Megnézte magának a székelyeket a brit nagykövet

Hargita és Kovászna megyében tájékozódott a mindennapokról és a magyar panaszokról.
Hirdetés

Csíkszeredában a Hargita megyei önkormányzatnál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a dévai Szent Ferenc Alapítvány csíkszeredai székhelyén tett tájékozódó látogatást csütörtökön Paul Brummel, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete – közölte a Hargita megyei tanács sajtószolgálata.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke ismertette a nagykövettel a megyei turisztikai fejlesztési célokat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állam általi támogatására vonatkozó igényt. Arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy a romániai iskolákban azonos tanterv alapján tanítják a román nyelvet és irodalmat a román ajkú és a magyar anyanyelvű gyermekeknek, ez pedig ellehetetleníti a hivatalos nyelv elsajátítását a tömbmagyar vidékeken, ahol a gyermekek jószerével csak az iskolában találkoznak a román nyelvvel.

Az önkormányzati elnök a készülő román-magyar együttélési kódexről, a székelyföldi autonómiatörekvésekről, a megyezászlóvá minősített székely zászló körüli helyzetről is beszámolt a nagykövetnek. Felhívta a diplomata figyelmét arra, hogy

más megyéknek is van zászlajuk, de csak a székelyföldiek esetében indítanak pereket a regionális szimbólumok ellen.

Borboly Csaba a nagykövet segítségét kérte az etnikai feszültségek csökkentéséhez, melyeket szerinte a bukaresti média és politika gerjeszt. Úgy vélte, a bukaresti nacionalista retorika azt is ellehetetleníti, hogy párbeszéd induljon a székelyföldi magyar közösség törekvéseiről.

A közlemény azt is megemlítette, hogy Borboly Csaba székely népviseletet adott ajándékba a nagykövetnek.

A brit nagykövet előzőleg Háromszéken is járt: a Székely Hírmondó beszámolója szerint a diplomata több mint egy órát tárgyalt a céhes város elöljárójával, Bokor Tiborral, és szó esett gazdasági, nemzetiségi kérdésekről, ugyanakkor a polgármester Beke István és Szőcs Zoltán ügyét is vázolta neki.

Hirdetés

„Az egyik téma a decentralizáció, illetve az autonómia kérdése volt, arra volt kíváncsi, miért akarjuk mi ezt. Elmondtam neki, miként zajlik ebben az országban az ügyintézés, azt, hogy

a döntéshozatalt kellene az emberekhez közelebb hozni.

Tárgyaltunk ugyanakkor az anyanyelvű oktatás fontosságáról is, a felsőoktatási rendszer hiányosságait ismertettem, elmondva, hogy nem létezik magyar nyelvű állami egyetem, elsősorban a műszaki tudományok terén, de szó esett az állandó konfliktusról, amit az orvosi egyetem okoz. Felmerült az állandó harc, amit az önkormányzatok folytatnak a prefektúrával, a szimbólumok kapcsán, vázoltam a kettős mércét, amit az ország alkalmaz.

Ismertettem a Beke-ügyet is, ezt nagy érdeklődéssel hallgatta, és kíváncsi volt, hogy tulajdonképpen mi történt itt. Én elmondtam a nagykövet úrnak, hogy most már jó néhány hónapja ezek az emberek be vannak zárva, anélkül, hogy bármi előrelépés történne, és tisztázni tudnák magukat. Arra is felhívtam a figyelmét, hogy ezeket a fiatalembereket nyugodtan hazaengedhetnék, nem kellene őket börtönben tartani” – mondta a polgármester.

 

Hirdetés