// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A román mém is „szép” lett...

// HIRDETÉS

Ha már az egységes és oszthatatlan nemzeti tizenegy ilyen rútul szétesett az Eb legelején. „Hajrá Románia! Gyerünk haza!”

Alig borult rá a gyász fátyla a román csapatra az albán meccs után, a hazai szurkolók és Facebook-lovagok egy része vitriolba mártotta billentyűzetét, és csorogni kezdtek a gyilkos mémek az alig pár nappal korábban még istenített nemzeti válogatottra. Íme, a románok Eb-szereplésének párhuzamos története:

 

Volt, akiben már érkezéskor kellemetlen érzések kavarogtak, frankofónia ide, Trianon oda: Ne kapcsold ki a motort, főnök, me' nem maradunk sokat...

 

Minden rossz ómen ellenére a trikolór csapat bízott a sikerben, hiszen náluk volt az összes szent ereklye, amit a reptéri vámmentes boltban meg tudtak vásárolni.

 

Volt, aki speckó manelista futballcipőt is készíttetett az Adidas céggel, mert azért nem megy az ember Franciaországba ünneplő csuka nélkül.

 

Ám úgy tűnik, a világ minden kegytárgya és ortodox pópája sem segít a katolikus pályán: Tesóka, fogtok focizni is, vagy csak üdülni jöttetek?

 

És feltálalták a legfeketébb fekete levest is, mégpedig az albán szakácsok. Melyik csatornán mutatják a románokat? Mert a Pro Tévén csak az albánok játszanak...

 

Ha esetleg ilyen szurkolónői lettek volna a mioritikus tizenegynek... Nem is lenne rossz, ha Albánia adna nekünk kettőt...

 

Anghel Iordănescu szövetségi kapitány a meccs után alaposan kiértékelte az eredményt: Megérdemeltük! Kellett nekünk pünkösdkor focizni!

 

És ennyi volt. A román csapat ment, játszott (hogy diplomatikusan fogalmazzunk) és hazajött. Az Otopeni repülőtér hátsó kijáratánál a hazai labdarúgó szövetség vezetői várták az érkezőket. Mindenki kapott egy példányt a fent látható könyvből. Ion Creangă: Gyermekkorom emlékei. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy jó román csapat...

 

De a reményt nem szabad feladni. A hírek szerint a 2020-as foci Eb-n lesz egy különleges csoport is. Már az oda illő csapatokat is kijelölték az illetékesek: Gibraltár, Vatikán, Liechtenstein és... bizony, Románia. Hajrá, fiúk!

További jó szurkolást kívánunk mindenkinek!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS