Jóváhagyta szerdán a londoni alsóház azt a kormányzati határozattervezetet, amelynek parlamenti elfogadása a legfelsőbb bíróság januári döntése alapján szükséges ahhoz, hogy hivatalosan is elindítsák a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.

A képviselők két vitanap után 498:114 arányban szavazták meg azt az indítványt, amelyben a kormány felhatalmazást kér a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Az 50. cikkely szabályozza, és aktiválása hivatalosan is elindítja a kilépési folyamatot.

Az eredmény egyetlen percig sem volt kétséges, mert bár az alsóházi törvényhozók nagy többsége a brit EU-tagságot pártolja, legtöbbjük azonban hitet tett az EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás eredményének tiszteletben tartása mellett.

A Skót Nemzeti Párt alsóházi frakciója elutasította a kilépési folyamat elindítására felhatalmazást kérő kormányindítványt, és ugyanígy tett a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt 229 fős frakciójának 47 tagja is (Jeremy Corbyn pártelnök személyesen utasította a munkáspárti képviselőket a kormányindítvány támogatására), de a kormány így is hatalmas, 384 fős többséggel megnyerte a szavazást. A kormányzó Konzervatív Pártnak 15 fős többsége van az alsóházban.

Theresa May brit miniszterelnök korábban többször is hangoztatott álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. A legfelsőbb bíróság január végén ismertetett jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, ezért kell a parlamentnek is szavaznia a kilépésről.

Az 50. cikkely aktiválásához felhatalmazást kérő kormányzati indítvány az alsóházi tárgyalási szakasz után a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül, de valószínűtlen, hogy a felsőház megakadályozná vagy jelentősen késleltetné a határozat törvénybe iktatását.

Nem hivatalos értesülések szerint a kormány azt szeretné, ha a teljes parlamenti tárgyalási szakasz már a márciusi máltai EU-csúcsértekezletig lezárulna.