A március 15-én Kolozsváron rendezett ünnepi felvonuláson a csendőrség több személyt kiemelt a résztvevők közül, néhányukra figyelmeztetést vagy bírságot szabott ki. Valamennyien Erdély-zászlóval vonultak.

A közvéleményt azóta is foglalkoztatja az incidens, a Facebookon heves viták alakultak ki a történtek értelmezésére, hogy ki kezdeményezte a fellépést az Erdély-zászlósok ellen, a szervezők vagy a csendőrség.

A transzilvanista mozgalom egyik ismert alakja, Fancsali Ernő, aki az EMNP kolozsvári szervezetének elnöke, 500 lejes pénzbírságot kapott, azonban a szabálysértési jegyzőkönyvet nem írta alá, így ő a példányát postán kapja meg, addig nem tudjuk, hogy a dokumentum pontosan mit tartalmaz. Fancsali azt mondja, a csendőrség a nyilvános rendezvények megszervezését és lebonyolítását szabályozó 1991/60-as törvény alapján járt el ellene.

Ezt megerősíti egy másik jegyzőkönyv, amelyben a csendőrség figyelmeztetésben részesíti a felvonulás egy másik Erdély-zászlós résztvevőjét. A jegyzőkönyvből – amelyet Sabin Gherman transzilvanista újságíró tett közzé Facebook-oldalán – kiderül, hogy a csendőrség valóban az említett törvény 26 cikkelyének f. bekezdése alapján intézkedett, ez pedig kimondja, hogy

kihágásnak minősül „az uszítás bármilyen eszközzel, erőszakos tettek vagy más megnyilvánulások kezdeményezése vagy alkalmazása nyilvános rendezvények meghiúsításának vagy bármilyen más módon történő megzavarásának szándékával”.

A jegyzőkönyv eképpen rögzíti a tényállást:

„Az 1989. december 21. utcán tartózkodva a magyar nemzeti ünnep alkalmával tartott felvonulás szervezőnek kérésére megtagadta Erdély 1918 előtti zászlajának bevonását és a helyszín elhagyását”.

A kolozsvári csendőrség kedden közleményben tudatta, hogy nem az Erdély-zászló lobogtatásáért járt el a március 15-ei felvonulás négy résztvevője ellen, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a felvonulás helyszínét.

„A felvonulás békésen és civilizáltan zajlott, de a felvonulók között megjelent négy személy, akik Erdély 1918 előtti zászlaját lobogtatták. A rendezvény szervezője elhatárolódott ezektől a személyektől, azt kérvén, hogy vonják be a zászlót, vagy hagyják el a felvonulók menetoszlopát. A négy ember nem vetette magát alá a kérésnek, ezért a szervezők a csendőrség segítségét kérték” – áll a közleményben.

A csendőrség közölte, négy olyan embert bírságoltak meg összesen 1500 lejre, akik elutasították a tömeg elhagyását.

De végül is ki kezdeményezte az Erdély-zászlósok eltávolítását, a szervezők vagy a csendőrség?

A felvonulás szervezője az RMDSZ kolozsvári szervezete volt. Csoma Botond parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke (képünkön) keddi közleményében azt írja: a felvonulás szervezőivel tartott hétfői eligazításon a csendőrség munkatársai közölték, hogy az Erdély-zászló alkotmányellenes.

„A csendőrség először a tudomásunkra hozta, hogy azokat, akik erdélyi zászlóval érkeznek az ünnepségre, fel fogják tartóztatni, majd felszólítottak minket arra, hogy erről tájékoztassuk is azokat a személyeket, akiknél ilyen zászló van. Ezt mi meg is tettük, szervezőként minket utasítottak erre a csendőrség munkatársai” – írja Csoma.

A Főtér.ro kérdésére Csoma Botond határozottan tagadta, hogy a szervezők kérésére intézkedett volna a csendőrség az Erdély-zászlóval felvonuló személyek ellen. Mint mondta, a csendőrök már a protestáns teológiánál szóltak a szervezőknek, hogy a tömegben Erdély-zászlók, illetve Erdély-címeres kis zászlócskák vannak. „Tavaly ugyanezt csinálták, és ugyanúgy az RMDSZ-re akarták kenni az egészet” – húzta alá.

Mi azonban arra lettünk volna kíváncsiak, hogy azon a bizonyos hétfői eligazításon vagy később a szervezők kértek-e magyarázatot a csendőrségtől arra, hogy milyen törvényes alappal követelik az Erdély-zászlók eltávolítását. Csoma kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Czirmay Zoltán szervező, aki részt vett a hétfői eligazításon, „belement volna ilyenszerű párbeszédbe a csendőrökkel”.

Vagyis

a hatóságok nem tették világossá a szervezők számára, milyen jogalappal kérik az Erdély-zászlók eltávolítását, és a szervezők anélkül fogadták el a csendőrség közlését, hogy erre magyarázatot követeltek volna.

Czirmaytól egyébként azt kérték, hogy tanúként írja alá a büntetést rögzítő jegyzőkönyvet, ő viszont ezt megtagadta.

Csoma Botond – aki a Biasini szállónál megtartott ünnepség után a csendőrség egyik civil ruhás, helyszínen tartózkodó vezetőjének is szóvá tette az esetet – elmondta, hogy az ügyben érintett Soós Sándorral, a Néppárt Kolozs megyei elnökével közösen ki fognak adni egy közleményt, amelyben magyarázatot kérnek a belügyminisztertől a történtekre, ő maga pedig interpellálni fog az incidens kapcsán a parlamentben.

Az RMDSZ-es képviselő ugyanakkor nem érti, miért épp az Erdély-zászlót pécézték ki a szervek, hiszen a transzilván szimbólumok Románia címerében is szerepelnek, ugyanakkor köztudott, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésre az erdélyi románok az Erdély-címeres trikolórral érkeztek, ezt a tényt viszont a kommunizmus idején sikeresen meghamisították.