// 2026. november 18., szerda // Jenő

RMDSZ – Teleorman és Kolozsvár között

// HIRDETÉS

Éppen azért, mert ilyen hosszú ideje ördögtől valóknak tartják őket, a kisebbségek jogairól átlátható és becsületes módon kellett volna beszélni.

A szocialisták turbulenciái, a példátlan nevetségességen túlmenően, felszínre hozták a román politika évtizedek óta megrekedt mechanizmusait. Pedig minden egyszerűnek kellett volna lennie: a PSD-nek szüksége volt a magyarok szavazataira, ennek érdekében pedig tárgyalásokat kezdett. És ettől kezdve – túllépve azon a balkáni ősbemutatón is, hogy a miniszterek előbb arról szavaznak, hogy alkalmatlanok voltak a tisztségükre, majd arról, hogy mégiscsak ők alkalmasak a kormányalakításra – a következőképpen alakultak az események: a PSD megígér az RMDSZ-nek néhány törvényt, melyek a magyar közösség elvárásait tükrözik, a sajtó értesül erről, amire

a műsorvezetők kiteszik a nemzeti zászlót az asztalra

és szemforgatóan arról beszélnek, hogy a románok 1848-ban a magyarokkal hadakoztak.

A tévéből azt is megtudhatják az emberek, hogy ha román kenyeret eszel, akkor muszáj románul beszélned – mert ha nem, akkor mehetsz vissza Ázsiába! –, valamint azt is, hogy fejbeverésre alkalmas igazságokká lehet változtatni az olyan legendákat, melyek szerint Székelyföldön még kenyeret sem kapsz a boltban, ha rossz helyre teszed a hangsúlyt. Előáll az Akadémia, előállnak a pártok, előállnak mindenféle, Antonescu marsallt a hajtókájukon viselő szervezetek – vagyis sokan olyanok, akiknek egy szavuk sem volt arra, hogy ebben az országban nincsenek iskolák, kórházak vagy autópályák.

Összefoglalva: mire mutatott rá az RMDSZ-nek az a baklövése, hogy leállt ezekkel tárgyalni?

Egy párton belüli botrányt kiterjesztettek az egész politikai színpadra. Ennek hatását már 27 éve ismerjük: a „magyar veszély” szertefoszlat bármilyen komoly vitát a közigazgatás reformjáról. Miért? Mert szakértők helyett politikusok beszélnek és elemzések helyett showműsorokat kapunk: két csitri amiatt hüledezett a stúdióban, mert „helyi autonómiát adnak Erdélyben” – honnan is tudhatnának ők a 2001-es 215. sz. törvényről, mely pont a helyi autonómiáról szól?

Másik két elemző amiatt volt kétségbeesve, hogy „ránk szakad a regionalizálás” – közben a románok is, a magyarok is arra várnak, hogy szánja már meg őket valamelyik központi nagykutya és adjon némi pénzt csatornázásra vagy egy patak fölé húzott hídra. Decentralizálás? Persze – de csak a felelősségek és nem a pénzügyek terén: a helyi tanácsok megkapják a kórházakat és az iskolákat, a pénz viszont a minisztériumoknál marad.

Apropó félelmek: éppen azért, mert ilyen hosszú ideje ördögtől valóknak tartják őket, a kisebbségek jogairól átlátható és becsületes módon kellett volna beszélni. Az a fő gond, hogy minden reformról, a kisebbségi jogokra vonatkozókat is beleértve, állandóan a kulisszák mögött tárgyalnak és csak akkor, amikor egyeseknek a körmükre ég a gyertya – ebből a paradigmából sürgősen ki kell majd lépnünk: el kell magyarázni az embereknek, hogy miként van ez a civilizált világban, miféle szabályok vannak ott és miért nem verik be egymás fejét csak azért, mert különböznek egymástól.

Elszörnyedsz a nacionalisták hisztériáitól?

