Az alkimisták és a morális kód

Van egy ilyen szólás, hogy mindenki természete szerint dicséri az Istent. A fecske úgy, hogy rak egy fészekalja tojást, ha teheti. A farkas úgy, hogy elkapja az őzgidát, ha teheti. Az ember úgy, hogy szól hozzá, ha teheti. Ebbe a természetbe (legalábbis abból a nézőpontból, ahonnan a szólást kiötlő és használó ember közelít hozzá) mélyen be van ágyazva az a bizonyos morális kód, amitől a nézőpontos ember nemigen tud szabadulni.

Nos, amikor elolvastam az Átlátszó Erdély tényfeltáró cikkét a L'Alchimiste nevű vendéglátóipari egységről, az Iskola Alapítványról, a Videbor Kft.-ről, Nagy-Debreczeni Hajnalkáról, Nagy Zoltánról, eszembe jutott ez a fenti szólás. Oké, ezt el tudom fogadni (nem, de mégis). Ők az alkimisták. Nekik ilyen a természetük. Ők így dicsérik az Istent.

Na de, ha úgy tetszik, rajtakapták őket. Felrobbant a kezükben a kémcső, mint az aranycsinálással kísérletező alkimistáéban. Kaptak is egy piros lapot: ha másért nem is feltétlenül, az érdekkonfliktus kapcsán mindenképpen.

Tudjuk, ilyesmi előfordul mindenféle körökben: az alkimisták próbálkoztak, kilógott a lóláb, jött a piros lap. És? Valamiféle reakcióra várna az ember. Egyrészt az Iskola Alapítvány részéről, hogy akkor ez most hogy is van, másrészt maguktól az érintettektől. Ez így lenne fair.

De nemigen látok reakciókat. És eszembe jut megint az a bizonyos morális kód. Hogy miért? Engedtessék meg nekem egy kis költői túlzás, a példa kedvéért. Hasonló esetben még a maffia vagy bármely diktatúra is morálisabban jár(t) el az ellene fellépőkkel. Ha valaki vétett a maffia mint közösség szabályai ellen, akkor egy szép nap a folyó fenekén ébredt az illető, egy betonkockával a lábán. Vagy kapott egy golyót a tarkójába, egyebébe. Ezt követelte a „morál”. Ha valaki szerkesztett egy szamizdatot, beszólt a diktátornak, hát jött egy autó, elvitték, fenyegették, pofozták, kínozták, esetleg eltüntették a kellemetlenkedőt. Rendben, ma demokrácia van. Meg errefelé épp nincs (klasszikus) diktatúra. Maffia van (rendben, talán az se klasszikus), és szokott is reagálni, ha rálépnek a tyúkszemére.

Na, de mit tesznek az alkimisták? Semmit. Mukk sincs. Nap mint nap kinyitják a vendéglőt. Business as usual. Magyarán: a maffiának és a diktatúrának is volt/van morális kódja. A saját természete szerint, értelemszerűen. Az alkimistáknak nincs. Nulla. Legalábbis egyelőre.