Felavatták a felújított Szacsvay-szobrot

Nagyváradiak adták össze hozzá szinte az összes pénzt, mint anno a szoborállításhoz.
Hirdetés

Nagyváradon ünnepélyes keretek között felavatták pénteken Szacsvay Imrének, az 1849-es magyar függetlenségi nyilatkozat megszövegezéséért és aláírásáért kivégzett országgyűlési jegyzőnek a felújított szobrát. 

Az 1907-ben közadakozásból állított szobrot, Margó Ede alkotását az RMDSZ Bihar megyei szervezetének kezdeményezésére szintén közadakozásból újították fel. A mintegy 80 ezer lejes költséghez a magyar köztársasági elnöki hivatal is hozzájárult, az összeg nagyobb részét azonban mintegy 600 nagyváradi támogató adta össze.
 
Az avatóünnepségen mondott beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a Szacsvay Imre által megtestesített „alázat, kötelességtudat, a közösség felemelkedésért való magabiztos feladatteljesítés nem vált ódivatúvá”. Hozzátette: a 21. század kihívásai mind megválaszolhatóak, „ha tudjuk, hogy a nemzethez, a hazához hűnek lenni nem bűn, hogy nyelvet, kultúrát megőrizni kötelessége minden magyar embernek”.
 
Gróh János Gáspár, a köztársasági elnöki hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója szerint nem volt bűn az a tollvonás, amellyel Szacsvay aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, és benne a Habsburg-ház trónfosztását. A nemzet szenvedélyes szabadságvágyát fejezte ugyanis ki. 
 
„Szacsvay Imre azt vallotta: e népért éltem, és e hazában akarok meghalni. Ezt az üzenetet kell élővé tenni nekünk minden nap. (…) Ha ő meghalt, mi éljünk a hazáért!„ – fogalmazott az elnöki hivatal igazgatója.
 
A nagyváradi magyarság hagyományosan az Országgyűlés jegyzőjének egész alakos szobránál gyülekezik március 15-én, a nemzeti ünnepen. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének  ügyvezető elnöke elmondta, hogy hamarosan közpénzből újítják fel a szobor környezetét.
Hirdetés