És színészeket. Mert idén is elkezdődött a versek versenye Kolozsváron.
Ha elmaradna, már hiányozna: az elmúlt években az erdélyi irodalombarátok megszokhatták, hogy ha április, akkor a magyar költészet napja – és Versverseny.
A kolozsvári televízió Erdélyi Figyelő című műsorának szerkesztője, Víg Emese idén is megszervezi az elmúlt esztendő legszebb erdélyi magyar verseinek nemes vetélkedőjét. A versek kiválasztása szakmai fórumok, irodalmi szerkesztőségek ajánlásai alapján történik.
11 poéta 11 költeményét 11 színművész (a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei) mondja el, ebből születik 11 „költészeti klip”. Ezeket aztán lehet lájkolni az Erdélyi Figyelő Facebook-oldalán, és a legtöbb szavazatot összegyűjtött alkotás nyeri a versenyt. „A 2016-os Versverseny párosait mutatják be az alábbi fotók. A mellettük található linkekre kattintva megnézhetők, meghallgathatók a versek. A tetszik szavazatokat a fotók mellé kérjük vasárnap délelőtt 11 óráig” – olvasható az idei verseny felvezető szövegében.
A tavalyi Versversenyt egyébként André Ferenc költő és Marosán Csaba színművész párosa nyerte.
Demény Péter: Odüsszeusz éneke (Köllő Csongor)
Fekete Vince: Ahol hiába (Vindis Andrea)
Karácsonyi Zsolt: Az ötödik (Kántor Melinda)
Kovács András Ferenc: Pinduritaligala-dal (Farkas Lóránd)
László Noémi: Zoon politikon (Kali Andrea)
Markó Béla: Graffiti (Váta Lóránd)
Molnár Beáta: Gyerekrajz, kikötő nélkül (Varga Csilla)
Papp Attila Zsolt: Valaki ismét megérkezett (Marosán Csaba)
Simonfy József: Csak azt ne (Albert Csilla)
Varga László Edgár: A névadás önbizalma (Laczkó Vass Róbert)
Varga Melinda: Búcsúvers (Györgyjakab Enikő)
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Közösségi oldalán kért elnézést az egyik érintett mindazoktól, akiket megbántott vagy feháborított azzal, hogy a Hármashalom-oltár színpadához autóval hajtott.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.