// 2026. október 22., csütörtök // Elod

Hajbókolás, protokoll, falatozás, hólyaghurut

// HIRDETÉS

Egy bajszos és rossz fogú kisisten, aki a dagadt seggével csücsül a kőtrónuson. Na ki az? Sabin Gherman megmondja.

Alig egy évvel azután, hogy császárrá kiáltotta ki magát, Napóleon ellátogatott az aacheni kastély kápolnájába, ahova Nagy Károly már 800-ban beépítette jeruzsálemi kőből készült trónját. Vagyis mondhatjuk úgy, hogy egy szent helyről van szó. A látogatás is jól ment, a korabeli ritmusnak megfelelően: hajbókolások, protokoll, falatozás – addig, amíg a drága Josephine, az újdonsült császári feleség meg nem látta trónt és – siránkozásokkal, mézes-mázassággal, fenyegetőzésekkel – el nem érte a házigazdáknál, hogy rátehesse a hátsóját arra a szent kőre.

Ostobával nem vitatkozol – a házigazdák belementek. Gondolom, nagyon fáintos lehet a trónon ülni – körbenézel a körülötted lévőkre és az az érzésed, hogy Isten egyfajta első unokatestvéred; a szentekkel ostáblázol, te vagy a legvagányabb. Csakhogy – számol be nekünk Victor Hugo – az a nagy hideg kő egy remekbe szabott hólyaghurutot adott Európa első feleségének és elvitte az ördög az egész bulit.

A románok ezt sokkal egyszerűbben, túlcicomázás nélkül szokták ábrázolni:

felmászott a koca a fára.

Mi távol maradtunk, ők győztek. Nézed ezt a kormánynak nevezett feltupírozott valamit és az az első benyomásod, hogy javában vágják alattunk a fát. Zavarja őket az Európai Unióhoz való tartozás, vagy még túl korai kikiáltani a Brüsszellel szembeni „függetlenséget”? Karrier nélküli alakok, sokkal inkább csak szavakról, mint tettekről felismerhető ügyeletes ügyeskedők. Hogyan lehet a „fekete kedd” kitervelőjét az igazságügy élére tenni? A belügyhöz azt a teleormani hölgyet, aki csak azzal vált híressé, hogy titkárnő volt egy általános iskolában és – egyesek szerint – néhány ingatlanügyben segített Dragneának? Az új oktatási miniszter még azt sem tudja, hol van a hivatali mosdó, de máris zöld jelzést adott az iskolai politikai kinevezésekre – nem baj, hogy csak egy kettest (a román érdemjegyek 1-től 10-ig terjednek, a négyes már bukást jelent – a szerk.) kaptál a vizsgán, a Párt bízik benned és kész… Marius Duncából, akit elsőként menesztettek a Colectivos fiatalok tragédiája után, most ifjúsági miniszter lett? Azt hiszem, Dragnea azt akarja látni, meddig mehet el a siránkozással, mézes-mázassággal és fenyegetőzéssel.

A román szocialisták hagyománya különben rávilágít egy dologra: az erkölcs hiányára.

Ez a hagyomány azt is megmutatja, hogy a szocializmusnak egyszerűen nincs semmi keresnivalója egy képzetlen és szegény országban; a bukaresti szocialisták olyan súlyosan lerontották a válogatási rendszerüket, hogy már csak úgy tudják a hatalmat gyakorolni, ha az a vezér magántulajdonává válik. A hajdani Birodalomból érkezett szociáldemokrata Iosif Jumanca jól bemosott egyet a regáti „kollégáknak”, amikor a Parlamentben kijelentette, hogy a szociális védelem végrehajtása és a nemzeti gazdagság újraosztása előtt Romániát csakis liberális értékekkel és elvekkel lehet talpra állítani; szociáldemokrata politikákat csak egy bizonyos jóléti szint elérése után engedhetünk meg magunknak. Lehet, hogy Jumancának Svédországban szobra lenne; a kommunistáink megölték őt a börtönben, 1949-ben. (Egy másik vitát érdemelne, hogy nálunk senki sem vállalja tettekben is a liberalizmust.) Ion Flueraş, egy másik szociáldemokrata, annyira megundorodott a hegyeken túli szocialisták fanarióta rendszerétől, hogy 1928-ban inkább a PNŢ (Nemzeti Parasztpárt – a szerk.) listáján indult. Nem bánom, ha egyesek szidni fognak érte, de ma is szabad szemmel látható az európai és a balkáni szociáldemokrácia közötti különbség – hogyan lehetne a Kolozsvári Csoportot a teleormani bandához hasonlítani? Ki szenved? Ki fizet? Egész Románia, Máramarosszigettől Medgidiáig, Videlétől Târgu Frumosig. Felhúztam önöket?

