Nőnapi igazságtétel

Dramolett a lét elviselhetetlen könnyűségéről. A mai napon. Is.
Hirdetés

Forgalmas utcasarok. Férfi áll Nő előtt, kezében csokor virág.

Férfi (lelkesen): Kedvesem! Boldog Nőnapot kívánok!

Nő: Mi van? A Nőnap nem BOLDOG! A Nőnap kemény! A Nőnap harc! A Nőnap odavág!

Nő odavág. Férfi meginog.

Férfi (szelíden): Olyan szép vagy, amikor haragszol.

Nő: A karórád szép! Én nem! Kemény vagyok! Harcos vagyok! Odavágok!

Nő odavág. Férfi meginog.

Férfi (farkával a lábai közt): Bocsáss meg! Nem vagyok a szavak embere…

Dalra fakad.

Férfi: Éljen minden bájos, szép nő…

Nő: És egyszerű, mi? Te rohadt, szexista állat! Te… te páviánbasa! Istenem, miért nem lettem mélytengeri lámpáshal? Vagy fekete özvegy?

Nő odavág. Férfi meginog. Fogait köpködi.

Férfi (összetörten): De… de… szeretlek, kedvesem!

Hirdetés

Nő: Kit szeretsz? Mit szeretsz? Hát mi vagyok én? Konyhai robot?

Nő odavág. Férfi meginog. Vért ugat.

Nő: Szexrabszolga?

Nő odavág. Férfi meginog. Utazási csekkeket öklendezik.

Nő: Ruházati kiegészítő?

Nő odavág. Férfi meginog. Jegygyűrűt hány.

Nő: Budikarima?

Nő odavág. Férfi meginog. Házkulcsokat hörög.

Nő: Én Nő vagyok, érted? Kemény, harcos, odavágok.

Nő odavág. Férfi eldől, mint egy zsák.

Nő: A rohadék. Még virágot se adott.

Nő szétnéz. Leint egy taxit. Végigsétál a Férfin. Keményen. Harcosan. Odavágva. Beül a taxiba. El.

Hirdetés