A temesvári Ioan Holender, a bécsi opera és az Enescu Fesztivál volt igazgatója újra a szülővárosában vakációzott.

Ioan Holender, az egyik legfontosabb művészeti személyiség, akit Románia eddig adott a világnak, visszatért Temesvárra, a hozzá legközelebb állónak érzett városba. A Bécsi Állami Operaház leghosszabb ideig hivatalban volt igazgatója (19 évig töltötte be ezt a tisztséget) most a fiáért, a 24 éves Liviuért izgulhatott, aki először lépett fel a temesvári Román Opera színpadán.

Pontosabban a bariton Liviu Holendert meghívták, hogy Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házasságában játsszon, az előadásra pedig múlt hétvégén került sor a Rózsaparki Opera- és Operettfesztiválon.

Ioan Holender türelmetlenül várja, hogy kiderüljön,

melyik város kapja meg a 2021-es európai kulturális fővárosi címet.

Ezekben a napokban zajlik a végső kiválasztási szakasz, a zsűri látogatása és az interjú, szeptember 16-án pedig bejelentik, hogy 2021-ben melyik romániai város kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet.

Ioan Holender volt a temesvári pályázat támogatására létrehozott egyesület első elnöke. Ezt a tisztséget Simona Neumann-nak adta át, de Holender a „tiszteletbeli elnöki” címmel továbbra is közel maradt a szervezőkhöz.

„Vége a várakozásnak. Most majd meglátjuk, mi lesz a döntés. Bár én úgy gondolom,

Temesvár mindig is kultúrváros volt és most is kultúrváros.

Végül is, ezek a címek maguk is nagyon viszonylagosak. Sok helyen kevésbé kellemes emlékeket hagytak hátra. Ausztriában, Grazban és Linzben például pénzt öltek egyes építményekbe, majd nem tudtak mit kezdeni velük. Mint az olimpiai játékok esetében. Látták, micsoda katasztrófa van Rio de Janeiróban. Termeket, arénákat bontanak le. Nincs kinek fenntartani”, mondta Ioan Holender.

Négy város küzd a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címért: Nagybánya, Bukarest, Kolozsvár és Temesvár. A Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület a „Shine your light – Light up your city!” („Villanyozd fel a várost!”) koncepciójú és című pályázatot nyújtotta be a Művelődési Minisztériumhoz.

„Engem az lep meg és azt találom furcsának – persze, sok román furcsaság van –, hogy Bukarest is a versenyzők között van.

Az a Bukarest, ahol semmit sem tettek!

Saját tapasztalatomból tudom, az Enescu Fesztivál révén. Mindezen évek alatt még egy koncertterem sem épült. Még Szófiában is lett egy nagyon modern koncertterem, mi ugyanabban a pártkongresszusi teremben, a Palota-teremben tartottuk a koncerteket, ami sokszor elriasztotta a művészeket. Az egy nyomorúságos hely, az akusztikája meg rossz. Furcsa, hogy Bukarest az Enescu Fesztivállal dicsekszik. Ez a fesztivál nem városi rendezvény. Ez egy országos fesztivál, amit minden romániai adófizető pénzéből hoznak létre. Ezt már számtalanszor elmondtam. Bukarestben zajlik, de nem Bukarest dicsekedhet vele. Hanem Románia. Furcsa, hogy ennyire gyenge egy főváros”, mondta Ioan Holender.

A neves kultúrember szerint a csata ettől függetlenül

Temesvár és Kolozsvár között dől majd el.

„Temesváron az utóbbi években nagyon sok jó dolog történt. Akár a kulturális fővárosért történtek, akár nem, szükség volt rájuk. Nagyon jól néz ki a Losonczy (Unirii) tér, a sétálórész. De itt is van furcsaság, a sétálóutcákon a világon mindenhol kerékpárral is lehet közlekedni. Nálunk nem. A helyi rendőrök engem is megállítottak. Ezt nem értettem, de talán ez majd változik. A rendőrök azt mondták, hogy »ezek nem úgy közlekednek, mint ön, hanem olyan sebesen…« Mégis úgy gondolom: milyen jó, hogy ez a legfőbb gondunk!”, mondta még Holender.

Ioan Holender nemrég az osztrák Servus TV kouTOUR mit Holender című műsora miatt járt Kolozsváron.

„Kolozsvár jól néz ki, az ottaniak nagyon elégedettek a várossal.

De Kolozsvár is mindig kultúrváros volt. Ne feledjük, hogy a temesvári operát kolozsváriak hozták létre, amikor Észak-Erdély második világháború alatti megszállása miatt a kolozsvári művészek ide menekültek. Az opera itt maradt, hála Istennek! Kolozsvár teljesen rendben van. Nagybányáról nem tudok sok mindent. A harc Temesvár és Kolozsvár között zajlik. Nyugaton Temesvárt jobban ismerik, mert a forradalom miatt híressé vált. Ez egy kis előnyt jelent neki. Ne feledjék, hogy kultúrpolitika is létezik. És felmerül a kérdés, hogy miért pont Temesváron voltak az első antikommunista megmozdulások. Ez becsületére válik a városnak”, tette hozzá Ioan Holender.

Ioan Holender már hat éve nyugdíjba vonult a Bécsi Állami Operaház leghosszabb ideig betöltött igazgatói tisztségéből. „Nem nosztalgiázom. Tudatában kell lenned, hogy az életben mindennek vége van egyszer. Azért elég sok időt eltöltöttem ott. Ilyen hosszú időt, 19 évet senki sem volt ott”, mondta még Holender.

De a temesvári továbbra is szerződéses „tehetségkutató” a New York-i Metropolitan Opera és a tokiói opera számára.

(A címet, a felvezetőt és a kiemeléseket a szerkesztőség adta.)