// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Kicsomagolták a kolozsvári unitárius püspöki lakot

// HIRDETÉS

És gyönyörű lett.

A napokban került le a felújítás alatt álló, kolozsvári unitárius püspöki lak homlokzatáról az állványzat. Ami előbukkant, attól leesett az állunk, amikor arra jártunk. Vagyis a Kossuth / Belső-Magyar / 21. Decembrie 1989 utcán, ahol ez az épület jóval hosszabban bírta, mint az utca eddigi bármelyik neve. 

 

Maga az épület annyira jól néz ki, hogy még ez a telefonfotó se tudja elrontani. Kicsit reménykedtünk, hátha bekerül egy előadás a Kolozsvári Magyar Napok programjába arról, milyen régészeti leletekre bukkantak a több mint 500 éves házon, milyen építészeti, művészettörténeti vagy akár társadalomszervezési érdekességekre következtettek a hosszas kutatás és felújítás során – de hiába böngésztük ilyesmiért a programot.

 

A felújítás még nem ért véget, és ez csak tovább csigázza az érdeklődésünket, mindenesetre a földszinten nyílt bisztró már látogatható, és ennek a háznak a történetéről is bizonyára tanulhatunk a Korzo Egyesület egyik magyarnapos sétáján: a Kapualjtól a szószékig. Hitújítás Kolozsváron című városnézés augusztus 20-án indul délután öttől a Ferences templomtól.

 

A ház mostani felújítását Bálint Benczédi Ferenc püspök kezdeményezte még 2009-ben, amikor úgy döntött, nem költözik be az addig püspöki rezidenciaként működő épületbe, hanem előteremtik a forrásokat egy nagyon alapos és szakszerű felújításhoz. A belső udvaron és a manzárdon még dolgoznak, derül ki a Szabadság című kolozsvári napilapból, és ha kész lesz, az épület egy részében a vallászabadság erdélyi örökségét fogják kutatni, megmutatni és ápolni.

 

Hogy érthető legyen, miért lelkendezünk ennyire ennek az épületnek, megmutatjuk a szomszédját, amelynek homlokzatát felújítás címén teljesen tönkretették. Itt gyakorlatilag csak a kapukeret maradt eredeti:

 

 

 

Úgyhogy inkább nézzük meg mégegyszer az unitárius püspöki lakot, amelynek sokat ígérően nyílik a kapuja (amelyet egyelőre préseltlemez helyettesít):

 

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS