// 2026. március 7., szombat // Tamás

// Nagyítás

// Archívum

Idén képekkel pulzál Sepsiszentgyörgy

A Főtér ajánlja

Szerző: szabot
2016. augusztus 29., 17:58

Élőben lehet nézni, hogyan rajzol tele egy falat Dan Perjovschi, előbújik a Hidden Orchestra, és Urbán András ismét Rózsákhoz nyúl.

Fény- és épületfestés, tűztánc, animáció, a legendás lengyel plakátművészet, kalligráfia, felnőtt kifestős könyv-illusztráció, fizikai színházi játék, intenzív, változatos hang- és képi utazások – ezek a negyedik pulzArt hívószavai. 2016 a kép éve Sepsiszentgyörgyön, így MindenKÉPpen a vizualitás, a képiség köré épülnek a pulzArt történései – áll a beharangozó közleményben.

A kortárs összművészeti fesztivál idén szeptember 15-18. között zajlik. Ebben az évben a rendezvények, műhelymunkák arra keresik a választ, hogyan egészíti ki, mit ad hozzá a vizualitás a zenéhez, irodalomhoz, milyen is a színház képisége, hogyan befolyásol egy alkotást az erőteljes képi jelenlét, de arra is, hogy a befogadóra hogyan hat a mindent elárasztó vizuáldömping.

„A kép keretezést is feltételez,

gondolati keretezést: mindig kiragadunk a valóságból egy részt, amit írásban, hangban, gesztusban, formált anyagban értelmezünk. Ahogyan az ember keretez, a pulzArt is keretez. Azt szeretnénk, ha a kép évében a pulzArt a vizuális ingerek mellett a csendnek, a belső képeknek is teret adna” – fogalmazta meg előzetesen Barta Mónika, a rendezvény koordinátora az idei pulzArt célkitűzéseit.

A fesztivál szeptember 15-én, csütörtökön indul, négy napon keresztül kiállításmegnyitók, író-olvasó találkozók, koncertek, színházi előadások, izgalmas műhelymunkák zajlanak, esténként pedig épületfestés, mapping és buli szerepel a programban. A szervezők felvállaltan úgy alkotják meg minden évben a programot, hogy legyen idő az ismerkedésre, az alkotók találkozhassanak a közönséggel és egymással is.

Jelen lesz a pulzArton Dan Perjovschi, aki hosszú évek óta a nemzetközi művészeti élet szoros értelemben vett élvonalát erősíti: szerepelt a Velencei Biennálén, volt önálló kiállítása a Tate Modernben és a New York-i MoMA-ban is. A Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben is láthatta a szentgyörgyi közönség munkáit, most a pulzArton a fesztivállátogatók

élőben végigkövethetik egy falrajz elkészülését.

Lassan elfeledett művészetet hoz vissza a figyelem középpontjába Sorin Trăistaru, aki négy napos intenzív műhelymunka során két kalligráfiai stílus megformázásába nyújt bepillantást.

A kortárs zenei világ izgalmas jelensége a brit Hidden Orchestra, amely Joe Acheson több hangszeres zeneszerző/producer szóló stúdióprojektje. Számos különböző zenei hátterű vendégelőadó működött közre az albumokon, ám az anyagokat külön-külön vették fel, majd Joe ötvözte őket, ezzel létrehozva egy valójában nem is létező, képzeletbeli zenekart. A virtuóz dobszólók energiája, a hozzá kombinált sötét, ám egyben gyönyörű dallamok és hangok kísérteties és felemelő elektronikus zenei élményt nyújtanak.

Érdekessége, hogy kizárólag akusztikus hangszereket használ: a dobok, a helyszíni hangfelvételek és a természet hangjai energiával, érzelmekkel és hangulattal teli, intenzív, ütős, klasszikus zenét képeznek. Élő koncertjeik – ahol a frontembert két dobos képezi – meglepetést keltettek már a legelső fellépések alkalmával. Nemcsak hangzásban, de vizualitás szempontjából is

intenzív, változatos utazásra hívja a pulzArt közönségét a „rejtőzködő együttes”.

Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja is jelen lesz a fesztiválon. Munkáiban ritka emberismerettel, az egymást szétfeszítő igazságok egyidejű bemutatásával rajzolja ki a létezést, és teszi ezt annyira közvetlen és személyes hangon, hogy már-már azt érezzük: saját ablakunkon keresztül látjuk mindezt.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház a régió egyik legfontosabb kísérletező színháza, amelyet Urbán András rendező sajátos munkamódszerű és esztétikájú produkciói fémjeleznek. A pulzArtra a Rózsák című előadásukkal érkeznek. A Rózsák a társulat 2010-ben bemutatott, Tolnai Ottó azonos című szabadverséből készült, A kisinyovi rózsa előadásának folytatása, a fizikai színház nonverbális eszköztárának elemeiből építkező lírai újragondolása. Abszurd jelenetképekből összefűzött, sajátosan szürreális színpadi világ, a nézői déjá vu-érzetet folyamatosan stimuláló cselekvéssor és szuggesztív színészi játék. A múlt-jelen-jövő álmoskönyve.

A fesztiválról további részletek a www.pulzart.ro honlapon lehet találni.

Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// ez is érdekelheti

Diplomás pizzafutár és a szomszéd, akinek 300 lakása van – Mit ad nekünk az erdélyi magyar szociológia?

Főtér