A kolozsvári irodalmi folyóirat szerzői verses levelekben szólították meg a 200 éve született költőóriást.
A 200 esztendeje született Arany János emlékének szentelt lapszámát mutatja be a Helikon irodalmi folyóirat március 10-én, pénteken 18 órától. A Helikon-estek sorozatába illeszkedő rendezvényt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartják.
A jeles alkalomból a lap szerkesztősége arra kérte több szerzőjét, hogy írjanak episztolát (verses levelet) Szalonta nagy szülöttéhez. A felhívásnak sokan sokféleképpen tettek eleget: Fekete Vince például a központozással „trükközve” értelmezte újra A walesi bárdokat, Lövétei Lázár László pedig egy képeslap hátára írt sorokkal kéri számon - keresetlen szavakkal - Aranyon, hogy immár 200 éve „hanyagolja” az erdélyi lapokat.
A lapszámban tanulmányok, recenziók is foglalkoznak Arany János életművével, továbbá olvasható egy beszélgetés Hász-Fehér Katalin irodalomtörténésszel, Arany-kutatóval.
A Demeter Zsuzsa által moderált beszélgetésen a felhívásnak eleget tevő költők közül jelen lesz Boda Edit, Egyed Emese, Horváth Benji, Varga Melinda és Varga László Edgár. Az est házigazdái: Mile Lajos főkonzul és Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.