Negyven évre ítélték Radovan Karadžićot

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta a volt boszniai szerb elnököt.
Hirdetés

A testület a súlyos ítéletet az 1992-1995 közötti, közel százezer halálos áldozatot követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt szabta ki. Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint

Karadžić felelős az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért,

amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. „A boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és a hadsereg legfőbb parancsnokaként a vádlott volt az egyetlen személy, akinek módjában lett volna megakadályozni a boszniai muszlim férfiak meggyilkolását” – hangsúlyozta a bíró. Karadžić ehelyett maga rendelte el a fogvatartottak elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító települést.

A bíróság ugyanakkor nem állapította meg Karadžić felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, amely szerint a boszniai szerb hadsereg genocídiumot követett el a muzulmánok és horvátok ellen hét másik településen. A törvényszék felelősnek mondta a volt boszniai szerb elnököt

a Szarajevó három évig tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért.

Az ítéletben kiemelték, hogy a hadsereg Karadžić jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott boszniai fővárost.

Hirdetés

Csütörtök délután kihirdetett ítéletében a bíróság emberiesség elleni bűncselekményekben is bűnösnek találta a 70 éves politikust.

Karadžić az ítélethirdetést szenvtelen arccal hallgatta végig, ügyvédje pedig később bejelentette, hogy fellebbezést fognak benyújtani az ítélet ellen. Peter Robinson szerint védencét sokkolta, hogy bűnösnek találták a boszniai háborúban elkövetett jogsértésekért.

A bíróság épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadžićot a népirtásért. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen az ítélethirdetés helyszínén. A per során az egykori pszichiáter

Karadžić azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás csupán mítosz,

a bűncselekményeket a muzulmánok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút. Az ügyészség a per során 337 tanút vonultatott fel, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért Karadžićra. Az egykori boszniai szerb vezető viszont ártatlannak vallotta magát, és azzal vádolta meg a törvényszéket, hogy az nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, az ügyészségnek pedig semmilyen bizonyítéka sincs, amely összefüggésbe hozná őt a boszniai háború idején elkövetett bűncselekményekkel.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadžić ellen már 1995-ben vádat emeltek – az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától –, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.
Karadžić megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.
Hirdetés