// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ahol magyar cseszteti, román védi a magyart

// HIRDETÉS

Hans Hedrich publicisztikája a híres koronkai RMDSZ-ügyről. Ezt nevezik negatív választási kampánynak.

Azt javasolom, hogy mielőtt nekilátnak az olvasásnak, üljenek le, gyújtsanak rá egy cigarettára, kapcsolják be a biztonsági övüket és lélegezzenek mélyen és nyugodtan! Marosvásárhely, a dühös etnocentrikusságáról ismert megyeszékhely környékén, pontosabban Koronkán (Corunca), a Brassó–Segesvár–Marosvásárhely irányú 13-as országút mentén lévő, összevissza hajigált sokszínű villáiról és autószalonjairól ismert községben abszolút… normális dolgok történnek.

Nevezetesen: Egy bizonyos Daniel Cheşa, (a jelentős magyar lelket számláló) Koronka község helyi tanácsának (nyilvánvalóan román) helyi tanácsosa 2015 őszén etnikai diszkrimináció miatt feljelentést tett (az esetről a Főtér.ro itt számolt be - a szerk.) az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD). Kiket tartott diszkrimináltaknak Cheşa úr? Nem, nem saját magát, vagy a román nemzettársait – hanem a… magyarokat. Kik diszkriminálják őket? Nem, nem valamilyen román etnikumú tisztviselőkkel benépesített kihelyezett hatóság, ahogy azt feltételezni lehetne, hanem a

saját magyar képviselőik, pontosabban a helyi tanács RMDSZ-es tagjai.

Miért? Mert ez utóbbiak 2013 óta többször is elutasították a helyi tanácsi ülések napirendjének, valamint a helyi tanácsi határozatoknak a magyar nyelvű biztosítását (a hivatalos nyelvű, román változat mellett) – Daniel Cheşa kitartó szorgalmazása ellenére. Miért kellett volna ezt megtenniük? Mert ezt írja elő a törvény azon települések számára, ahol a „kisebbségi etnikumú” lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot. Miért nem tették meg? Ezt nem tudom – a panasz szövegéből az derül ki, hogy – látszólag – olcsóbb, ha csak románul teszik közzé és állítólag ebben állapodtak meg a tanácsosok. Vagyis ilyen alku született közöttük. Íme, itt a hivatkozás is a panaszhoz – magyarul (nem, nem azért, hogy a román olvasókat „diszkrimináljam”, hanem mert így bukkantam a szövegre a Facebook-on – talán Cheşa úr is így küldte el a CNCD-nek? (Hehe).

Következtetések: 1. Milyen normális/igazi ember ez a Cheşa úr! – „kár, hogy nem magyar” vagy szász, mert rá szavaznék! 2. Mennyire trék és nevetségesek az RMDSZ-es tanácsosok – „kár, hogy nem románok” vagy cigányok! 3. Ha Cheşa úr szintén megkapja majd valaha Románia Csillagát, 25 évvel később könnyen elveszítheti! 4. Nehogy hírül vegye Dan Tănasă, Bogdan Diaconu, vagy Karóbahúzó Vlad Gárdája Cheşa úr hazaárulását, mert baj lesz belőle… 5. Ahogy egy magyar kommentelő írta az FB-n: Az RMDSZ-esek valószínűleg azért nem akarják lefordítani a helyi határozatokat és a napirendet, nehogy a magyarok megtudják, milyen szamárságokat szavaztak meg szívük választottai…

… És most komolyan: 6. Gratulálok, Cheşa úr!

Ez a normális és… erkölcsös Erdély.

Vagyis az, hogy fellépsz az igazságért, az igazságosságért, a tisztességért és a helyi ügyek megfelelő kezeléséért, túllépve az etnicista gátakon és tabukon, illetve figyelmen kívül hagyva ezeket. Ez nem azt jelenti, hogy nem vállalsz szerepet, ha szükséges, a saját közösséged érdekében vagy annak jogaiért – de az „identitárius bandához” és meta-törzshöz való tartozás nem lehet szemellenző, amikor körül kellene nézni. Egy csillagos LIKE Cheşa úr lépéséért – egy fekete pöttyös DISLIKE a koronkai RMDSZ-es politikai nyerészkedőknek! Inkább takarítsátok ki az árkokat, ha tenni akartok valamit a közösségért, ahelyett, hogy észbontó és fittyet hányó határozatokat hoztok a helyi tanácsban azok ellen, akik nevében döntéseket hoztok.

Apropó – és kilépve a cikk humoros hangvételéből: Ha a CNCD-t „NEMZETI”… Tanácsnak nevezik (a román intézménynevekben általában a „nemzetit” és „országost” egyaránt jelentő „naţional” kifejezést használják – a szerk.), miközben Romániában a nemzetnek etnikai (román) jelentése van, akkor voltaképpen, legalábbis elnevezésében (nem feltétlenül az összetételében) egy „Román (etnikai) Diszkriminációellenes Tanács”-ról van szó – finom ellentmondás, vagy nem?

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS