Ha már az egységes és oszthatatlan nemzeti tizenegy ilyen rútul szétesett az Eb legelején. „Hajrá Románia! Gyerünk haza!”
Alig borult rá a gyász fátyla a román csapatra az albán meccs után, a hazai szurkolók és Facebook-lovagok egy része vitriolba mártotta billentyűzetét, és csorogni kezdtek a gyilkos mémek az alig pár nappal korábban még istenített nemzeti válogatottra. Íme, a románok Eb-szereplésének párhuzamos története:

Volt, akiben már érkezéskor kellemetlen érzések kavarogtak, frankofónia ide, Trianon oda: „Ne kapcsold ki a motort, főnök, me' nem maradunk sokat...”

Minden rossz ómen ellenére a trikolór csapat bízott a sikerben, hiszen náluk volt az összes szent ereklye, amit a reptéri vámmentes boltban meg tudtak vásárolni.

Volt, aki speckó manelista futballcipőt is készíttetett az Adidas céggel, mert azért nem megy az ember Franciaországba ünneplő csuka nélkül.

Ám úgy tűnik, a világ minden kegytárgya és ortodox pópája sem segít a katolikus pályán: „Tesóka, fogtok focizni is, vagy csak üdülni jöttetek?”

És feltálalták a legfeketébb fekete levest is, mégpedig az albán szakácsok. „Melyik csatornán mutatják a románokat? Mert a Pro Tévén csak az albánok játszanak...”

Ha esetleg ilyen szurkolónői lettek volna a mioritikus tizenegynek... „Nem is lenne rossz, ha Albánia adna nekünk kettőt...”

Anghel Iordănescu szövetségi kapitány a meccs után alaposan kiértékelte az eredményt: „Megérdemeltük! Kellett nekünk pünkösdkor focizni!”

És ennyi volt. A román csapat ment, játszott (hogy diplomatikusan fogalmazzunk) és hazajött. Az Otopeni repülőtér hátsó kijáratánál a hazai labdarúgó szövetség vezetői várták az érkezőket. Mindenki kapott egy példányt a fent látható könyvből. Ion Creangă: Gyermekkorom emlékei. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy jó román csapat...

De a reményt nem szabad feladni. A hírek szerint a 2020-as foci Eb-n lesz egy különleges csoport is. Már az oda illő csapatokat is kijelölték az illetékesek: Gibraltár, Vatikán, Liechtenstein és... bizony, Románia. Hajrá, fiúk!
További jó szurkolást kívánunk mindenkinek!
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.