Securitate, kommunizmus, diktatúra, Ceauşescu – kinek, mit mondanak ezek a szavak? A Shoshin Színházi Egyesület előadása segít visszaemlékezni.
Május 16-án este 7-től ismét játssza a Shoshin Színházi Egyesület az Egy távoli emlék töredékei című előadását. Az előadás a kommunizmus hagyatékából dolgoz fel részleteket, azzal próbál párbeszédbe elegyedni. Helyszíne a Váróterem Projekt által működtetett ZUG.zone (Traian u. 40-42 sz.)
„Amik most vagyunk, az a múlt egyenes következménye. Viselkedésünk, tetteink, reakcióink, gesztusaink, szavaink. Ebből kifolyólag a múltat dialektikus módon kell vizsgálnunk – szorosan összekapcsolva a jelenidejűségünkkel. A színház önmagában képes megfejteni és megválaszolni ezeket a kérdéseket. Hogy ezt az akarva-akaratlanul testünkbe ivódott örökséget feldolgozzuk, olyan «halott szavakhoz» nyúltunk, mint például: Securitate, kommunizmus, diktatúra vagy Ceauşescu.” – vallja a rendező, Köllő Csongor.
Az előadás cselekvést, szövegeket, zenét és táncot ötvöz. Töredékeket találkoztat egymással, amelyek, bizonyos sorrendbe állítva, akár egy történetet is kiadhatnak. A produkció Szilágyi Domokos, Cs. Gyimesi Éva, Jorge Luis Borges, Jerzy Grotowski szövegeit, valamint a színészek (Buchmann Wilhelm, Csepei Zsolt, Csont Noémi, Deák Zoltán, Ötvös Kinga, Pál Attila, Pál Emőke és Zongor Réka) által írt párbeszédeket használja.
Helyeket a shoshin.mail@gmail.com e-mailcímen vagy itt lehet foglalni. A következő előadás időpontja június 9.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Rálőtt a házkutatásra érkező rendőrökre egy PNL-es önkormányzati képviselő. Majdnem egymillió lejt sikkasztott el egy magánegyetem számláiról egy közgazdász.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.