A kontinens déli és keleti részén élő európaiakat hátrányosan érinti, hogy a britek többsége az EU elhagyása mellett döntött. Reakcióik az egyértelmű Európai-párti állásfoglalás és az eltérő sebességektől való félelem között ingadoznak.
Az általában meglehetősen euroszkeptikus lengyel fővárosból, Varsóból érkezett első nem verbális reakció volt a legvilágosabb. A kormány sajtókonferenciákra fenntartott helyiségében újra megjelentek az EU-zászlók, miután az utóbbi hónapokban eltűntek onnan. Egy kicsit kevesebb nemzet és több Európa – ez a nacionalista és konzervatív lengyel kabinet üzenete.
Még a fő kormánypárt, a PiS elnöke, a sokak által Lengyelország igazi vezetőjének tartott Jaroslaw Kaczyński is meglepetést okozott a népszavazás utáni egyértelmű nyilatkozataival: „Lengyelországnak az EU-ban a helye”, mondta. A nagy-britanniai népszavazás eredménye kudarc a lengyel diplomácia számára. A lengyel diplomácia vezetője, Witold Waszczykowski alig néhány nappal ezelőtt a következőt nyilatkozta a DW-nek: „Az Európával kapcsolatos ügyekben Londonhoz közelebb érezzük magunkat, mint Berlinhez.”
A kétsebességű Európa
Lengyelországnak nem tetszi, hogy Németország a Brexit-válság után csak az EU alapító államainak képviselőit hívta meg Berlinbe. Ez nincs összhangban Joachim Gauck német elnök nemrég, bukaresti látogatása alkalmával tett kijelentéseivel. Akkor kihangsúlyozta: „Európában nem lehetnek mesterek és inasok. Aki egy közösség tagjává válik, az teljes egészében az, a csatlakozás időpontjának pedig csak történelmi jelentősége lehet.” Kelet-Európában attól tartanak, hogy Németország első reakciója egy két vagy akár háromsebességes Európa felé való elmozdulás lesz. Nyilvánvaló a félelem Németország dominanciájától.
Nem számítanak keleti dominóhatásra
A centrifugális tendenciák megelőzése érdekében a keleti államok azt állítják, Európában a helyük, bár van okuk az EU-val szembeni elégedetlenségre. Nincs vita Polexitről, Cexitről, vagy Bulexitről. Efklidisz Cakalotosz hellén pénzügyminiszter is biztosítékokat adott a baloldali Sziriza központi bizottságában, hogy a Brexit nem indít vitát Görögország esetleges távozásáról az EU-ból.
Nem számítanak exodusos láncreakcióhoz, mert a közép- és kelet-európai államok függnek a brüsszeli pénztől. Lengyelország egyedül minden évben 14 milliárd euróval kap többet, mint amennyit az EU költségvetésébe befizet.
Félelem és reménykedés között
Közben nő az aggodalom, hogy keleti irányban csökkenni fognak a kereskedelmi mérlegek és a külföldi befektetések. Bulgária és Románia elég szerény kereskedelmet folytatott Nagy-Britanniával. Ezzel szemben Lengyelország termékei több mint 7 százalékát a szigetre exportálja. Ha folytatódik a font leértékelődése, az export már nem lesz annyira nyereséges. Ezen kívül a szakértők szerint a Brexit a befektetéseket is megnehezíti.
Aztán ott vannak még a közvetlenül a polgároktól érkező pénzek. Az EU új államaiból származó bevándorlók jelentős összegű hazautalásokkal támogatják az otthoni gazdaságot. Nagy-Britanniában, például, csaknem egymillió lengyel, körülbelül 250.000 román és bolgár él. A legutóbbi számítások szerint a lengyelek évente 1,2 milliárd eurót küldenek haza. Az összeg egy része a brit állam által fizetett gyermektámogatás. Ha többé nem érkeznek, ez közvetlenül kihat majd a keleti családokra.
A bevándorlóknak számítaniuk kell a következményekre
A szakértők már most úgy becsülik, hogy a bevándorlók egy része hazamegy. „A britek megpróbálják majd korlátozni a külföldi munkások bejutását”, mondja Georgij Angelov bolgár közgazdász, a szófiai Nyílt Társadalom Alapítvány tagja. A munkahelyek egy része szintén más országokba helyeződik át. Arra lehet számítani, hogy sok munkahely Németországba vándorol. Az utóbbi öt évben „Németországban 1,1 millió új munkahelyet hoztak létre, melyeket az EU új tagállamaiból származó idegenek foglaltak el”, emelte ki a DW-nek Herbert Brücker, a nürnbergi Munkapiaci Tanulmányok Intézetének munkatársa.
A hátrányosan érintett országokban – a nyilvánvaló nehézségek ellenére – pozitívan értékelik a munka miatt elvándoroltak hazatérését. Ezzel megállítható lenne az agyelszívás, mondta Mateusz Morawiecki lengyel gazdasági miniszter. Azt reméli, hogy számos fiatal szakember tér majd haza, akikre Lengyelországnak szüksége van.
Főleg a kelet-európai hallgatók aggódnak a Brexit következményei miatt. A Brexit után már nem tudnak ugyanolyan könnyen egyetemre menni, mint eddig. Lehet, hogy a románoknak és a bolgároknak tartózkodási vízumra lesz szükségük. Jelenleg az EU-tagállamainak több ezer diákja tanul brit egyetemeken, és ugyanakkora tandíjat fizetnek, mint a brit hallgatók. Ha a jövőben a nem közösségi külföldiek által fizetett magasabb díjak lesznek rájuk is érvényesek, akkor közülük sokan máshova fognak menni.