A Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint Theresa May brit miniszterelnök leszögezi a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról tartandó keddi beszédében, hogy Nagy-Britannia nem csupán „részlegesen” távozik majd az Európai Unióból. Hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy London olyan feltételekre törekszik, amelyek a lehető legszabadabb kereskedelmet teszik lehetővé az EU-val.

Theresa May a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában tart beszédet kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseiről a többi EU-tagállam londoni nagykövetei és brit kormánytisztviselők előtt.

A kormányfő hivatala által a Londonban működő hazai és külföldi médiaszervezetekhez, köztük az MTI-hez kedd hajnalban eljuttatott előzetes kivonat szerint a miniszterelnök kijelenti beszédében, hogy a kilépési folyamat végén nem lesz részleges vagy társult brit EU-tagság, sem bármiféle egyéb olyan megoldás, amelynek alapján az Egyesült Királyság „félig bennmarad, félig távozik” az Európai Unióból.

„Nem törekszünk olyan modellekre, amelyeket más országok alkalmaznak, és nem akarjuk megtartani az EU-tagság egyes elemeit” – mondja keddi beszédének előzetesen ismertetett részletei szerint a brit kormányfő.
Ez egyenes utalásnak tűnik arra, hogy London a Brexit-tárgyalások során nem kíván olyan jellegű megállapodásokra jutni, amilyenek alapján például Norvégia az Európai Gazdasági Térség tagjaként, vagy Svájc kétoldalú egyezmények révén hozzáfér az EU egységes belső piacához.

Theresa May kijelenti ugyanakkor azt is, hogy jóllehet Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, nem fordít hátat Európának. A brit kormányfő szerint a választók nem a közös európai értékeket vetették el, amikor a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazáson többségük a kilépésre voksolt.

Nagy-Britannia továbbra is megbízható partner és készséges szövetséges marad, és az EU-tag országokkal a brit uniós tagság megszűnése után is a lehető legszabadabb módon kíván kereskedni – hangsúlyozza a brit kormányfő.

Theresa May egyenes utalást tesz arra is, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után sem zárkózik el a külföldi munkaerő fogadásától, de előnyben fogja részesíteni a magasan képzett munkavállalókat. Az előzetesen ismertetett részletek szerint May kijelenti: azt szeretné, ha Nagy-Britannia a jövőben is „mágnesként vonzaná a külföldi tehetségeket, a világot formálni képes úttörőket és újítókat”.

Üzleti elemzők szerint különösen London számára lenne elengedhetetlenül fontos, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is akadálytalanul hozzáférjen a magas szakképzettségű külföldi EU-munkavállalókhoz, akár úgy is, hogy a kormány a brit fővárosra külön bevándorlási szabályokat határoz meg.

A londoni üzleti szektor hazai és külföldi érdekeinek képviseletét ellátó, London First nevű nem profitorientált szervezet a minap 104 oldalas javaslatcsomagot terjesztett a brit kormány elé erről. A tanulmány fő elemei közé tartozik a „londoni vízum” lehetőségének megvizsgálása. Ez a London First szerint azt jelentené, hogy a londoni üzleti szektorban munkára jelentkező magasan képzett külföldi EU-szakemberek számára a brit kormány külön regionális migrációs szabályozást honosítana meg.

A szervezet szerint a brit kormánynak biztosítania kell a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor további hozzáférését is az európai piacokhoz, olyan szabályozással, amelyben a brit EU-tagság megszűnése után is megőrizhetők a City pénzügyi szolgáltatási vállalatainak passporting-jogai, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyei.