Marine Le Pen megmondja a tutit! (INTERJÚ)

De tényleg. Mindenről: unió, migráció, globalizáció, hidegháború. De még a fociról is. A foci, kérem, hazafias sport. Pont.
Hirdetés

A Nemzeti Front párt elnöke, Marine Le Pen úgy véli, egy Marian Munteanu profilú jelölt elindulása a főpolgármesterségért folyó választási versenyben annak bizonyítéka, hogy egyre több országban a nacionalista diskurzusú személyek mellett döntenek a pártok. Sőt, Le Pen az Adevărulnak adott exkluzív interjújában támogatja a PNL döntését, hogy Munteanut indítja jelöltként Bukaresten.

Több ország nacionalista pártjai – Marine Le Pennel az élen – találkoztak Sinaián szombaton, hogy a migránsválság, a terrorista merényletek és a jobboldali radikális politikai erők felerősödése közepette az európai projekt végéről beszéljenek. A Nemzetek és Szabadságok Európája frakciójához tartozó Laurenţiu Rebega euroképviselő meghívására érkezett olyan pártok képviselői, mint a franciaországi Nemzeti Front vagy az olaszországi Északi Liga, melyeket bizonyos idegengyűlölő hangsúlyú kijelentések miatt szélsőjobboldaliaknak neveznek, egyhangúan kijelentették, hogy Európa sodródik és az európai államoknak többé nem kellene a brüsszeli vezetőkre hallgatniuk.

A Romániába először ellátogató Marine Le Pen volt a konferencia fő szónoka, és arra bátorította a jelenlevőket, csatlakozzanak egy erős nacionalista párt létrehozásához, mely ellensúlyozná a parlamenti politikai pártokat.

A Nemzeti Front vezetője interjút adott az Adevărulnak, melyben a romániai bírálóiról, a korrupció és az európai intézmények elleni harcról, az igazságtalanul szélsőjobboldaliként megbélyegzett pártjáról és a nacionalista pártok, illetve jelöltek európai megerősödéséről is beszélt, ami Bukarestben is látható, ahol a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) egy vitatott diskurzusú személyt indít.

Adevărul: Hat hónappal ezelőtt az önök frakciójának már volt egy eseménye Romániában. Arra nem jött el. Hogyan és ki győzte meg, hogy most eljöjjön?

Marine Le Pen: Akkor is azt reméltem, hogy eljuthatok ide, de nem volt lehetséges. Tele volt a naptáram (Franciaországban decemberben regionális választások voltak – a szerz.). Örülök, hogy most sikerült eljönnöm. Laurenţiu Rebega meghívására jöttem. Fontos, hogy ki tudom fejezni támogatásomat Rebega iránt. Amit itt csinál, bátor tett, mert igazi politikai alternatíva akar lenni és ilyet akar felépíteni Romániában. Ő és a Romániába érkezett nacionalista pártok képviselői egy hazafias szervezetekből álló dinamikus csoport tagjai, melyek el akarnak határolódni mindattól, ami az EU-n belül történik.

„Romániai bírálóim antidemokratikusak”

Sinaiai jelenléte kapcsán az Európai Néppárthoz és a szociáldemokrata frakcióhoz tartozó román euroképviselők levelet intéztek a Külügyminisztériumhoz, melyben azt kérték, hogy Románia foglaljon állást az ön itteni jelenlétével szemben. Röviden, szélsőségességgel vádolják önt. Ön szerint miért ennyire ellenségesek önnel?

Mert ahhoz a rendszerhez tartoznak, mely évek óta ellenőrzése alatt tartja az országokat, és mert az az érdekük, hogy semmi sem változzon. Ők a gazdasági nagyhatalmak, a multik és a mélységesen antidemokratikus Európai Bizottság által irányított politikai rendszer védelmezői. Viselkedésük antidemokratikus. A demokrácia azok elfogadását követeli meg, akik nem értenek egyet veled, nem pedig annak megakadályozását, hogy beszéljenek. Mi (a Nemzetek és Szabadságok Európája frakció – a szerz.) a szabad népeket képviseljük. Ők ezt nem akarják. Legyen világos, mi vagyunk az emberek védelmezői, nem ők.

Ismeri azokat az euroképviselőket?

Ismerem őket, de inkább nem mondok róluk véleményt. Jobb így.

Járt már Romániában?

Először vagyok Romániában, de vannak kapcsolataim ezzel az országgal. Van egy román származású régi barátnőm, aki ugyanakkor a Nemzeti Front alelnöke is: Marie-Christine Arnăutu (jelenleg FN-s euroképviselő – a szerz.).