Akkor állj elő, mert minden érv a rendelkezésedre áll: Románia része a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, 1995-ben írta alá és a 2007. novemberi 282. sz. törvénnyel ratifikálta. A román hatóságok a 10. cikkelyben vállalták, „őrködni fognak afelett, hogy a hatóságok ügyfelekkel kapcsolatban álló tisztviselői használják a regionális vagy kisebbségi nyelveket azokkal a személyekkel kapcsolatosan, akik ilyen nyelveken fordulnak hozzájuk; hogy a dokumentumokat a regionális, vagy kisebbségi nyelveken állítsák össze; lehetővé tegyék és/vagy bátorítsák a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát a regionális vagy helyi közigazgatáson belül”. Ugyanott: „hogy lehetővé tegyék a közigazgatási hatóságoknak a dokumentumok valamely regionális vagy kisebbségi nyelven történő kiállítását”. A 9. cikkely pedig ugyanezeket a jogokat biztosítja az igazságszolgáltatásban is.

Egyesek majd azt üvöltözik, hogy: árrrrulás!

Nos, nem: az 1918. december 1-i gyulafehérvári nagy nemzetgyűlés határozatában az áll, hogy az „új Román Állam létrehozásának egyik alapelve” „a teljes jogegyenlőség az összes együttélő nép számára. Minden nép a saját nyelvén igazgatja magát és ítélkezik a kebeléből származó személyeken keresztül”. A XXI. századra lefordítva: az alkotmány nemcsak a románoké, hanem a többieké is, az anyanyelvhez való jog pedig természetes jog, mint ahogy az adófizetés is természetes kötelezettség – ha pedig azt akarod, hogy egy magyar megtanuljon románul, akkor a modern román nyelvet tanítsd neki, ne elavult tankönyvekkel próbálkozz.

Erről sohasem beszéltek – a politikusok inkább holmi adukként őrizgették ezeket az igazságokat az ingujjukban vagy titokban alkudoztak róluk: tehát ne csodálkozzunk, ha blöffnek bizonyul az országprojektjük. Te RMDSZ, hirtelen arra ébredtél, hogy becsszóra elhiszed Dragneának és Tăriceanunak, hogy száz év után be fogják majd tartani a gyulafehérvári kiáltványt… Az egyik privatizálta a nemzeti büszkeséget, a másik a két háború közötti román nácizmuséhoz hasonló jelszavakkal menetelget.
A szemükbe kellett volna mondanod, hogy a kölcsönös kötelezettségekről, elvekről, igazságról szóló országos vita a megoldás – és ezzel egyrészről néhány káros vezetőtől is megszabadultál volna, másrészt olyanoktól is, akik állandó stresszhelyzetet okoznak Romániában.

Más: ugorrrjatok, mert a magyaroknak lesz Nemzzzeti Ünnepük!

– ez újabb bizonyítéka annak, hogy a politikusok kulturálisan a XIX. században ragadtak. Magyarországnak valójában augusztus 20-a a nemzeti ünnepe és I. István királlyal, a Magyar Királyság megalapítójával kapcsolatos. Március 15-e – melyet a magyar közösség amúgy is meg szokott ünnepelni, akár engedi ezt Bukarest, akár nem – az összmagyarság ünnepe; a magyar forradalmárok ezen a napon kérték Budapesten a sajtó szabadságát, a jobbágyság felszámolását, Nemzeti Bankot és igen, az utolsó, tizenkettedik pontban: az egyesülést Erdéllyel.

De a mai eszeddel kell nézned azt a 12. pontot, figyelmen kívül hagyva a kort? Nos, akkor azoknak, akik amiatt rettegnek, hogy a magyarok március 15-én egyesülni akartak Erdéllyel, tudniuk kellene, hogy Avram Iancu Bécsért harcolt, nem Bukarestért. Arról nem is beszélve, hogy 1848-ban Románia még csak nem is létezett.

Mi származott mindezekből? Mindkét oldalon

újra befűtöttek az identitárius farokméregetésnek.

Erőszakos ideológiát és legfőbb érvet csináltak – újra – a nacionalizmusból arra, hogy ne tegyenek semmit ezért a nemzetért; minek autópályák, minek iskolák vagy kórházak, ha vannak megfelelő ellenségeink, ha van kit hibáztatnunk? Ha nem tetszik, hékás, menj Ázsiába, adjanak azok neked jogokat!; itt örök időkre mi vagyunk az urak!

Ha Putyin lennék, akkor azt mondanám: mulţumesc frumos, mânca-ţi-aş! és köszönöm szépen – a bolygók állása újra kitűnő, ez a trükköm is bejött…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS