Biztos van, aki megtenné, ha tehetné. De egyelőre nem megy. Hans Hedrich vitriolos írása zászlókról, szekuról, Erdélyről.
Március 15-e alkalmából inkább a magyarok nemzeti ünnepéről írtam volna, összehasonlítva azt a románokéval (mindkettőnek van egy Erdély feletti hegemóniával kapcsolatos komponense). De kellemesen meglepett egy fénykép a FB-n a magyarok kolozsvári felvonulásáról, egy voltaképpen mulatságos jelenetről (nem, nem érdemli meg az „incidens” kifejezést, mert ez egyszerűen egy… mulatságos jelenet volt!) Szóval: Az egyik résztvevőt (Fancsali Ernő, egy lelkes és elég ismert transzszilvanista), akinél Erdély-zászló volt, egy civil ruhás milicista igazoltatott, arra hivatkozva, hogy a birtokában lévő Erdély-zászló (melynek címere nyilvánvaló módon Románia címerében is benne van), állítólag etnikumok közötti gyűlöletre uszít.
Pá-pááám! Wow! Őszintén, eddig még nem hallottam ilyen logikáról! Vagyis:
méghozzá etnikumok közötti gyűlöletre? Akkor netán tiltsuk be Románia címerét is? Vagy pixelezzük ki Románia címeréből Erdély címerét, ahogy azt néha a nemi szervekkel teszik a tévéműsorokban? Vagy adjuk oda sürgősen photoshopolásra Románia címerét, hogy kezdjenek vele valamit – bármit, csak tűnjön el belőle az etnikumok közötti gyűlöletre uszítás! De térjünk vissza a mai felvonulásra: A törvény emberének közbelépése után Fancsali Ernő kénytelen volt úgy folytatni a felvonulást, hogy összecsomagolta régiónk zászlóját, mert különben törvénysértést követett volna el. Bűncselekményt!
A jelenet több okból is mulatságos:
1. A milicistát egyáltalán nem zavarta Magyarország vagy Székelyföld zászlója, pedig mindkettő jelen volt (Románia zászlójával együtt – úgy tűnik, az EU zászlója hiányzott… ) – annak ellenére, hogy a székelység zászlója egy ideje viszály tárgya a székelyek és a románok között.
2. Az Erdély-zászlón szereplő címer jelen van Románia címerében is; az erdélyi színek pedig (aljas módon) azonosak Románia színeivel, még akkor is, ha vízszintesen és más sorrendben helyezkednek el. Tehát mivel is uszítana etnikumok közötti gyűlöletre ez a jelkép?
3. Bukovina történelmi zászlóját 2015-ben Gura Humorului-on vonták fel – hivatalosságok, többek között csendőrök jelenlétében; Victor Pontát pedig Moldva zászlójával a kezében látták vigyorogva és vidáman (mely zászló címerjele, a bölényfej Románia címerében is megtalálható)… Akkor miért pont Erdély zászlója uszítana gyűlöletre, miközben Moldva és Bukovina zászlóit szó szerint felkarolják az állam képviselői?
4. Erdély zászlója korábban, az előző években már szerepelt a kolozsvári március 15-i rendezvényeken – úgy tűnik, hogy a mai milicista úr éppen hiányzott…
5. Mindennek a tetejében: az erdélyi románok Erdély zászlójával jelentek meg 1918. december 1-én, Gyulafehérváron – és NEM Románia zászlójával –, az pedig durva hamisítás, hogy egyes hajdani történelem tankönyvek borítóján átrendezték a zászló színeit. Tehát: ha 2016-ban egy darab erdélyi zászló etnikumok elleni gyűlöletre uszít, akkor vajon mire „uszított” X darab erdélyi zászló 1918-ban? Netán Erdély elszakítására az anyaországtól – mely nemzeti (nacionalista), egységes és oszthatatlan állam volt? Uuuupsz!
Mert különben, ki tudja… Lehet, hogy egy szép napon már késő lesz!
Következésképpen a milicista/SRI-s (?) vagy ostoba (tájékozatlan) vagy rossz (szándékú) volt – és ezzel áttérek a következő, ehhez kapcsolódó témára. Az utóbbi napokban a romaniacurata.ro-n nem kevesebb, mint 3-4 cikk jelent meg az idehaza egyre divatosabb (neoszekus ihletettségű) SRI-zmusról. A legutóbbi, Alina Mungiu-Pippidi által írt, NEM AKARUNK SRI PÁRTOT (NU VREM PARTID SRI) című cikkben az ismert politikai elemző olyan kijelentést tesz, melyet csak helyeselni tudok – és éppenséggel festékszóróval minden tömbházra fel is írnám ebben az országban: „…válasszuk el gyorsabban és egyértelműbben a közéletünktől a SRI-t, legyen kisebb és fókuszáltabb szolgálat, ne filmezze többé a tüntetéseken megjelenő civil társadalmat és hagyja békén a magyarokat, maradjon a terroristáknál és a csempészeknél. A többire ott van a rendőrség és a csendőrség. A technikai ügyeket pedig technikai bizottságokban kellett volna megoldani, nem a tévében.”
