// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Hajbókolás, protokoll, falatozás, hólyaghurut

// HIRDETÉS

Egy bajszos és rossz fogú kisisten, aki a dagadt seggével csücsül a kőtrónuson. Na ki az? Sabin Gherman megmondja.

Alig egy évvel azután, hogy császárrá kiáltotta ki magát, Napóleon ellátogatott az aacheni kastély kápolnájába, ahova Nagy Károly már 800-ban beépítette jeruzsálemi kőből készült trónját. Vagyis mondhatjuk úgy, hogy egy szent helyről van szó. A látogatás is jól ment, a korabeli ritmusnak megfelelően: hajbókolások, protokoll, falatozás – addig, amíg a drága Josephine, az újdonsült császári feleség meg nem látta trónt és – siránkozásokkal, mézes-mázassággal, fenyegetőzésekkel – el nem érte a házigazdáknál, hogy rátehesse a hátsóját arra a szent kőre.

Ostobával nem vitatkozol – a házigazdák belementek. Gondolom, nagyon fáintos lehet a trónon ülni – körbenézel a körülötted lévőkre és az az érzésed, hogy Isten egyfajta első unokatestvéred; a szentekkel ostáblázol, te vagy a legvagányabb. Csakhogy – számol be nekünk Victor Hugo – az a nagy hideg kő egy remekbe szabott hólyaghurutot adott Európa első feleségének és elvitte az ördög az egész bulit.

A románok ezt sokkal egyszerűbben, túlcicomázás nélkül szokták ábrázolni:

felmászott a koca a fára.

Mi távol maradtunk, ők győztek. Nézed ezt a kormánynak nevezett feltupírozott valamit és az az első benyomásod, hogy javában vágják alattunk a fát. Zavarja őket az Európai Unióhoz való tartozás, vagy még túl korai kikiáltani a Brüsszellel szembeni „függetlenséget”? Karrier nélküli alakok, sokkal inkább csak szavakról, mint tettekről felismerhető ügyeletes ügyeskedők. Hogyan lehet a „fekete kedd” kitervelőjét az igazságügy élére tenni? A belügyhöz azt a teleormani hölgyet, aki csak azzal vált híressé, hogy titkárnő volt egy általános iskolában és – egyesek szerint – néhány ingatlanügyben segített Dragneának? Az új oktatási miniszter még azt sem tudja, hol van a hivatali mosdó, de máris zöld jelzést adott az iskolai politikai kinevezésekre – nem baj, hogy csak egy kettest (a román érdemjegyek 1-től 10-ig terjednek, a négyes már bukást jelent – a szerk.) kaptál a vizsgán, a Párt bízik benned és kész… Marius Duncából, akit elsőként menesztettek a Colectivos fiatalok tragédiája után, most ifjúsági miniszter lett? Azt hiszem, Dragnea azt akarja látni, meddig mehet el a siránkozással, mézes-mázassággal és fenyegetőzéssel.

A román szocialisták hagyománya különben rávilágít egy dologra: az erkölcs hiányára.

Ez a hagyomány azt is megmutatja, hogy a szocializmusnak egyszerűen nincs semmi keresnivalója egy képzetlen és szegény országban; a bukaresti szocialisták olyan súlyosan lerontották a válogatási rendszerüket, hogy már csak úgy tudják a hatalmat gyakorolni, ha az a vezér magántulajdonává válik. A hajdani Birodalomból érkezett szociáldemokrata Iosif Jumanca jól bemosott egyet a regáti „kollégáknak”, amikor a Parlamentben kijelentette, hogy a szociális védelem végrehajtása és a nemzeti gazdagság újraosztása előtt Romániát csakis liberális értékekkel és elvekkel lehet talpra állítani; szociáldemokrata politikákat csak egy bizonyos jóléti szint elérése után engedhetünk meg magunknak. Lehet, hogy Jumancának Svédországban szobra lenne; a kommunistáink megölték őt a börtönben, 1949-ben. (Egy másik vitát érdemelne, hogy nálunk senki sem vállalja tettekben is a liberalizmust.) Ion Flueraş, egy másik szociáldemokrata, annyira megundorodott a hegyeken túli szocialisták fanarióta rendszerétől, hogy 1928-ban inkább a PNŢ (Nemzeti Parasztpárt – a szerk.) listáján indult. Nem bánom, ha egyesek szidni fognak érte, de ma is szabad szemmel látható az európai és a balkáni szociáldemokrácia közötti különbség – hogyan lehetne a Kolozsvári Csoportot a teleormani bandához hasonlítani? Ki szenved? Ki fizet? Egész Románia, Máramarosszigettől Medgidiáig, Videlétől Târgu Frumosig. Felhúztam önöket?

