// 2026. október 9., péntek // Dénes

Ahol magyar cseszteti, román védi a magyart

// HIRDETÉS

Hans Hedrich publicisztikája a híres koronkai RMDSZ-ügyről. Ezt nevezik negatív választási kampánynak.

Azt javasolom, hogy mielőtt nekilátnak az olvasásnak, üljenek le, gyújtsanak rá egy cigarettára, kapcsolják be a biztonsági övüket és lélegezzenek mélyen és nyugodtan! Marosvásárhely, a dühös etnocentrikusságáról ismert megyeszékhely környékén, pontosabban Koronkán (Corunca), a Brassó–Segesvár–Marosvásárhely irányú 13-as országút mentén lévő, összevissza hajigált sokszínű villáiról és autószalonjairól ismert községben abszolút… normális dolgok történnek.

Nevezetesen: Egy bizonyos Daniel Cheşa, (a jelentős magyar lelket számláló) Koronka község helyi tanácsának (nyilvánvalóan román) helyi tanácsosa 2015 őszén etnikai diszkrimináció miatt feljelentést tett (az esetről a Főtér.ro itt számolt be - a szerk.) az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD). Kiket tartott diszkrimináltaknak Cheşa úr? Nem, nem saját magát, vagy a román nemzettársait – hanem a… magyarokat. Kik diszkriminálják őket? Nem, nem valamilyen román etnikumú tisztviselőkkel benépesített kihelyezett hatóság, ahogy azt feltételezni lehetne, hanem a

saját magyar képviselőik, pontosabban a helyi tanács RMDSZ-es tagjai.

Miért? Mert ez utóbbiak 2013 óta többször is elutasították a helyi tanácsi ülések napirendjének, valamint a helyi tanácsi határozatoknak a magyar nyelvű biztosítását (a hivatalos nyelvű, román változat mellett) – Daniel Cheşa kitartó szorgalmazása ellenére. Miért kellett volna ezt megtenniük? Mert ezt írja elő a törvény azon települések számára, ahol a „kisebbségi etnikumú” lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot. Miért nem tették meg? Ezt nem tudom – a panasz szövegéből az derül ki, hogy – látszólag – olcsóbb, ha csak románul teszik közzé és állítólag ebben állapodtak meg a tanácsosok. Vagyis ilyen alku született közöttük. Íme, itt a hivatkozás is a panaszhoz – magyarul (nem, nem azért, hogy a román olvasókat „diszkrimináljam”, hanem mert így bukkantam a szövegre a Facebook-on – talán Cheşa úr is így küldte el a CNCD-nek? (Hehe).

Következtetések: 1. Milyen normális/igazi ember ez a Cheşa úr! – „kár, hogy nem magyar” vagy szász, mert rá szavaznék! 2. Mennyire trék és nevetségesek az RMDSZ-es tanácsosok – „kár, hogy nem románok” vagy cigányok! 3. Ha Cheşa úr szintén megkapja majd valaha Románia Csillagát, 25 évvel később könnyen elveszítheti! 4. Nehogy hírül vegye Dan Tănasă, Bogdan Diaconu, vagy Karóbahúzó Vlad Gárdája Cheşa úr hazaárulását, mert baj lesz belőle… 5. Ahogy egy magyar kommentelő írta az FB-n: Az RMDSZ-esek valószínűleg azért nem akarják lefordítani a helyi határozatokat és a napirendet, nehogy a magyarok megtudják, milyen szamárságokat szavaztak meg szívük választottai…

… És most komolyan: 6. Gratulálok, Cheşa úr!

Ez a normális és… erkölcsös Erdély.

Vagyis az, hogy fellépsz az igazságért, az igazságosságért, a tisztességért és a helyi ügyek megfelelő kezeléséért, túllépve az etnicista gátakon és tabukon, illetve figyelmen kívül hagyva ezeket. Ez nem azt jelenti, hogy nem vállalsz szerepet, ha szükséges, a saját közösséged érdekében vagy annak jogaiért – de az „identitárius bandához” és meta-törzshöz való tartozás nem lehet szemellenző, amikor körül kellene nézni. Egy csillagos LIKE Cheşa úr lépéséért – egy fekete pöttyös DISLIKE a koronkai RMDSZ-es politikai nyerészkedőknek! Inkább takarítsátok ki az árkokat, ha tenni akartok valamit a közösségért, ahelyett, hogy észbontó és fittyet hányó határozatokat hoztok a helyi tanácsban azok ellen, akik nevében döntéseket hoztok.

Apropó – és kilépve a cikk humoros hangvételéből: Ha a CNCD-t „NEMZETI”… Tanácsnak nevezik (a román intézménynevekben általában a „nemzetit” és „országost” egyaránt jelentő „naţional” kifejezést használják – a szerk.), miközben Romániában a nemzetnek etnikai (román) jelentése van, akkor voltaképpen, legalábbis elnevezésében (nem feltétlenül az összetételében) egy „Román (etnikai) Diszkriminációellenes Tanács”-ról van szó – finom ellentmondás, vagy nem?

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS