Az Európai Unió és az Egyesült Államok tervezett szerződéséről zajló tárgyalásokat az EU nevében folytató brüsszeli bizottság felső vezetése szerint erősen kétséges, hogy sikerül az év végére tető alá hozni az egyezményt, mert az amerikai fél nemigen tesz engedményeket. Amennyiben pedig nincs áttörés, a novemberi amerikai, a 2016-os németországi és a 2017-es franciaországi választások miatt egészen 2017 végéig szüneteltetni kellene a tárgyalásokat, és utána igen nehéz lenne új lendületet adni a folyamatnak. 

 

A bizottságban attól is tartanak, hogy miként reagál majd a tárgyalások titkosságához ragaszkodó amerikai fél a Greenpeace nemzetközi környezetvédő civil szervezet hétfői kiszivárogtatására – írta a Süddeutsche Zeitung.

 

A lap nemcsak név nélkül nyilatkozó bizottsági forrásokat idézett, hanem az uniós főtárgyalót, Garcia Bercerot, aki a Greenpeace által nyilvánosságra hozott dokumentumok tartalmát megerősítve elismerte, hogy nehezen halad az egyeztetés az európai autóipari termékek és az amerikai mezőgazdasági termékek exportjáról, és az ügyet valószínűleg majd csak a tárgyalások végén zárják le.

 

Hozzátette, hogy az amerikaiaknak jelentősen módosítaniuk kell álláspontjukon a megelőzés elvén alapuló európai fogyasztóvédelmi szabályokat illetően. Az uniós szabályozás alapján csak olyan terméket lehet termelni és forgalomba hozni, amely bizonyítottan biztonságos, míg az amerikai szemlélet fordított, alapelve szerint csak olyan termék előállítását és forgalmazását lehet megtiltani, amely bizonyítottan káros, ártalmas. 

 

A kiszivárogtatott iratok szerint az amerikai fél ragaszkodik saját elve érvényesüléséhez, ami akár azt is eredményezheti, hogy génmódosított amerikai élelmiszerek kerülnek az európai piacra.

 

A TTIP jelenlegi formájában menthetetlen, az Európai Bizottságnak el kell ismernie, hogy hibázott, és újra kell kezdenie a tárgyalásokat – hangoztatták a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet képviselői hétfőn Berlinben a TTIP-ről folytatott tárgyalásokról megszerzett titkos dokumentumok bemutatóján.

 

Stefan Krug, a Greenpeace németországi politikai képviseletének vezetője elmondta, hogy a ttip-leaks.org oldalon közölt 248 oldalas összeállítás az Európai Bizottság és az amerikai kormány képviselői által folytatott titkos tárgyalások áprilisi állását mutatja be 13 témakörben. A dokumentum kétségkívül eredeti, de a forrás védelme érdekében nem árulják el, hogy honnan származik.

 

Az az ígéret sem teljesül, hogy az EU és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi övezetének kialakítása révén az egész világon elterjedhetnek magas szintű, a profit helyett az embereket és a környezetet szolgáló előírások, „arany szabványok”. Sokkal inkább a szabályozás folyamatos gyengülése, egy „lefelé tartó verseny” megindulása fenyeget – tette hozzá Jürgen Knirsch, a Greenpeace németországi szervezetének szabadkereskedelmi ügyekkel foglalkozó szakértője.

 

Kiemelte: a tárgyalásokról megszerzett dokumentum alapján megállapítható, hogy a tervezett szerződés a környezetvédelem elvein is átgázolna, mert azon a szemléleten alapul, hogy 

 

Elmondta, hogy a Greenpeace nem ellenzi a szabadkereskedelmet és a szabadkereskedelmi megállapodásokat, de ragaszkodik az átláthatósághoz, a demokratikus ellenőrzéshez és az emberek és a környezet érdekét szolgáló elvek érvényesüléséhez. A TTIP a mostani formájában nem felel meg mindennek, ezért elölről kellene kezdeni a tárgyalásokat – hangsúlyozta Jürgen Knirsch.

 

Stefan Krug hozzátette: a szövegben nagyon sok zárójelbe tett szakasz van, ez azt jelenti, hogy az adott szövegrészt tekintve nincs egyetértés a felek között, így eleve igen kevéssé valószínű, hogy sikerül lezárni a tárgyalásokat a terveknek megfelelően az év végéig, illetve Barack Obama amerikai elnök hivatali idejének végéig.

 

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény veszélybe sodorhatja az európai mezőgazdaságot – hívták fel a figyelmet a Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége új jelentésükben, amely az egyezmény várható hatásait modellező európai és amerikai tanulmányokat tekinti át.

 

A tanulmányok szerint akár 0,8 százalékkal is csökkenhet az európai mezőgazdaság hozzájárulása az uniós bruttó hazai termékhez (GDP), míg az amerikai mezőgazdaság hozzájárulása az amerikai GDP-hez akár 1,9 százalékkel is növekedhet. Az amerikai érdekeltségek nettó 4 milliárd euró kereskedelmi haszonnal számolhatnak – írták.

 

A TTIP rossz üzlet az európai mezőgazdaság számára, az előrejelzések szerint az európai gazdák többsége az egyezmény vesztesei közé fog tartozni – hangsúlyozta Mute Schimps, a Föld Barátai Európa élelmiszer kampányfelelőse közlemény szerint.

 

 

A TTIP fő nyertesei az élelmiszeripari óriáscégek és az amerikai „állatgyárak” lesznek, akik már ma is nagyobb piaci erővel és alacsonyabb termelési költségekkel rendelkeznek – hívta fel a figyelmet Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programvezetője a tájékoztatás szerint.

 

A jelentés szerint az amerikai fél különösen a magasabb szintű európai élelmiszerbiztonsági és állatvédelmi normák lebontását tűzte ki célul.

 

A TTIP által az európai mezőgazdaság számára felmerülő lehetséges előnyök csak néhány szektorban realizálódnak, például a sajttermelésben, de még ezeket az előnyöket is elsősorban az határozza meg, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben hajlandó feladni a jelenlegi „nem vámjellegű” kereskedelmi korlátozásokat – írták.

 

Fidrich Róbert szerint a jelentés lényegében megerősíti a magyar kormány megbízásából a Századvég által készített tanulmányban leírtakat, amely szerint a magyar mezőgazdaság számos ágazatának versenyhátrányt jelentene a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény.

 

(Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) nevű egyezményről 2013-ban kezdődtek a tárgyalások. Eddig 13 tárgyalási fordulót tartottak, rendre zárt ajtók mögött. A Greenpeace által szerzett iratanyag az első olyan hitelesnek mondott dokumentumgyűjtemény, amely betekintést enged a nyilvánosságnak a tárgyalások menetébe.

 

A tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a szerződésre, attól tart, hogy megnyitja majd az utat az amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt.

 

Az egyik legveszélyesebb fejezete megengedné a nagyvállalatoknak, hogy magánjellegű nemzetközi döntőbíróságokon pereljék be és bírságolják meg azokat az államokat, amelyekben ők az illető ország környezetvédelmi előírásainak betartása nélkül ruháznának be a szabadkereskedelmi egyezményre hivatkozva. Épp amivel a kanadai Gabriel Resources fenyegeti egy ideje a román államot Verespatak miatt. A készülő TTIP-be ugyanis az uniós tagországok képviselői sem kaptak részletes betekintést, viszont elfogadása esetén felülírná a tagországok saját törvényeit.