A tusványosi tábor 27. kiadása jól indul, soha nem tapasztalt módon hűvös, kellemes az időjárás, és elkezdett begyűlni a jónép. A nulladik napon vagyunk, a Bagossy Brothers már melegít, majd Ákos várja a nagyérdeműt.

Azért vagyunk idén Tusványoson, hogy valahol itthon legyünk Európában. Lássuk tehát – akár szó szerint – a medvét!

 Fentről, az út mellől olybá tűnik, hogy egy álmos keddi napra virradt a nap Tusnádfürdőn.

Még az itt-ott fellelhető útszéli elhagyatott vendégházak is csendesek. 

A beavatottak, mint ez a két kutyus is, tudják, hamarosan megtelik a völgy általános jókedvvel.

A tulajdonképpeni buliplaccon egyelőre különböző sörözők szállítójárművei pakolják le rakományaikat.

Dolgos hangosító kezek kábeleznek.

A színpadon gyakorlatozik az esti Ákos-koncertre a füstgép.

Az idei tábor reklámarca a faluba is gyakran belátogató medve. Itt lángost kínál az éhes fesztiválozóknak. 

Kicsivel arrébb még a cukros-mázas kürtőskalácsot is felajánlja a kedves vendégnek. 

Tusványos nem csak a politikai gondolkodást fejleszti. Környezettudatosabbá is teszi a sátrazókat – legalábbis szándékai szerint.

 A Gyöngyvirág páholy rendeltetése kettős. Balra adminisztratív, jobbra vendéglátóipari.

A Magyar Posta jóvoltából képeslapot is lehet küldeni az otthon maradt szeretteinknek. 

A rostokon mindenütt megtalálható a román csodatalálmány, a miccs (csórékolbász).

Amit el lehet fogyasztani magyar tálon is.

Ha ez a poló mesélni tudna…

A füst fátyolt képez a fotógép és a látvány között.

A fiúk, a lányok most összejöttek…

Hanyagok és jólöltözöttek.

Hát induljon a banzáj. Este Ákos!