Akkor keresse elő és segítsen egy digitális gyűjtemény létrehozásában.
Az audiovizuális örökség világnapja (október 27.) és a szintén közelgő adventi időszak apropóján közösségi projektet hirdet meg az Erdélyi Audiovizuális Egyesület és a Sapientia EMTE. Ennek keretében különböző generációk oszthatják meg történeteiket a 2017-es adventi időszakban. A gyűjtés során Kolozsváron vagy kolozsváriakról készült, és a téli ünnepkörhöz kapcsolódó 2000 előtti képeket és a hozzájuk kapcsolódó történeteket várják.
„A karácsonyi fotók sűrű képek, hiszen a család önmagáról alkotott ideális képét jelenítik meg. Ezen keresztül feltárulnak a tárgyaik, amelyek körülvették őket, megjelenik az enteriőr is. Ugyanakkor az ismétlődő rítusok, a karácsonyfa jelenléte révén még jobban láthatóvá válik az idő, a történelem nyoma egy tematikus képgyűjteményben. Beszédes lehet a karácsonyfadíszek, az ajándékok, a ruházat, a városi díszvilágítás változása is, de a képeket valójában a hozzá csatolt rövid beszámolók, visszaemlékezések tennék igazán tartalmassá” – áll a felhívásban.
Várnak minden olyan fotót, amelyen
– karácsonyfa látható, vagy
– a téli ünnepkörhöz tartozik (pl. Mikulás-járás, advent, szilveszter) vagy
– a város köztereinek téli arcát mutatja meg.
Arra is kérik a résztvevőket, hogy osszanak meg egy képhez kapcsolódó történetet: a kép készítésének időpontját, a kép készítésének történetét, vagy bármilyen történetet, emléket a képen látható családról, családtagokról.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.