A kolozsvári irodalmi folyóirat szerzői verses levelekben szólították meg a 200 éve született költőóriást.
A 200 esztendeje született Arany János emlékének szentelt lapszámát mutatja be a Helikon irodalmi folyóirat március 10-én, pénteken 18 órától. A Helikon-estek sorozatába illeszkedő rendezvényt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartják.
A jeles alkalomból a lap szerkesztősége arra kérte több szerzőjét, hogy írjanak episztolát (verses levelet) Szalonta nagy szülöttéhez. A felhívásnak sokan sokféleképpen tettek eleget: Fekete Vince például a központozással „trükközve” értelmezte újra A walesi bárdokat, Lövétei Lázár László pedig egy képeslap hátára írt sorokkal kéri számon - keresetlen szavakkal - Aranyon, hogy immár 200 éve „hanyagolja” az erdélyi lapokat.
A lapszámban tanulmányok, recenziók is foglalkoznak Arany János életművével, továbbá olvasható egy beszélgetés Hász-Fehér Katalin irodalomtörténésszel, Arany-kutatóval.
A Demeter Zsuzsa által moderált beszélgetésen a felhívásnak eleget tevő költők közül jelen lesz Boda Edit, Egyed Emese, Horváth Benji, Varga Melinda és Varga László Edgár. Az est házigazdái: Mile Lajos főkonzul és Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.