// 2026. március 23., hétfő // Emoke

// Nagyítás

// Archívum

Idén képekkel pulzál Sepsiszentgyörgy

A Főtér ajánlja

Szerző: szabot
2016. augusztus 29., 17:58

Élőben lehet nézni, hogyan rajzol tele egy falat Dan Perjovschi, előbújik a Hidden Orchestra, és Urbán András ismét Rózsákhoz nyúl.

Fény- és épületfestés, tűztánc, animáció, a legendás lengyel plakátművészet, kalligráfia, felnőtt kifestős könyv-illusztráció, fizikai színházi játék, intenzív, változatos hang- és képi utazások – ezek a negyedik pulzArt hívószavai. 2016 a kép éve Sepsiszentgyörgyön, így MindenKÉPpen a vizualitás, a képiség köré épülnek a pulzArt történései – áll a beharangozó közleményben.

A kortárs összművészeti fesztivál idén szeptember 15-18. között zajlik. Ebben az évben a rendezvények, műhelymunkák arra keresik a választ, hogyan egészíti ki, mit ad hozzá a vizualitás a zenéhez, irodalomhoz, milyen is a színház képisége, hogyan befolyásol egy alkotást az erőteljes képi jelenlét, de arra is, hogy a befogadóra hogyan hat a mindent elárasztó vizuáldömping.

„A kép keretezést is feltételez,

gondolati keretezést: mindig kiragadunk a valóságból egy részt, amit írásban, hangban, gesztusban, formált anyagban értelmezünk. Ahogyan az ember keretez, a pulzArt is keretez. Azt szeretnénk, ha a kép évében a pulzArt a vizuális ingerek mellett a csendnek, a belső képeknek is teret adna” – fogalmazta meg előzetesen Barta Mónika, a rendezvény koordinátora az idei pulzArt célkitűzéseit.

A fesztivál szeptember 15-én, csütörtökön indul, négy napon keresztül kiállításmegnyitók, író-olvasó találkozók, koncertek, színházi előadások, izgalmas műhelymunkák zajlanak, esténként pedig épületfestés, mapping és buli szerepel a programban. A szervezők felvállaltan úgy alkotják meg minden évben a programot, hogy legyen idő az ismerkedésre, az alkotók találkozhassanak a közönséggel és egymással is.

Jelen lesz a pulzArton Dan Perjovschi, aki hosszú évek óta a nemzetközi művészeti élet szoros értelemben vett élvonalát erősíti: szerepelt a Velencei Biennálén, volt önálló kiállítása a Tate Modernben és a New York-i MoMA-ban is. A Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben is láthatta a szentgyörgyi közönség munkáit, most a pulzArton a fesztivállátogatók

élőben végigkövethetik egy falrajz elkészülését.

Lassan elfeledett művészetet hoz vissza a figyelem középpontjába Sorin Trăistaru, aki négy napos intenzív műhelymunka során két kalligráfiai stílus megformázásába nyújt bepillantást.

A kortárs zenei világ izgalmas jelensége a brit Hidden Orchestra, amely Joe Acheson több hangszeres zeneszerző/producer szóló stúdióprojektje. Számos különböző zenei hátterű vendégelőadó működött közre az albumokon, ám az anyagokat külön-külön vették fel, majd Joe ötvözte őket, ezzel létrehozva egy valójában nem is létező, képzeletbeli zenekart. A virtuóz dobszólók energiája, a hozzá kombinált sötét, ám egyben gyönyörű dallamok és hangok kísérteties és felemelő elektronikus zenei élményt nyújtanak.

Érdekessége, hogy kizárólag akusztikus hangszereket használ: a dobok, a helyszíni hangfelvételek és a természet hangjai energiával, érzelmekkel és hangulattal teli, intenzív, ütős, klasszikus zenét képeznek. Élő koncertjeik – ahol a frontembert két dobos képezi – meglepetést keltettek már a legelső fellépések alkalmával. Nemcsak hangzásban, de vizualitás szempontjából is

intenzív, változatos utazásra hívja a pulzArt közönségét a „rejtőzködő együttes”.

Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja is jelen lesz a fesztiválon. Munkáiban ritka emberismerettel, az egymást szétfeszítő igazságok egyidejű bemutatásával rajzolja ki a létezést, és teszi ezt annyira közvetlen és személyes hangon, hogy már-már azt érezzük: saját ablakunkon keresztül látjuk mindezt.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház a régió egyik legfontosabb kísérletező színháza, amelyet Urbán András rendező sajátos munkamódszerű és esztétikájú produkciói fémjeleznek. A pulzArtra a Rózsák című előadásukkal érkeznek. A Rózsák a társulat 2010-ben bemutatott, Tolnai Ottó azonos című szabadverséből készült, A kisinyovi rózsa előadásának folytatása, a fizikai színház nonverbális eszköztárának elemeiből építkező lírai újragondolása. Abszurd jelenetképekből összefűzött, sajátosan szürreális színpadi világ, a nézői déjá vu-érzetet folyamatosan stimuláló cselekvéssor és szuggesztív színészi játék. A múlt-jelen-jövő álmoskönyve.

A fesztiválról további részletek a www.pulzart.ro honlapon lehet találni.

Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// ez is érdekelheti

Ne magyarnak, európainak tekintsük Hunyadi Jánost meg Mátyást! Oké, de mi lesz Deceballal?

Főtér