Miért packázik Iohannis az igazságszolgáltatással?

Mert megteheti. Mint bárki más. Csak... mégsem.
Hirdetés

Csaknem fél évre volt szükség, hogy a román állam – intézményein keresztül – birtokába kerüljön annak a háznak, melyet Klaus Iohannis elnök egy tavaly őszi jogerős ítélettel elveszített.

Valószínűleg az adóhatóságot, de a Szeben Megyei Földhivatalt is megijesztette Iohannis tisztsége, és nem merték követelni a tulajdonjogot azon ingatlan felett, amellyel az elnök évente 60.000 eurót keresett bérleti díjból.

A Rise Project kimutatta, miként sikerült Klaus Johannisnak feleségével együtt megszereznie a hat nagyszebeni ház tulajdonjogát. Közigazgatási iratok, bérleti szerződések, bírósági döntések és más dokumentumok elemzése alapján a Rise Project arra a következtetésre jutott, hogy a Iohannis-család a tulajdonában lévő ingatlanok többségét egy hamis iratokon alapuló ingatlan-visszaszolgáltatással szerezte meg. A 2000-es évek közepén bűnvádi vizsgálat folyt e feltételezett csalás miatt Iohannisék ellen, de végül nem állították őket bíróság elé.

Pont arról az ingatlanról van szó, melyet az elnök a 2015 novemberében lezárult perben jogerősen elveszített, és amelynek segítségével Iohannis meg tudta vásárolni a következő három házát, a vagyonnyilatkozatában szereplő hatból.

Az elnök a per elvesztése után bejelentette, hogy

rendkívüli fellebbezési eljáráshoz folyamodik,

vagyis a semmisségi panaszhoz, hogy ezzel akadályozza meg a bírói döntés végrehajtását. A tervek szerint június végén tárgyalják ezt a semmisségi panaszt.

Időközben azonban Klaus Iohannis bejelentette, hogy „azonnal visszafizeti a bérleti szerződés alapján neki utalt összegeket”, attól az időponttól kezdve, hogy a Brassói Fellebbviteli Bíróság úgy döntött, elveszíti az utóbbi 14 évben a Raiffeisen Banknak bérbe adott ingatlan tulajdonjogát. A Rise Project szerint ez az ingatlan eddig összesen 640.000 euró bevételt biztosított.

Hirdetés

Még nem világos, hogy az elnöknek normális esetben nem kellett volna-e visszaadnia az ingatlan bérbeadásából származó teljes bevételt, tekintettel arra, hogy az jog szerint a román államé volt.

A dolgok bonyolultak, mert bármilyen függetleneknek tartják is magukat a román bírók,

egy államfőt érintő per számos ügyészt és bírót megijeszthet.

Ennek ellenére Klaus Iohannis elveszítette a pert, de továbbra is mindenképpen ki akar használni egy rendkívüli fellebbezési lehetőséget, mert igazságtalannak tartja az ítéletet.

Ezáltal a román elnök nemcsak az ő esetére vonatkozó bírói döntést kérdőjelezi meg, hanem az egész rendszert. Klaus Iohannis ezt feddhetetlensége bizonyítása érdekében teszi, nem mérlegelve az igazságszolgáltatás hitelességét és nem véve számításba, hogy egy elnököt érintő per rendkívüli fellebbezésekkel történő elhúzása minden félnek árt.

Hirdetés