Érezhetően lelassult a Törökországból Görögországon keresztül az Európai Unióba irányuló migránshullám. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint a napi 1.500 fős csúcsról nagyjából 300-ra csökkent azok száma, akik ezen az útvonalon akarnak Nyugatra jutni.

Mi „változtatta meg a játékot”?

Elsősorban az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás.

Ankara pénzt (3 milliárd eurót), konkrét vízumliberalizálási ígéretet kap, „elnémítja” a tekintélyelvűség felé fordulása miatti európai bírálatokat és további előnyökhöz jut.

Cserébe az Európai Unió visszaküldheti a Görögországba Törökországból illegálisan érkezetteket, de mindegyikükért be kell fogadnia egy törvényes utat választó bevándorlót. Egy bizonyos kvóta biztosítja azt, hogy ez ne változzon át tranzakcióvá. Másodsorban a balkáni országok határainak lezárása elriasztotta a Nyugatra igyekvőket.

Itt az ideje levonnunk bizonyos részkövetkeztetéseket sok-sok hónapnyi süket vita, muzulmánellenes gyűlölködés, terroristázás, a szélsőségesek felerősödése és jelentős mértékű dezinformálás után:

1. Javulásokat látunk és egy reménysugarat

Nem, a migrációs hullám nem egészen olyan katasztrófa, mellyel ne tudnánk megbirkózni. Nem, az európai civilizáció nem áll az összeomlás szélén, de még csak jelentősen meg sem rázkódott. Vannak megoldások, még akkor is, ha a helyzet rendezése hosszabb ideig eltarthat, és még akkor is, ha minden sok részelemtől függ.

Ez nem azt jelenti, hogy kijutottunk a pácból, hanem azt, hogy először vált lehetővé mind a migránsok számának drasztikus csökkentése, mind a tengeren Törökország felől átkelni akarók életének megkímélése is.

Erre már lehet építeni. Először is, ahogy azt Olaszország kérte, talán ilyen megállapodásra lenne szükség az észak-afrikai államokkal is, ahonnan szintén sok bevándorló érkezik.

Csakhogy egy ilyen megállapodás előtt előbb Líbiát kell pacifikálni, melyet két (vagy talán három) kormány, plusz még néhány milícia és iszlamista csoportosulás ellenőrzi, és államként de facto megszűnt létezni.

2. A migráció nem állt le, csak racionalizálták és lelassították

A migránsok továbbra is érkezni fognak. A keleti migráció forrása, vagyis elsősorban a Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban dúló háborúk egyhamar nem érnek véget. A Törökországgal kötött megállapodás vagy a határok lezárása nem fog elrettenteni MINDEN bevándorlót, még akkor sem, ha a mechanizmusok jól működnek. Márpedig ebben sem lehetünk biztosak.

Mindenesetre az Európai Unió továbbra is átveszi majd a Törökországon keresztül érkező migránsokat, csakhogy szelektív módon, a törvényes utakat követőket. Ez azt jelenti, hogy csökkenthető a nem kívánatos személyek beszivárgásának lehetősége.

3. A migráció trendje némileg meg is fordul

Egyes bevándorlók számára Nyugat-Európa a földi paradicsom. Mások számára egy szép álomnak hitt rémálom. Sok ezer, főleg Irak háború és terrorizmus által kevésbé sújtott területeiről érkező migráns visszatér a származási országába, amikor azt tapasztalják, hogy nem azt találják, amit kerestek.

Közülük a legtöbben alkalmazkodási nehézségekkel küszködnek, vagy egyszerűen honvágyuk van. Sok nyugati kormány (Ausztria jut elsőként eszembe) bevallottan el akarja érni, hogy az ország ne legyen vonzó a bevándorlók számára, ezzel bírva rá őket a hazatérésre.

Sőt, még segítik is őket ebben: Johanna Mikl-Leither osztrák belügyminiszter azt mondta, országa a következő 3 évben 50.000 bevándorlónak akar segíteni a hazatérésben. Ezzel visszatérünk az alapkérdéshez: ezek az emberek nem azért jönnek, mert ezt akarják, hanem mert erre kényszerülnek. Természetesen egy jobb helyet keresnek. Ha ez nem olyan, amilyennek szeretnék, akkor sokan visszatérnek a saját országukba.

Már amennyiben van hova. Amíg (elsősorban) Szíriát vagy Irakot háború és törvénytelenségek határozzák meg, nincs okuk ezt tenni. Ha béke és stabilitás alakul ezen országoknak legalább a legfontosabb részeiben, akkor sokan vissza fognak térni.

