Minden totalitarizmusra törekvő rezsim igénybe veszi a konspirációs teóriákat. Miért lenne a román kormány kivétel?
Az a politikai gengszterizmus, mely abban csúcsosodott ki, hogy egy oligarcha-kategóriát ideiglenesen megpróbáltak kivonni az egyszerű halandóknak szóló törvény hatálya alól, kéz a kézben jár az összeesküvés-elméletek kiterjedtségével.
A maffiózó oligarchia szemszögéből nézve, mely a román válfajú Cosa Nostra mintáját követő államot próbál kialakítani magának, lebontva a jogállamiságot és ebből következően az utcai támogatóikat is, a leghatékonyabbnak a románoknak
hipotetikus „megosztására” vonatkozó hivatkozás tűnt. És az Akadémia egy része csatlakozott is ehhez az összeesküvéses őrülethez.
Terjesztésében keményen hozzájárulnak a maffia tévéi és álújságíró bérencei, a románok által gigantikus és maratoni hosszúságú tüntetések alkalmával heteken keresztül közvetlenül vagy közvetve bírált Liviu Dragnea és CP Tăriceanu, valamint pártjaik legbuzgóbb partizánjai.
Ezzel egyidejűleg, a román társadalmat pánikkeltő pletykákkal és abszurdabbnál abszurdabb összeesküvés-elméletekkel, példátlan intenzitással bombázó igyekezet mögött, melyek a gonosz (és a tüntetések) forrásának hol a multikat, hol Sorost, hol Németországot és az elnököt nevezik meg, a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint Oroszország propagandagépezete áll. Mely maximális fordulatszámra gyorsítva az utóbbi három évben elfelejthetetlen módon beavatkozott az amerikai kampányba, mielőtt újabban a franciába kezdett volna beavatkozni és véglegesen kompromittálódással fenyegetni.
Ha az amerikaiak és a franciák eszét is el lehetett venni álhírekkel, a hivatalos Németország pedig, nagy későn, abszolút elsőbbségévé tette a hamis hírekkel szembeni védekezést, könnyen elképzelhető,
A figyelmes újságírók, elmenve egészen a rendszeresen érkező, rákkeltően mérgező információs hullámok forrásáig, melyeket jobb ügyhöz méltó kitartással ontanak a román közéletbe, gyorsan felfedték azokat az álnevek mögé rejtőző alakokat, akik nagyon közel állnak Alexander Dugin orosz ideológus környezetéhez.
De a szerencsétlenség nem ér véget náluk és mérgező honlapjaiknál. Hiszen a tömegpszichózis generálásából (mely pont jó az erkölcsileg lezüllöttek megvédéséhez) egy sor hajdanán független és egy időben – talán – olvasott kommentátor is kiveszi részét, obskúrus mítoszok terjesztésével. Lesre futva azzal, hogy indokolatlanul beleragadtak a Románia elnökével, az értelmiségi elittel és a jobboldali ellenzékkel szembeni álláspontjukba, úgy tűnik, most nagyon nehezükre esik elismerni tévedéseiket. Valószínűleg gyávaságból vagy talán újságírói hiúságból, mely arra készteti őket, hogy minden áron eredetit mondhassanak, egyszerűbbnek tűnik számukra a „binommal” (egyesek az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság/DNA–Román Hírszerző Szolgálat/SRI-párost nevezik így – a szerk.) szembeni vádakat táplálni és egy állítólagos „diktatúra” pszichózisát terjeszteni. Melyet – állítólag – olyan „hatalmukkal visszaélő” intézmények gyakorolnak a román társadalom felett, mint a DNA és a SRI.
Márpedig egy olyan társadalomban, melyet évtizedeken keresztül a kommunista Securitate bűnei, majd a tévén keresztül terjesztett hazugságok kínoztak meg,
Annál is inkább, mert nincsenek tévedhetetlen intézmények, a SRI pedig megfelelő ellenőrzés nélküli szabadkezet kapott és túl kevesen fogják fel a titkosszolgálat és a korrupcióellenes magisztrátusok elleni támadások kettős értelmét. Egyrészt a DNA és a SRI lerombolása elvonja a figyelmet Románia valódi, a tömegtüntetések által leleplezett gondjairól. Másrészt az a céljuk, hogy elszigeteljék és a meghosszabbított karjainak megbénításával meggyengítsék az elnöki hivatalt és a bírói hatalmat, hogy a törvényhozó fórum hatalma mérhetetlenül és ellenőrizetlenül megnőjön, és senki se ellenőrizhesse, korlátozhassa és tarthassa szemmel a többség galádságait és semmi se állhasson egy jövőbeni parlamenti diktatúra útjába.
Ezzel összefüggésben tankönyvbe illő az összeesküvés-elméletekhez való folyamodás. Felismerve, hogy milyen diverzionista módon hasznosak és mennyire vonzóak lehetnek a leegyszerűsítő, fantázia szülte magyarázatok, tekintettel arra, hogy
az azokat hangoztató vagy felkaroló gazemberek, ostobák tömegeinek, minden totalitárius rezsim igénybe vette azokat. Különösen a hitleri.
Márpedig tekintettel a parlamenti többség vezetői által tett összeesküvés-hívő kirohanások és célozgatások ultranacionalista, antidemokratikus, antiszemita, idegengyűlölő, Európa-ellenes hangsúlyaira, sajnálatos szereptévesztésről árulkodik az, amit egyes véleményvezérek tesznek. Akik ravaszságból és – néha – bosszúból „egyenlő távolságot tartanak”, abból kiindulva, hogy jól hangzik, ha azt mondják, az igazság „valahol középen” van és mindkét fél hibázott, jelen esetben az utcákon lévő demokráciapárti és Európa-párti tüntetők is, de a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) kormány és a bűnöző hatalom támogatói is. Márpedig ebben az összecsapásban az igazság nem középen van. És az igazságosság sem helyezkedik el egyforma távolságra a jótól és a rossztól. Amennyiben a rossz stabilizálását segíti, akkor ez az egyesek által mutatott, legkevésbé sem cool „egyenlő távolságtartás” a demokratikus jó és a román demokrácia valószínűleg putyinista sírásói által megtestesített nem kevésbé nyilvánvaló rossz között, számomra egyaránt tűnik erkölcstelennek és felelőtlennek is.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.