A tusványosi tábor 27. kiadása jól indul, soha nem tapasztalt módon hűvös, kellemes az időjárás, és elkezdett begyűlni a jónép. A nulladik napon vagyunk, a Bagossy Brothers már melegít, majd Ákos várja a nagyérdeműt.
Azért vagyunk idén Tusványoson, hogy valahol itthon legyünk Európában. Lássuk tehát – akár szó szerint – a medvét!
Fentről, az út mellől olybá tűnik, hogy egy álmos keddi napra virradt a nap Tusnádfürdőn.
Még az itt-ott fellelhető útszéli elhagyatott vendégházak is csendesek.
A beavatottak, mint ez a két kutyus is, tudják, hamarosan megtelik a völgy általános jókedvvel.
A tulajdonképpeni buliplaccon egyelőre különböző sörözők szállítójárművei pakolják le rakományaikat.
Dolgos hangosító kezek kábeleznek.
A színpadon gyakorlatozik az esti Ákos-koncertre a füstgép.
Az idei tábor reklámarca a faluba is gyakran belátogató medve. Itt lángost kínál az éhes fesztiválozóknak.
Kicsivel arrébb még a cukros-mázas kürtőskalácsot is felajánlja a kedves vendégnek.
Tusványos nem csak a politikai gondolkodást fejleszti. Környezettudatosabbá is teszi a sátrazókat – legalábbis szándékai szerint.
A Gyöngyvirág páholy rendeltetése kettős. Balra adminisztratív, jobbra vendéglátóipari.
A Magyar Posta jóvoltából képeslapot is lehet küldeni az otthon maradt szeretteinknek.
A rostokon mindenütt megtalálható a román csodatalálmány, a miccs (csórékolbász).
Amit el lehet fogyasztani magyar tálon is.
Ha ez a poló mesélni tudna…
A füst fátyolt képez a fotógép és a látvány között.
A fiúk, a lányok most összejöttek…
Hanyagok és jólöltözöttek.
Hát induljon a banzáj. Este Ákos!