4. Konkrétan kevesebben vannak, mint amitől féltünk, de a magvakat elültették

Európa állja a migrációs hullámot, méghozzá jól, legalábbis egyelőre. A migránsok nem dúlták fel holmi hordákként. Ezzel szemben megrémítették. Arra kényszerítették, hogy keresse az identitását és még ennél is többet. Ezért talán az a helyes megfogalmazás, hogy jól ellenállt a migrációs hullámnak, csakhogy elültették bizonyos lehetséges átalakulások „magvait”, a nacionalizmus újjászületésétől a lezárt határokig és talán egy újabb érvig a Brexit mellett.

A konkrét problémák terén megemlítendő, hogy voltak erőszakos tettek, néhány gyilkosság, sor került bevándorlók által elkövetett nemi erőszakokra. Ez sajnálatos, de bárhol megtörténik, ahol nagy embertömegek vannak. Ne feledjük, hogy Romániában évente nagyjából 1.000 nemi erőszak történik és ezek csak a bejelentettek.

Azt se feledjük, hogy hány románok által elkövetett nemi erőszak, lopás és gyilkosság rémítette meg az olaszországi embereket a románok első, 2007-2008-as tömeges „migrációja” idején. Ha el tudunk távolodni attól az emberileg természetes érzéstől, hogy empátiával viseltetünk azok iránt, akik ilyen tettek elszenvedői, de attól is, hogy a sajtó elkerülhetetlenül súlyosabbnak mutatja be a helyzetet, mint amilyen az valójában, akkor láthatjuk, hogy a helyzetet mégiscsak sikerül ellenőrzés alatt tartani.

Amit nem sikerült ellenőrzés alatt tartani (és nem is lehetett volna), azok az emberek érzelmei. A félelem megingatta azt a bizalmat, amire a stabil társadalmak épülnek. A kritikus pontig még nem jutottunk el, és egy kis politikai bölcsességgel el is kerülhető.

5. Oroszország játszotta ki geopolitikailag a migránsokat, vagy a törökök?

Oroszországot már a migránsválság kezdete óta azzal vádolják, hogy az Európai Unió meggyengítése érdekében adott lendületet a migrációs hullámnak. Bár ez hihető forgatókönyv, nem rendelkezünk bizonyítékokkal arra, hogy az oroszok keze tényleg benne lenne ebben. Az biztos, hogy a propaganda szintjén kihasználták a válságot.

De geopolitikai szinten egy másik tényező játszotta ki a migránsok kártyáját. Mégpedig Törökország. Az Európai Unióval kötött megállapodása mutatja, hogy sokat meg lehetett volna tenni azon emberek áradatának megakadályozásáért, akik illegálisan akartak a tengeren átkelni Görögországba. Erdogan Törökországa azonban jól játszotta ki a kártyáját.

6. Migránsok és terrorista támadások – mennyire szoros a kapcsolat?

A legutóbbi párizsi és brüsszeli terrorista támadásokat a különösen Irakból és Szíriából érkezett menekültek válságának rovására írták. Valójában nagyon vékony kapcsolat van ezek között.

A támadók döntő többsége Európában született és felnevelkedett muzulmán. Igaz, a párizsi támadók közül az egyik esetében nem zárható ki az, hogy Szíriából érkezett. A merénylet helyszínén találtak egy szíriai útlevelet, de úgy tűnik, hamis volt.

Egy másik esetében is felmerül a gyanú: az illetőt lefényképezték a görög Leszbosz szigeten lévő menekülttáborban.

A több tíz támadóból vagy cinkosból néhány másik Szíriából hazatért francia vagy belga állampolgár, akik úgy tűnik, kihasználták a menekülthullámot.

Más szóval, jelenleg csak 2 támadó esetében van alapos gyanú arra, hogy igazi menekült, bár konkrét bizonyítékok szintén nincsenek.

El lehetett volna követni nélkülük a terrorista támadásokat? Gond nélkül. Az Iszlám Állam terrorista szervezet számára nagyon fontos, hogy összekapcsolja a terrorista támadásokat a migrációs válsággal. A radikálisoknak az a céljuk, hogy megutáltassák Európával a bevándorlókat, és ezáltal szabadon halászhassanak a gyűlölet zavaros vízéből. És ezt a célt a cinkosságunk nélkül nem érhetik el.

Fotó forrása: truthrevolt.org