Ők bezzeg visszaadnák a hegyeiket!

Pedig a Norvég Királyság is szabad, független, oszthatatlan és elidegeníthetetlen birodalom.
Hirdetés

Az van, hogy Finnország 2017-ben ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját. És a Norvég Királyság úgy gondolta, a jeles esemény alkalmából illik megajándékozni a déli szomszédot.

És mit akarnak ajándékba adni a norvégok a finneknek? Egy hegyet, kérem tisztelettel. Nevezetesen a két ország jelenlegi határa mentén húzódó Halti-hegység egyik csúcsát. Amivel egy csapásra megváltozna Finnország földrajza (de a történelme is), ugyanis ez a csúcs lenne Suomi legmagasabb pontja. (A jelenlegi 1.324 méter helyett 1.331 méter „magas” lenne az ország, vagyis kerek hét métert nőne a századik születésnapján.)

Erna Solberg norvég miniszterelnök hivatalosan is bejelentette: még nem hozott végleges döntést, de vizsgálják az ügyet, ugyanis van néhány formális nehézség, amit le kellene küzdeni. Az egyik például maga a norvég alkotmány, amelynek első cikkelye kimondja: „A Norvég Királyság is szabad, független, oszthatatlan és elidegeníthetetlen birodalom.” Hát ezzel első ránézésre nemigen van mit kezdeni, módosítási kezdeményezés, népszavazás és más ehhez hasonló lépések megtétele nélkül.

Hirdetés

Ám a jogtudomány egyik jeles norvég professzora kijelentette: az alkotmány szövege nem érvényes kismértékű határmódosításokra. (A tervezett ajándék azt jelenti, hogy a jelenlegi határt eltolják 40 méterrel, Norvégia fele, miáltal a Norvég Királyság 0,015 négyzetkilométert veszítene területéből.) Az utóbbi időben a norvég-finn és a norvég-orosz határt is többször módosították, a folyóágyak, homokdűnék és apró szigetek pozícióinak változása következtében.

Bjørn Geirr Harsson geofizikus, az ajándék ötletgazdája szerint az 1750-ben meghúzott (jelenleg is érvényes) határ geofizikai szempontból illogikus, ugyanakkor rendkívül szerencsétlen Finnországra nézve, amelynek jelenlegi legmagasabb pontja nem is nevezhető hegycsúcsnak. Ha tehát létrejönne az ajándékozás, „Norvégia tulajdonképpen visszaadná Finnországnak a hegyeit.

Az biztos, hogy a gesztusnak van közösségi támogatottsága. Az ajándékozást népszerűsítő Fb-oldal igen sok lelkes egyetértőt gyűjtött egybe, mind norvégokat, mind pedig finneket.

És akkor hozzátesszük: Kolozsvár épp 700 éves. Vajon mekkora az esélye annak, hogy kikerüljenek a többnyelvű városnévtáblák? Úri gesztusként, ha nem egyébért. Aztán: Románia 2018-ban ünnepli a Nagy Egyesülés 100. évfordulóját. Vajon mekkora esélye van annak, hogy (amolyan fordított ajándékként) visszaadjon Magyarországnak, mondjuk, egy zsombékot? Valaki igazán csinálhatna egy ilyen Facebook-oldalt.
Hirdetés