Egy magát nacionalistának nevező párt vezetője. Pont akkor jött Romániába, amikor a legnagyobb jobboldali párt egy nyílt nacionalizmusa miatt bírált jelöltet javasolt a bukaresti főpolgármesteri tisztségre. Marian Munteanut. Napirenden van azzal, ami Romániában történik?

Nem kísértem figyelemmel ezt az ügyet, de igyekszem figyelemmel kísérni a romániai politikát. Azt hiszem, az utóbbi időben az EU egész területén egy igazi nacionalista áramlat felerősödése tapasztalható. Jó dolog, hogy ilyen emberek is legyenek a politikában, akiknek nacionalista és a nép felé forduló diskurzusuk van. Azt a nacionalizmust, amiről beszélek, az EU totalitárius sodródásával szembeni ellenállásként lehet értelmezni. Az EU mindent az Európai Bizottságon, európai direktívákon keresztül akar diktálni. Hol marad az államok szuverenitása? Az európai intézmények állandó zsarolásnak vetik alá a nemzetállamokat, ahogy az Görögországgal, Portugáliával történt. A pénzcsap elzárásával fenyegetőznek, ha az EU-dogmákkal ellentétes döntéseket hoznak. Ez elfogadhatatlan, tűrhetetlen. Csalódott vagyok amiatt, ami történik. Tudni kell: az egész szuverenitás a nép döntéshozatali képességéből fakad. Csak ő, a nép dönthet. Senki más nem dönthet az emberekről.

„A Nemzeti Front nem szélsőséges párt”

Az ellenfelek többsége és a közvélemény jelentős része szerint ön szélsőséges pártot vezet. Hogyan tesz különbséget a nacionalizmus és a szélsőségesség között? Manapság mindkettő ugyanoda vezet?

Ez téves. A Nemzeti Front nacionalista párt, mely szembemegy a rendszerrel. Ezért tartják szélsőségesnek. Betartjuk a demokratikus játékszabályokat, részt veszünk a választásokon és ezek révén akarunk hatalomra kerülni. Itt nincs szó semmilyen szélsőségességről. A szélsőségesség olyan valami, ami a Nemzeti Frontra nem jellemző. Az ellenfelek a lejáratásunkra használják a szélsőséges kifejezést. Félnek tőlünk. Nincs semmilyen szélsőjobboldaliság a programunkban.

A Mi Európánk – a nemzetek Európája konferenciára érkezett Romániába. Mit jelent a nemzetek Európája és ez a szuverenitás, amiről gyakran beszél?

A nemzetek Európája a népek, a független államok Európája, melyek csak azokat a döntéseket alkalmazzák, melyek megfelelnek az érdekeiknek. Lehet szó együttműködésről a népek között, de ezek egy-egy pontosan meghatározott ügyre vonatkoznak és senkivel szemben sem lehet korlátozásokat bevezetni. Egy konzultatív struktúrát is létre lehetne hozni, például. A nemzetek képviselői időnként találkozhatnának valahol, hogy megbeszéljenek dolgokat. Ilyen Európát akarok. Nem azt az EU-t, amit én az Európai Szovjetuniónak nevezek, abban az értelemben, hogy az a célja, hogy minden állam elveszítse identitását, lemondjon a szabadságáról és a demokráciáról. Nem akarok ilyen iga alatt élni. A szuverén államok azok, melyek csakis a saját érdekük szerint döntenek, nem mások érdekei szerint, ahogy most az EU-ban történik.

A Schengen-övezet Európa kudarca

Hirdetés

A menekültválság közepette lezárulnak a határok. Hogyan látja Európa és az EU jövőjét?

Mindig is elleneztem a Schengen-övezet gondolatát. Egy ország olyan, mint egy ház. Amikor annak a háznak te vagy a tulajdonosa, jogod van eldönteni, ki jöhet be hozzád és ki nem. Ezt bizonyos kritériumok szerint eldöntheted. Így van ez egy ország esetében is. Schengen eltörölte az EU belső határait. Ezért szembesülünk egy nem nagy, hanem gigantikus migránsválsággal, mely tovább súlyosbodott az utóbbi hónapokban és gazdasági, identitási téren veszélybe sodorja Európát. Az EU képtelen válaszolni erre a válságra. Schengen kudarc. Európa kudarc. A következő a lényeges kérdés: mi az EU nagy sikere?

A nyugati országokat – Franciaország, Belgium – terrorista támadások érték, miközben Közép- és Kelet-Európában egyelőre nyugalom van. Mi, románok is számítsunk terrorista támadásokra, vagy túl kicsik vagyunk a terroristák által a nagyhatalmakkal folytatott háborújához?

Az a véleményem, hogy egyetlen ország sincs védve a terrorista támadásoktól. Nem látom, miért lenne az Románia. Nem? Minden ország veszélyben van, amelyek területén fundamentalista hálózatok alakulnak ki és nem tudok egyetlen egyet sem, ahol ne lennének ilyen hálózatok. Ezért azon a véleményen vagyok, hogy határozott harcot kell folytatni a fundamentalista iszlamisták ellen. A franciaországi és belgiumi törvények lazaságát drágán megfizette ez a két nép: a francia és a belga. A kormányzás előrelátást jelent. Jelenleg a hatóságoknak lépéseket kell tenniük annak elkerülésére, hogy népeink újra a politikai iszlám akcióinak áldozataivá váljanak.

„Az Oroszországgal szembeni szankciók az EU aberrációi”

Milyen kapcsolatot kellene fenntartania az EU-nak Oroszországgal? Meg kellene szavazni egy új szankciócsomagot Oroszországgal szemben?

Nem! Aberrációk ezek a szankciók. Olyan világot akarok, melyben több hatalmi pólus van. És minden országot hagyni kell, hogy eldöntse, milyen kapcsolatokat akar más államokkal. Mindenki döntse el, hogy együtt akar-e működni az Egyesült Államokkal, Oroszországgal vagy Kínával. Azt hiszem, hogy az EU – az Egyesült Államok biztatására – több éve „hidegháborút” folytat. Ez nem szolgálja az EU érdekét, sem a geostratégiai, sem a gazdasági érdekét. Pacifikálnunk kell kapcsolatainkat Oroszországgal. Itt nincs szó egy Oroszországgal szembeni alávetettségi kapcsolatról, mert mi senkinek sem vetjük alá magunkat, hanem egy egyenlőségen és tiszteleten alapuló kapcsolatról. Szerintem nyilvánvaló, hogy Európának minden érdeke ahhoz fűződik, hogy újraindítsa gazdasági kapcsolatait Oroszországgal.

Európában dicsérik Romániát a korrupció elleni harcban elért eredményekért. Napirenden van az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság tevékenységével?

Franciaországban is harcolunk a korrupció ellen. Mindenhol harc folyik a korrupció ellen. Az EU bizarr leckéket ad másoknak. Az EU jó és rossz pontokat osztogat a korrupcióellenes harcot illetően, mintha a nemzetek kisgyermekek lennének. Ezeket a pontozásokat olyan megfontolások szerint adják, melyek nem az erkölccsel kapcsolatosak, hanem inkább gazdasági, az azon államokkal kapcsolatos érdekeken alapulnak. Azt hiszem, minden országnak belülről, az általa eldöntött módszerekkel kell harcolnia a korrupció ellen. Ez a – mondhatni neokolonialista – viselkedés, melyet az EU néhány országgal szemben tanúsít, véleményem szerint, ezekkel szembeni lenézésről árulkodik.

„Franciaországban senki sem száll szembe a korrupcióellenes harccal”

A legutóbbi GRECO-jelentés (melyet az Európa Tanács korrupciós jelenséget megfigyelő szerve készít – a szerz.) azért bírálja Franciaországot, mert nem tesz eleget a korrupció elleni harcban. Itt az olyan gondokról van szó, mint a befolyással való üzérkedés, a pártok és a politikai kampányok átlátható finanszírozása. Mivel magyarázza ezt?

Nem értem ezt a jelentést, mert Franciaországban megfelelően figyelemmel kísérik a politikai pártok finanszírozását. Van egy különleges bizottság is, mely ezzel a pénzügyi résszel foglalkozik: a Kampányszámlák Országos Bizottsága (Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques). Minden szinten folyamatos a korrupció elleni harc. Nem hiszem, bárki is szembeszállna a korrupcióellenes harccal.

Elmondhatjuk, hogy Romániában hatékonyabb a korrupció elleni harc, mint Franciaországban?

Nem tudok véleményt mondani erről, mert nem rendelkezem elég eszközzel az összehasonlításhoz. Egyértelmű, hogy a Franciaországban a korrupció ellen tett lépések néha inkább csak egy hatékony kommunikációval kapcsolatosak, nem feltétlenül az eredményekkel. De megismétlem: a korrupció elleni harc nehéz munka, amit a hatóságoknak kell elvégezniük.

Franciaország Romániával játssza a nyitómérkőzést a 2016-os Európa-bajnokságon? Megnézi?

Óóó (nevet)! Remélem, hogy lesz időm. Pozitív dolog ez a nemzetek közötti versengés. A népek a sporton keresztül közelebb kerülnek egymáshoz. Az ilyen események kapcsán, mint amilyen az Euro2016 is, a népek kimutathatják a néha elfeledett, sőt a brüsszeliek által bírált hazafiságukat.

 

A címet a sszerkesztőség adta. Fotó: dailystormer.com

Hirdetés