Nem járja, hogy állandóan a leghátsó padokból választunk.

Nem járja, hogy ahányszor csak azok nyerik a választásokat, azt figyeljük, tartja-e még Románia az euro-atlanti irányt. Persze, nyilatkozatokban világbajnokok. De tettekben? Emberekben? Most, tizenöt évvel később küldesz az Alkotmánybíróság elé egy törvényt csak azért, mert Dragneából nem lehet kormányfő? Nézzük csak meg: egy elítélt nem lehet fogorvos, őr, csendőr – ezeket a tilalmakat is a Bíróság elé küldöd? Vizsgálóbizottságot hozol létre, mert nem találsz 10 milliárd lejt – figyelem! ez becslés volt –, hogy abból finanszírozd a 30 milliárdnyi alamizsnádat? Mikorra várjuk a Népbíróságokat? Mert „ügyvédünk” már van. Mumussá változtatod a titkosszolgálatokat – Dragnea: „Nem a titkosszolgálatok fogják előírni a PSD jövendőbeli kormányfőjét”; mintha a kormányfőt eddig a szolgálatok nevezték volna ki – miközben a pártod remek búvóhely volt Ceauşescu szekusai számára? Ez az igyekezet, hogy ostoba témákat dobjanak be a közvitába, ez vezet oda, hogy

Romániában nem a kormányprogramok, hanem a félelem képezi a választási vektort.

És egy kérdés, nehogy elfelejtsem: vannak Nyugaton jól teljesítő fiatalok, a közpolitikákhoz, tartós fejlődéshez, innovációhoz és oktatáshoz való hozzájárulásuk miatt díjazott románok – nekik miért nincs helyük a kormányban? Fejből tudom sorolni öt orvosszakember nevét, akik nem hamisítottak meg dokumentumokat, mint a jelenlegi egészségügyi miniszter, aki ahhoz, hogy doktori képzést vezethessen, 12 ISI-s tudományos dolgozat fő szerzőjeként tüntette fel magát – miközben csak kettőt írt. Végre gazdasági növekedésünk van – ha megnőtt a fizetésed, te vezető elvtárs, akkor kolbászt veszel belőle, vagy megerősíted, kifested és szépíted a házad, hogy felzárkózzon a nyugat-európai házak szintjére? Alamizsnákra költöd a pénzt, vagy beruházásokra?

A román szocialisták valójában egyetlen dolgot tudnak biztosra: a képzetlen embernek nincsenek kétségei, kérdései, törekvései – csak egy darab húst, egy darab kenyeret és némi cirkuszt akar. Ha képes vagy ilyesmivel lefoglalni az embereket, biztos a párt hosszú távú sikere, az országot meg vigye el a fene. Vidd le naponta a párizsi árát és az, aki életében nem olvasott egy könyvet, megjegyzi majd a neved, felfesti az arcképedet a templomok falára, vagy védelmedben még a barátainak is nekimegy; egy bajszos és rossz fogú kisebbfajta Istennek fog tekinteni, miközben te a dagadt seggeddel a kőtrónuson csücsülsz – de arra gondolok, hogy a siránkozásaid, mézes-mázasságaid és fenyegetőzéseid ellenére a Fennvaló, ebben a hidegben, egy szép kis hólyaghuruttal is lesújt majd rád.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS