A kolozsvári irodalmi folyóirat szerzői verses levelekben szólították meg a 200 éve született költőóriást.
A 200 esztendeje született Arany János emlékének szentelt lapszámát mutatja be a Helikon irodalmi folyóirat március 10-én, pénteken 18 órától. A Helikon-estek sorozatába illeszkedő rendezvényt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartják.
A jeles alkalomból a lap szerkesztősége arra kérte több szerzőjét, hogy írjanak episztolát (verses levelet) Szalonta nagy szülöttéhez. A felhívásnak sokan sokféleképpen tettek eleget: Fekete Vince például a központozással „trükközve” értelmezte újra A walesi bárdokat, Lövétei Lázár László pedig egy képeslap hátára írt sorokkal kéri számon - keresetlen szavakkal - Aranyon, hogy immár 200 éve „hanyagolja” az erdélyi lapokat.
A lapszámban tanulmányok, recenziók is foglalkoznak Arany János életművével, továbbá olvasható egy beszélgetés Hász-Fehér Katalin irodalomtörténésszel, Arany-kutatóval.
A Demeter Zsuzsa által moderált beszélgetésen a felhívásnak eleget tevő költők közül jelen lesz Boda Edit, Egyed Emese, Horváth Benji, Varga Melinda és Varga László Edgár. Az est házigazdái: Mile Lajos főkonzul és Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.