Az elmúlt hetek tüntetésfolklórját az egyik legnagyobb közéleti revelációként éltük meg. Nem tudjuk, hogy
- generációs (így működnek a mai fiatalok),
- szakmai (túlsúlyban voltak az utcán a kreatív iparágakban dolgozók), vagy
- kulturális (így emészti a közügyeket a romániai gyomor)
okokból sodort végig a kreativitás az utcára vonult tömegeken, de mindig fetrengtünk a röhögéstől, miközben a képeket válogattuk az esténkénti beszámolókba. Ahova persze nagyon sok be sem fért, de nem tudjuk magunkban tartani őket: tematikus válogatást közlünk az irdatlanul nagy kínálatból, amit Kolozsváron fotóztunk. És ez csak a múlt hét termése, az eheti újakat belezsufiztuk a beszámolókba.
Felületes megfigyelésünk szerint azért ilyen zamatosak ezek a feliratok, mert a készítőik két irányban is felvállalják a személyesítést. Egyrészt a visszavont sürgősségi rendeletet egyértelműen Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnökének nyakába varrják. Hiába Iordache nyújtotta be, és a Grindeanu-kormány fogadta el, majd vonta vissza, mindenki tudta, hogy egyik fő kedvezményezettként Dragnea sugalmazta a hivatali visszaélés részleges kivonását a Büntető törvénykönyv hatálya alól. Iordache egyetlen alkotása viszont, az Altă întrebare (= Más kérdés) ismétlése örök időkre bevonult a folklórba.
Másrészt a táblák egy része szándékosan elárul valamit a készítőjéről, hordozójáról: hogy az illető vizsga előtt álló diák, hardcore fesztiválozó, vagy épp munkanélküli, esetleg túl sokat aggódik az anyukája.
Beindult a tüntetésfolklór kanonizációja is: két intézet is hajt a táblákra. A kolozsvári Z Angles Gallery mobilgaléria, fotókon, videókon és fizikai valójukban is gyűjti őket, hogy létrehozza a Muzeul ÎNTRE BARE kollekciót. Kicsit később kapcsolt, de végül leesett a kolozsvári Történelmi Múzeumnak, hogy ez a város kortárs történetéhez tartozik, és ő is bejelentkezett gyűjtőként.
Hirdetés