Nem járja, hogy állandóan a leghátsó padokból választunk.

Nem járja, hogy ahányszor csak azok nyerik a választásokat, azt figyeljük, tartja-e még Románia az euro-atlanti irányt. Persze, nyilatkozatokban világbajnokok. De tettekben? Emberekben? Most, tizenöt évvel később küldesz az Alkotmánybíróság elé egy törvényt csak azért, mert Dragneából nem lehet kormányfő? Nézzük csak meg: egy elítélt nem lehet fogorvos, őr, csendőr – ezeket a tilalmakat is a Bíróság elé küldöd? Vizsgálóbizottságot hozol létre, mert nem találsz 10 milliárd lejt – figyelem! ez becslés volt –, hogy abból finanszírozd a 30 milliárdnyi alamizsnádat? Mikorra várjuk a Népbíróságokat? Mert „ügyvédünk” már van. Mumussá változtatod a titkosszolgálatokat – Dragnea: „Nem a titkosszolgálatok fogják előírni a PSD jövendőbeli kormányfőjét”; mintha a kormányfőt eddig a szolgálatok nevezték volna ki – miközben a pártod remek búvóhely volt Ceauşescu szekusai számára? Ez az igyekezet, hogy ostoba témákat dobjanak be a közvitába, ez vezet oda, hogy

Romániában nem a kormányprogramok, hanem a félelem képezi a választási vektort.

És egy kérdés, nehogy elfelejtsem: vannak Nyugaton jól teljesítő fiatalok, a közpolitikákhoz, tartós fejlődéshez, innovációhoz és oktatáshoz való hozzájárulásuk miatt díjazott románok – nekik miért nincs helyük a kormányban? Fejből tudom sorolni öt orvosszakember nevét, akik nem hamisítottak meg dokumentumokat, mint a jelenlegi egészségügyi miniszter, aki ahhoz, hogy doktori képzést vezethessen, 12 ISI-s tudományos dolgozat fő szerzőjeként tüntette fel magát – miközben csak kettőt írt. Végre gazdasági növekedésünk van – ha megnőtt a fizetésed, te vezető elvtárs, akkor kolbászt veszel belőle, vagy megerősíted, kifested és szépíted a házad, hogy felzárkózzon a nyugat-európai házak szintjére? Alamizsnákra költöd a pénzt, vagy beruházásokra?

A román szocialisták valójában egyetlen dolgot tudnak biztosra: a képzetlen embernek nincsenek kétségei, kérdései, törekvései – csak egy darab húst, egy darab kenyeret és némi cirkuszt akar. Ha képes vagy ilyesmivel lefoglalni az embereket, biztos a párt hosszú távú sikere, az országot meg vigye el a fene. Vidd le naponta a párizsi árát és az, aki életében nem olvasott egy könyvet, megjegyzi majd a neved, felfesti az arcképedet a templomok falára, vagy védelmedben még a barátainak is nekimegy; egy bajszos és rossz fogú kisebbfajta Istennek fog tekinteni, miközben te a dagadt seggeddel a kőtrónuson csücsülsz – de arra gondolok, hogy a siránkozásaid, mézes-mázasságaid és fenyegetőzéseid ellenére a Fennvaló, ebben a hidegben, egy szép kis hólyaghuruttal is lesújt majd rád.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Krónika

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Levegőből is vadásznak a szabálytalankodó sofőrökre: helikopterek figyelik a forgalmat Hargita megye útjain
Székelyhon

Levegőből is vadásznak a szabálytalankodó sofőrökre: helikopterek figyelik a forgalmat Hargita megye útjain

Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS