy tematikus képgyűjteményben. Beszédes lehet a karácsonyfadíszek, az ajándékok, a ruházat, a városi díszvilágítás változása is, de a képeket valójában a hozzá csatolt rövid beszámolók, visszaemlékezések tennék igazán tartalmassá” – áll a felhívásban.

Várnak minden olyan fotót, amelyen

– karácsonyfa látható, vagy
– a téli ünnepkörhöz tartozik (pl. Mikulás-járás, advent, szilveszter) vagy
– a város köztereinek téli arcát mutatja meg.

Arra is kérik a résztvevőket, hogy osszanak meg egy képhez kapcsolódó történetet: a kép készítésének időpontját, a kép készítésének történetét, vagy bármilyen történetet, emléket a képen látható családról, családtagokról.

A képeket a Sapientia Tordai úti épületének B506-os termébe várják, a képeket digitalizálás után tulajdonosaik visszakapják. Emailen is be lehet küldeni képeket, .tif formátumban, min. 600 dpi-vel szkennelve. A fotókat a következő e-mailcímre lehet elküldeni: 100karacsony@gmail.com.

A gyűjtés november 18-án zárul, a képek és történeteik – a képmennyiség függvényében – kiállítás formájában is megtekinthetőek lesznek decemberben, a Sapientia Tordai úti épületében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS