Dzsesszcsemegékkel is vár a Szent László Napok
Hogyan szólnak Bartók Béla román táncai vagy a Szent László korabeli gregoriánok dzsesszre hangolva? Többek között ez is kiderül június végén Nagyváradon.
Az idén június 19–25. között zajló Szent László Napok előrendezvényeit és felvezető programjait beharangozó hétfői sajtótájékoztatón kiderült, a június 18-ai nulladik naptól kezdve a fesztivál csúcspontját jelentő hétvégéig, kulturális események sokaságával várják a szervezők a királyi hét közönségét. A részletekről Zatykó Gyula, a kulturális fesztivál főszervezője, valamint vendége, Nemes István, a Posticum kulturális központ programigazgatója számolt be.
Az úgynevezett nulladik napra ütemezték be a hagyományossá vált, Szent Lászlótól Szent Lászlóig – Két keréken határok nélkül elnevezésű kerékpártúrát. Aznap este pedig megnyitják Kósa Klára keramikusművész Lelkünk virágai című kiállítását a nagyváradi várban. A tárlat a reformáció 500. évfordulója előtti tisztelgés.
A június 19-ei, hétfői nap lesz a kulturális fesztivál igazi nyitánya – koszorúzással, ünnepi gálával – amiről a szervezők egy későbbi sajtótájékoztatón terveznek beszámolni. Zatykó Gyula annyit elöljáróban elárult, hogy a megnyitó keretében a Fölszállott a páva tehetségkutató döntőseit is láthatjuk majd a Szigligeti Színház színpadán.
Június 20-án, kedden a Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen tető alá hozott tárlatokat nyitják meg – erre szintén a későbbiekben térnek vissza. Aznap este mutatják be premierként Váradon Bicskei Zoltán rendező legújabb filmjét, az Álom havát, amelyet 19 órától, a rendező jelenlétében lehet majd megtekinteni a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A 2016-ban bemutatott, 50 perces film alaptörténete, hogy a török dúlásban kiürült Bácska pusztaságán bujdosók érkeznek a romjaiban is monumentális Aracsi Pusztatemplom falai közé.
Szerda este az operett szerelmeseit várják: ezúttal is a Kolozsvári Magyar Opera művészeiből alakult Operett Group Projekt lép a váradi vár kőszínpadára, magukkal hozva a műfaj nagy slágereit.
Az előző évektől eltérően már június 22-én, csütörtökön állni fog a nagyszínpad a várudvarban, Szent László legendák dzsesszre hangszerelve címmel a műfaj neves előadói lépnek színpadra, és adóznak magyar és román nyelven városalapító lovagkirályunk emlékének. Az előadás premier, ezek a dalok még soha sehol nem csendültek így fel – hívja fel a figyelmet a Szent László Napok sajtószolgálata. Az esemény kapcsán Nemes István, a Posticum kulturális központ programigazgatója elmondta, az egész várost meg szeretnék szólítani, hogy mindenki magáénak érezze Szent Lászlót.
A műsor első felében a rendkívül népszerű Harry Tavitian lép színpadra: műsorában Bartók Béla román táncait dolgozza fel dzsessz ütemekben, ugyanakkor középkori örmény dalokkal is megörvendezteti majd nagyváradi közönségét.
Az előadás második része szól majd tulajdonképpen Szent Lászlóról, ekkor a Balázs Elemér Group zenészei két ismert és elismert énekessel, Andrejszkij Judittal és Mizsei Zoltánnal kalauzolnak el Várad alapítója korába: gregorián énekek és Szent László alakját megjelenítő régi magyar egyházi népénekek hangzanak majd el dzsesszre hangszerelve. Két dal között pedig két színész olvas fel részleteket odaillő Szent László legendákból, román és magyar nyelven egyaránt.
A Szent László Napok programjáért érdemes figyelemmel követni a fesztivál Facebook-oldalát és honlapját.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
