Minden totalitarizmusra törekvő rezsim igénybe veszi a konspirációs teóriákat. Miért lenne a román kormány kivétel?
Az a politikai gengszterizmus, mely abban csúcsosodott ki, hogy egy oligarcha-kategóriát ideiglenesen megpróbáltak kivonni az egyszerű halandóknak szóló törvény hatálya alól, kéz a kézben jár az összeesküvés-elméletek kiterjedtségével.
A maffiózó oligarchia szemszögéből nézve, mely a román válfajú Cosa Nostra mintáját követő államot próbál kialakítani magának, lebontva a jogállamiságot és ebből következően az utcai támogatóikat is, a leghatékonyabbnak a románoknak
hipotetikus „megosztására” vonatkozó hivatkozás tűnt. És az Akadémia egy része csatlakozott is ehhez az összeesküvéses őrülethez.
Terjesztésében keményen hozzájárulnak a maffia tévéi és álújságíró bérencei, a románok által gigantikus és maratoni hosszúságú tüntetések alkalmával heteken keresztül közvetlenül vagy közvetve bírált Liviu Dragnea és CP Tăriceanu, valamint pártjaik legbuzgóbb partizánjai.
Ezzel egyidejűleg, a román társadalmat pánikkeltő pletykákkal és abszurdabbnál abszurdabb összeesküvés-elméletekkel, példátlan intenzitással bombázó igyekezet mögött, melyek a gonosz (és a tüntetések) forrásának hol a multikat, hol Sorost, hol Németországot és az elnököt nevezik meg, a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint Oroszország propagandagépezete áll. Mely maximális fordulatszámra gyorsítva az utóbbi három évben elfelejthetetlen módon beavatkozott az amerikai kampányba, mielőtt újabban a franciába kezdett volna beavatkozni és véglegesen kompromittálódással fenyegetni.
Ha az amerikaiak és a franciák eszét is el lehetett venni álhírekkel, a hivatalos Németország pedig, nagy későn, abszolút elsőbbségévé tette a hamis hírekkel szembeni védekezést, könnyen elképzelhető,
A figyelmes újságírók, elmenve egészen a rendszeresen érkező, rákkeltően mérgező információs hullámok forrásáig, melyeket jobb ügyhöz méltó kitartással ontanak a román közéletbe, gyorsan felfedték azokat az álnevek mögé rejtőző alakokat, akik nagyon közel állnak Alexander Dugin orosz ideológus környezetéhez.
De a szerencsétlenség nem ér véget náluk és mérgező honlapjaiknál. Hiszen a tömegpszichózis generálásából (mely pont jó az erkölcsileg lezüllöttek megvédéséhez) egy sor hajdanán független és egy időben – talán – olvasott kommentátor is kiveszi részét, obskúrus mítoszok terjesztésével. Lesre futva azzal, hogy indokolatlanul beleragadtak a Románia elnökével, az értelmiségi elittel és a jobboldali ellenzékkel szembeni álláspontjukba, úgy tűnik, most nagyon nehezükre esik elismerni tévedéseiket. Valószínűleg gyávaságból vagy talán újságírói hiúságból, mely arra készteti őket, hogy minden áron eredetit mondhassanak, egyszerűbbnek tűnik számukra a „binommal” (egyesek az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság/DNA–Román Hírszerző Szolgálat/SRI-párost nevezik így – a szerk.) szembeni vádakat táplálni és egy állítólagos „diktatúra” pszichózisát terjeszteni. Melyet – állítólag – olyan „hatalmukkal visszaélő” intézmények gyakorolnak a román társadalom felett, mint a DNA és a SRI.
Márpedig egy olyan társadalomban, melyet évtizedeken keresztül a kommunista Securitate bűnei, majd a tévén keresztül terjesztett hazugságok kínoztak meg,
Annál is inkább, mert nincsenek tévedhetetlen intézmények, a SRI pedig megfelelő ellenőrzés nélküli szabadkezet kapott és túl kevesen fogják fel a titkosszolgálat és a korrupcióellenes magisztrátusok elleni támadások kettős értelmét. Egyrészt a DNA és a SRI lerombolása elvonja a figyelmet Románia valódi, a tömegtüntetések által leleplezett gondjairól. Másrészt az a céljuk, hogy elszigeteljék és a meghosszabbított karjainak megbénításával meggyengítsék az elnöki hivatalt és a bírói hatalmat, hogy a törvényhozó fórum hatalma mérhetetlenül és ellenőrizetlenül megnőjön, és senki se ellenőrizhesse, korlátozhassa és tarthassa szemmel a többség galádságait és semmi se állhasson egy jövőbeni parlamenti diktatúra útjába.
Ezzel összefüggésben tankönyvbe illő az összeesküvés-elméletekhez való folyamodás. Felismerve, hogy milyen diverzionista módon hasznosak és mennyire vonzóak lehetnek a leegyszerűsítő, fantázia szülte magyarázatok, tekintettel arra, hogy
az azokat hangoztató vagy felkaroló gazemberek, ostobák tömegeinek, minden totalitárius rezsim igénybe vette azokat. Különösen a hitleri.
Márpedig tekintettel a parlamenti többség vezetői által tett összeesküvés-hívő kirohanások és célozgatások ultranacionalista, antidemokratikus, antiszemita, idegengyűlölő, Európa-ellenes hangsúlyaira, sajnálatos szereptévesztésről árulkodik az, amit egyes véleményvezérek tesznek. Akik ravaszságból és – néha – bosszúból „egyenlő távolságot tartanak”, abból kiindulva, hogy jól hangzik, ha azt mondják, az igazság „valahol középen” van és mindkét fél hibázott, jelen esetben az utcákon lévő demokráciapárti és Európa-párti tüntetők is, de a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) kormány és a bűnöző hatalom támogatói is. Márpedig ebben az összecsapásban az igazság nem középen van. És az igazságosság sem helyezkedik el egyforma távolságra a jótól és a rossztól. Amennyiben a rossz stabilizálását segíti, akkor ez az egyesek által mutatott, legkevésbé sem cool „egyenlő távolságtartás” a demokratikus jó és a román demokrácia valószínűleg putyinista sírásói által megtestesített nem kevésbé nyilvánvaló rossz között, számomra egyaránt tűnik erkölcstelennek és felelőtlennek is.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
A csíkszeredai bevásárlópark felvásárlásával belép a román piacra a cseh Star Capital Finance – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.