// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Tizenegyedszer rendezik meg a meleg filmek fesztiválját Kolozsváron

// HIRDETÉS

Tizenhét országból 43 film érkezik.

Az LMBTQ-, vagyis a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer közösség megismertetése a célja a 11. Meleg Filmestek Nemzetközi Filmfesztiváljának, amelyet november 14–20. között rendeznek meg Kolozsváron.

A Romániában egyedülálló nemzetközi filmfesztivál LMBTQ-tematikájú filmeket, közönségtalálkozókat, könyvbemutatókat, kerekasztal-beszélgetéseket, kiállításokat, műhelymunkákat és egyéb foglalkozásokat kínál az érdeklődőknek. A fesztivál zsűrije az esemény végén a legjobb rövid-, egész estés- és dokumentumfilmeket díjazza majd, miközben a közönség is kijelölheti a számára leginkább kedves alkotásokat.

Az idei programban 43 film szerepel, melyet 17 országból válogattak össze a szervezők. A levetítésre kerülő művek valamilyen módon mind kötődnek az LMBTQ-közösséghez, s a felmerülő kérdéseket politikai, történelmi kontextusban igyekeznek értelmezni, vagy épp a család és az egyén viszonyáról kezdeményeznek párbeszédet, máskor pedig társadalmi normákat elemeznek.

A szervezők szándéka az, hogy a fesztivál programjain keresztül megismertessék az LMBTQ-közösséget a romániai társadalom széles rétegeivel, miközben szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget is teremtenek. „Mindennek különösen fontos szerepe van akkor, amikor Romániában komoly társadalmi viták kezdenek kibontakozódni az azonos neműek élettársi kapcsolatáról, a család fogalmáról és az egyéni szabadságjogok minél szélesebb kiterjesztéséről” - írják közleményükben a szervezők.

A fesztivál résztvevőinek lehetőségük lesz megismerkedni a meleg-családmodellel, valamint a meleg közösségek elfogadottságával egyéb kultúrákban és országokban. A szervezők arra törekednek, hogy megteremtsék a kulturált párbeszéd lehetőségét, és ledöntsék azokat az előítélet-falakat, melyek akadályozzák az egymás megismerését.

További tudnivalók és a fesztivál részletes programja megtalálható a rendezvény honlapján és a fesztivál Facebook-oldalán.

A vetítéseken és az azokhoz kapcsolódó eseményeken a részvétel ingyenes.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS