// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Idén képekkel pulzál Sepsiszentgyörgy

// HIRDETÉS

Élőben lehet nézni, hogyan rajzol tele egy falat Dan Perjovschi, előbújik a Hidden Orchestra, és Urbán András ismét Rózsákhoz nyúl.

Fény- és épületfestés, tűztánc, animáció, a legendás lengyel plakátművészet, kalligráfia, felnőtt kifestős könyv-illusztráció, fizikai színházi játék, intenzív, változatos hang- és képi utazások – ezek a negyedik pulzArt hívószavai. 2016 a kép éve Sepsiszentgyörgyön, így  MindenKÉPpen a vizualitás, a képiség köré épülnek a pulzArt történései – áll a beharangozó közleményben. 

 

A kortárs összművészeti fesztivál idén szeptember 15-18. között zajlik. Ebben az évben a rendezvények, műhelymunkák arra keresik a választ, hogyan egészíti ki, mit ad hozzá a vizualitás a zenéhez, irodalomhoz, milyen is a színház képisége, hogyan befolyásol egy alkotást az erőteljes képi jelenlét, de arra is, hogy a befogadóra hogyan hat a mindent elárasztó vizuáldömping.

 

„A kép keretezést  is feltételez,

gondolati keretezést: mindig kiragadunk a valóságból egy részt, amit írásban, hangban, gesztusban, formált anyagban értelmezünk. Ahogyan az ember keretez, a pulzArt is keretez. Azt szeretnénk, ha a kép évében a pulzArt a vizuális ingerek mellett a csendnek, a belső képeknek is teret adna” – fogalmazta meg előzetesen Barta Mónika, a rendezvény koordinátora az idei pulzArt célkitűzéseit. 

 

A fesztivál szeptember 15-én, csütörtökön indul, négy napon keresztül kiállításmegnyitók, író-olvasó találkozók, koncertek, színházi előadások, izgalmas műhelymunkák zajlanak, esténként pedig épületfestés, mapping és buli szerepel a programban. A szervezők felvállaltan úgy alkotják meg minden évben a programot, hogy legyen idő az ismerkedésre, az alkotók találkozhassanak a közönséggel és egymással is.

 

Jelen lesz a pulzArton Dan Perjovschi, aki hosszú évek óta a nemzetközi művészeti élet szoros értelemben vett élvonalát erősíti: szerepelt a Velencei Biennálén, volt önálló kiállítása a Tate Modernben és a New York-i MoMA-ban is. A Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben is láthatta a szentgyörgyi közönség munkáit, most a pulzArton a fesztivállátogatók 

 

élőben végigkövethetik egy falrajz elkészülését.

Lassan elfeledett művészetet hoz vissza a figyelem középpontjába Sorin Trăistaru, aki négy napos intenzív műhelymunka során két kalligráfiai stílus megformázásába nyújt bepillantást. 

 

A kortárs zenei világ izgalmas jelensége a brit Hidden Orchestra, amely Joe Acheson több hangszeres zeneszerző/producer szóló stúdióprojektje. Számos különböző zenei hátterű vendégelőadó működött közre az albumokon, ám az anyagokat külön-külön vették fel, majd Joe ötvözte őket, ezzel létrehozva egy valójában nem is létező, képzeletbeli zenekart. A virtuóz dobszólók energiája, a hozzá kombinált sötét, ám egyben gyönyörű dallamok és hangok kísérteties és felemelő elektronikus zenei élményt nyújtanak. 

 

Érdekessége, hogy kizárólag akusztikus hangszereket használ: a dobok, a helyszíni hangfelvételek és a természet hangjai energiával, érzelmekkel és hangulattal teli, intenzív, ütős, klasszikus zenét képeznek. Élő koncertjeik – ahol a frontembert két dobos képezi – meglepetést keltettek már a legelső fellépések alkalmával. Nemcsak hangzásban, de vizualitás szempontjából is

intenzív, változatos utazásra hívja a pulzArt közönségét a „rejtőzködő együttes”. 

 

Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja is jelen lesz a fesztiválon. Munkáiban ritka emberismerettel, az egymást szétfeszítő igazságok egyidejű bemutatásával rajzolja ki a létezést, és teszi ezt annyira közvetlen és személyes hangon, hogy már-már azt érezzük: saját ablakunkon keresztül látjuk mindezt. 

 

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház a régió egyik legfontosabb kísérletező színháza, amelyet Urbán András rendező sajátos munkamódszerű és esztétikájú produkciói fémjeleznek. A pulzArtra a Rózsák című előadásukkal érkeznek. A Rózsák a társulat 2010-ben bemutatott, Tolnai Ottó azonos című szabadverséből készült, A kisinyovi rózsa előadásának folytatása, a fizikai színház nonverbális eszköztárának elemeiből építkező lírai újragondolása. Abszurd jelenetképekből összefűzött, sajátosan szürreális színpadi világ, a nézői déjá vu-érzetet folyamatosan stimuláló cselekvéssor és szuggesztív színészi játék. A múlt-jelen-jövő álmoskönyve.

 

A fesztiválról további részletek a www.pulzart.ro honlapon lehet találni. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS