Minden totalitarizmusra törekvő rezsim igénybe veszi a konspirációs teóriákat. Miért lenne a román kormány kivétel?
Az a politikai gengszterizmus, mely abban csúcsosodott ki, hogy egy oligarcha-kategóriát ideiglenesen megpróbáltak kivonni az egyszerű halandóknak szóló törvény hatálya alól, kéz a kézben jár az összeesküvés-elméletek kiterjedtségével.
A maffiózó oligarchia szemszögéből nézve, mely a román válfajú Cosa Nostra mintáját követő államot próbál kialakítani magának, lebontva a jogállamiságot és ebből következően az utcai támogatóikat is, a leghatékonyabbnak a románoknak
hipotetikus „megosztására” vonatkozó hivatkozás tűnt. És az Akadémia egy része csatlakozott is ehhez az összeesküvéses őrülethez.
Terjesztésében keményen hozzájárulnak a maffia tévéi és álújságíró bérencei, a románok által gigantikus és maratoni hosszúságú tüntetések alkalmával heteken keresztül közvetlenül vagy közvetve bírált Liviu Dragnea és CP Tăriceanu, valamint pártjaik legbuzgóbb partizánjai.
Ezzel egyidejűleg, a román társadalmat pánikkeltő pletykákkal és abszurdabbnál abszurdabb összeesküvés-elméletekkel, példátlan intenzitással bombázó igyekezet mögött, melyek a gonosz (és a tüntetések) forrásának hol a multikat, hol Sorost, hol Németországot és az elnököt nevezik meg, a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint Oroszország propagandagépezete áll. Mely maximális fordulatszámra gyorsítva az utóbbi három évben elfelejthetetlen módon beavatkozott az amerikai kampányba, mielőtt újabban a franciába kezdett volna beavatkozni és véglegesen kompromittálódással fenyegetni.
Ha az amerikaiak és a franciák eszét is el lehetett venni álhírekkel, a hivatalos Németország pedig, nagy későn, abszolút elsőbbségévé tette a hamis hírekkel szembeni védekezést, könnyen elképzelhető,
A figyelmes újságírók, elmenve egészen a rendszeresen érkező, rákkeltően mérgező információs hullámok forrásáig, melyeket jobb ügyhöz méltó kitartással ontanak a román közéletbe, gyorsan felfedték azokat az álnevek mögé rejtőző alakokat, akik nagyon közel állnak Alexander Dugin orosz ideológus környezetéhez.
De a szerencsétlenség nem ér véget náluk és mérgező honlapjaiknál. Hiszen a tömegpszichózis generálásából (mely pont jó az erkölcsileg lezüllöttek megvédéséhez) egy sor hajdanán független és egy időben – talán – olvasott kommentátor is kiveszi részét, obskúrus mítoszok terjesztésével. Lesre futva azzal, hogy indokolatlanul beleragadtak a Románia elnökével, az értelmiségi elittel és a jobboldali ellenzékkel szembeni álláspontjukba, úgy tűnik, most nagyon nehezükre esik elismerni tévedéseiket. Valószínűleg gyávaságból vagy talán újságírói hiúságból, mely arra készteti őket, hogy minden áron eredetit mondhassanak, egyszerűbbnek tűnik számukra a „binommal” (egyesek az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság/DNA–Román Hírszerző Szolgálat/SRI-párost nevezik így – a szerk.) szembeni vádakat táplálni és egy állítólagos „diktatúra” pszichózisát terjeszteni. Melyet – állítólag – olyan „hatalmukkal visszaélő” intézmények gyakorolnak a román társadalom felett, mint a DNA és a SRI.
Márpedig egy olyan társadalomban, melyet évtizedeken keresztül a kommunista Securitate bűnei, majd a tévén keresztül terjesztett hazugságok kínoztak meg,
Annál is inkább, mert nincsenek tévedhetetlen intézmények, a SRI pedig megfelelő ellenőrzés nélküli szabadkezet kapott és túl kevesen fogják fel a titkosszolgálat és a korrupcióellenes magisztrátusok elleni támadások kettős értelmét. Egyrészt a DNA és a SRI lerombolása elvonja a figyelmet Románia valódi, a tömegtüntetések által leleplezett gondjairól. Másrészt az a céljuk, hogy elszigeteljék és a meghosszabbított karjainak megbénításával meggyengítsék az elnöki hivatalt és a bírói hatalmat, hogy a törvényhozó fórum hatalma mérhetetlenül és ellenőrizetlenül megnőjön, és senki se ellenőrizhesse, korlátozhassa és tarthassa szemmel a többség galádságait és semmi se állhasson egy jövőbeni parlamenti diktatúra útjába.
Ezzel összefüggésben tankönyvbe illő az összeesküvés-elméletekhez való folyamodás. Felismerve, hogy milyen diverzionista módon hasznosak és mennyire vonzóak lehetnek a leegyszerűsítő, fantázia szülte magyarázatok, tekintettel arra, hogy
az azokat hangoztató vagy felkaroló gazemberek, ostobák tömegeinek, minden totalitárius rezsim igénybe vette azokat. Különösen a hitleri.
Márpedig tekintettel a parlamenti többség vezetői által tett összeesküvés-hívő kirohanások és célozgatások ultranacionalista, antidemokratikus, antiszemita, idegengyűlölő, Európa-ellenes hangsúlyaira, sajnálatos szereptévesztésről árulkodik az, amit egyes véleményvezérek tesznek. Akik ravaszságból és – néha – bosszúból „egyenlő távolságot tartanak”, abból kiindulva, hogy jól hangzik, ha azt mondják, az igazság „valahol középen” van és mindkét fél hibázott, jelen esetben az utcákon lévő demokráciapárti és Európa-párti tüntetők is, de a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) kormány és a bűnöző hatalom támogatói is. Márpedig ebben az összecsapásban az igazság nem középen van. És az igazságosság sem helyezkedik el egyforma távolságra a jótól és a rossztól. Amennyiben a rossz stabilizálását segíti, akkor ez az egyesek által mutatott, legkevésbé sem cool „egyenlő távolságtartás” a demokratikus jó és a román demokrácia valószínűleg putyinista sírásói által megtestesített nem kevésbé nyilvánvaló rossz között, számomra egyaránt tűnik erkölcstelennek és felelőtlennek is.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.