Mit lehet mondani az utóbbi évtizedek legnézettebb (a becsült nézettség 100 millió fős volt, nem számítva a külföldi nézőket) amerikai elnökválasztási vita után?

És milyen konkrét hatása lesz a vitának a választási számtanra? David Axelrod, Barack Obama két kampányának fő felépítője a vita előtt azt mondta a CNN-nek, hogy végül a két jelölt által kialakított összbenyomás fog számítani, az, hogy ki uralja a találkozót. Nos, főleg azok számára némiképp meglepő módon, akik szerint Donald Trump született showman, a vita legnagyobb részében Hillary Clinton uralta a pódiumot.

Persze sok mindenről lehetne beszélni, de a hatás és a választókra gyakorolt első benyomások szemszögéből nézve legalább három elemet érdemes megemlíteni. Az első az, hogy a vita végén egy CNN által bizonytalan, de inkább Donald Trump felé hajló választókból álló floridai fókuszcsoport

meggyőző, 18-2-es arányban Hillary Clintont mondta győztesnek.

Ez rendkívül fontos, mert a választást eldöntő szegmensről van szó, ugyanis a jelöltek hagyományos kemény magjában az ilyenfajta találkozók általában nem okoznak jelentős módosulásokat. Sőt, ez az eredmény némiképp meglepő, mert Trump éppen nyeregben volt, sikerült ledolgoznia a felmérésekben Hillary Clinton néha 10 százalékot is elérő előnyét.

A második fontos elem az, hogy

Trumpnak nem sikerült megcáfolnia azt az eléggé elterjedt véleményt, hogy nem megfelelő az elnöki tisztségre.

Ez volt a fő cél és az az általános benyomás, hogy e téren nem tudott teret nyerni. Ellenkezőleg, egyes felmérések szerint éppen az ellenkező vélemény erősödött meg (a CNN felmérésében a megkérdezettek 55 százaléka alkalmatlannak tartja a legfőbb közjogi méltóság betöltésére). Igaz, vannak Trumpot győztesnek mutató online felmérések is. A Drudge Report szerint például 80-20 százalékos arányban győzött. De minthogy a Drudge Report eléggé elkötelezetten republikánus honlap, ez az arány egyáltalán nem meglepő, az olvasók ideológiai irányultságára való tekintettel. Különben más, relevánsabb online mérések eltérő eredményeket mutatnak. Például a Zoomph, amely a közösségi hálózatokról vett analitikai adatokat használja. Ezek azt jelzik, hogy miközben a vita alatt a Twitteren megosztott pozitív és negatív üzenetek terén ezek aránya Trump esetében kiegyensúlyozott volt, vagyis egyforma számban voltak negatív és pozitív üzenetek, Hillary Clinton esetében ezek aránya kedvező volt számára (minden negatív említésre 1,5 pozitív említés jutott).

Végső soron sokkal relevánsabb a harmadik említésre méltó elem. A Wall Street Journal mai számában megemlíti, hogy

az ázsiai tőzsdék behozták az elmúlt napokban elszenvedett veszteségeket.

Az ok: az a benyomás, hogy Hillary Clinton egyértelműen jobban szerepelt Trumpnál, aki többször, és ma éjszaka is arról beszélt, hogy az amerikaiak esetleg csökkenthetnék katonai jelenlétüket Ázsiában, a vita során nyíltan utalva Dél-Koreára és Japánra. Ugyanez történt Mexikóban is: a peso megerősödött a dollárhoz képest. Ez jelzi, milyen óriási hatással van külföldön az amerikai elnökválasztási kampánynak, miközben Donald Trump nyíltan vitatta a külpolitikában, a hagyományos szövetségesekkel kapcsolatosan az utóbbi évtizedekben kialakult kétpárti konszenzust.

Persze, ez csak az első vita. Van még kettő és időközben változhatnak a dolgok. Négy évvel ezelőtt Barack Obama is elvesztette első vitáját Mitt Romney ellenében. Ennek ellenére tegnap fontos esemény zajlott. Két okból: 1. Trump éppen nyeregben volt és egy tegnapi győzelem – talán döntő módon – megváltoztatta volna a kampány dinamikáját; 2. 8 évnyi demokrata mandátum után a választók általában változást akarnak, így az, hogy a fehér házi kontinuitás jelöltjének tekintett Hillary Clinton jobban teljesített a vitán, fontos adu számára.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: rtl.hu, bgr.com