Az utóbbi hetekben, többször is, lényegében nagyon hasonló dolgokat írtam a SRI-ről és az átlátszó magyarellenes diverziókról. A Facebook-on egyes kommentelők megszidtak az ilyenfajta bejegyzések miatt, még a jó szándékúak is. Annál inkább örülök annak, hogy állásfoglalásaimra a romaniacurata.ro-n kapok megerősítést, mely úgy tűnik, nem igazán akar belépni a valódi és egyenlő erdélyi együttélés ügyének terepére, melyet önkéntes vagy az állami intézmények fizetési listáin szereplő etnoimposztorok és dogmatizált pitbullok kaparintottak meg és kvázi monopolizáltak. Egy ugyanott megjelent másik cikknek szintén sokatmondó címe van: A LELKÜNKBEN ÉLŐ SZEKUSOK (SECURIŞTII DIN SUFLETELE NOASTRE). Egy harmadik cikkben pedig egy hivatkozás található egy statisztikához, mely azt mutatja, hogy Románia más NATO-tagországokhoz képest egy főre esően a többszörösét fizeti a SRI és társai fenntartására.
ha azt is figyelembe vesszük, hogy Klaus Johannis tanácsadója, Dan Mihalache, Oprea panteonja egy másik díszes tagjának javaslatára vonta vissza Románia Csillagát Tőkés Lászlótól, ezzel elérve, hogy a fészénista-iliescui (FSN = Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) puccsisták megkésett, de szemmel láthatóan nagyon sóvárgott győzelmet arassanak az igazi 1989-es forradalmárok felett. Most ünnepel a volt kommunista nomenklatúra és utódai, akik eddig keserű mosollyal mímelték a demokráciát! Szóljon a zene (ha lehet, a nemzeti himnusz, naponta ötször)! Folyjék a pezsgő!
És mégis, minél inkább igyekeznek ezek a struktúrák forrásokat, közfigyelmet, diskurzusokat, meghatározásokat, mindenféle és mindenfelé befolyást szerezni Romániában, annál inkább aktiválják a működő agyú és valamennyire romlatlan értékrendszerű polgárokat, hogy észrevegyék a ránk leselkedő neoszekurista-kriptolegionárius tekintélyelvűséget, ha nem állunk ellen ezeknek a tendenciáknak. És mivel a neoszekurizmusnak a mesterséges magyarfóbia az egyik ideológiai tartóoszlopa, a jelenkori román társadalmon belüli SRI-sta gyarmatosítás leküzdése a mai Romániában fenntartott magyarellenes és implicit módon Erdély-ellenes mátrix berobbanásához fog vezetni, remélem.
És még egy tanulság. Úgy tűnik,
ahogy azt eddig ismertük, ahhoz a ponthoz közeledik, ahova – más kontextusban és sok évtizeddel ezelőtt – a magyar is eljutott: a – BOCSÁNAT – kifulladási, frusztráltsági, holtponti – stádiumba, és mindez banális legitimitáshiány-beli okokból történik. Talán tévedek – de (román polgártársaim érdekében) szeretném, ha igaz lenne a fentebbi diagnózisom. (Annál inkább szeretnék én egy Erdély-napot és kevesebb december 1-i és március 15-i csinnadrattát – de ez a saját változatom a transzszilvanizmusra.)
Túllépek a tanulságokon és megpróbálok felvázolni egy jövőre vonatkozó távlatot az erdélyiek és Erdély-pártiak számára. Remélem, hogy nem esünk bele/maradunk a Bukaresttel/Budapesttel szembeni negativista reflexekbe(n), éppen azért, hogy minél jobban és tartósabban kihasználhassuk/”gazdálkodhassunk” régiónk rejtett potenciálját(-val). Nevezetesen azzal, hogy páneurópai mikrokozmoszként határozhatjuk meg magunkat és ezáltal egy alternatív és jövendőbeli modellként egy identárius szempontból újjáépített Románia számára, ahol a helyi, mikrorégiós, regionális és országos specifikum SZABADON ÉS SENKI ÁLTAL NEM KÉNYSZERÍTETT módon megtalálhatja helyét a lakosok egyéni és kollektív tudatában, az európai és akár globális elemmel harmóniában… Bombasztikusan fantasztikusan hangzik, de ez sokkal realistább távlat, mint a (… magyarok által 1848. március 15-én elkezdett) nacionalista trend folytatása, mely a saját kábító illúzióin akadt fenn megittasultan.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.