A magyar-román viszonyról kérdezték a székelyföldi románokat

A többség szerint nincs feszültség. Igaz,a felmérés nem reprezentatív.
Hirdetés

A megkérdezettek 48 százaléka szerint nagyon jó a kapcsolat a két etnikum között – 45 százalékuk jónak nevezte a viszonyt –, és alig fél százalék véli úgy, hogy feszültség tapasztalható – derül ki egy felmérésből, amelyet a Hargita megyei önkormányzat a megyében élő román nemzetiségű polgárok megkérdezése nyomán készített el a magyar-román együttélés témájában.

A Borboly Csaba megyei közgyűlési elnök által hétfőn ismertetett, nem reprezentatív felmérés során 92 Hargita megyei településen 207 román anyanyelvű személyt kérdeztek meg. A két nemzet viszonyát szerintük többek között a kulturális, történelmi, vallási és etnikai eltérésekből adódó problémák nehezítik. Arra a kérdésre, hogy ki szítja a feszültséget a két népcsoport között, legtöbbjük azt válaszolta, hogy a bukaresti, illetve a megyei politikusok, valamint a fővárosi sajtó. A felmérés arra is rámutat, hogy a románok többségét nem zavarják a székely szimbólumok, sem a kétnyelvű, román–magyar feliratok a közintézményeken.

Borboly Csaba elmondása szerint 2013-ban is végeztek hasonló kutatást, amelyet most február 12–25. között megismételtek egy telefonos adatbázis felhasználásával. Mivel a bemutatón több újságíró is megjegyezte, hogy kevés megkérdezett személy válasza alapján vontak le következtetéseket, Borboly Csaba válaszában kifejtette, hogy az együttélési kódex kidolgozása érdekében végezni fognak majd egy részletesebb szociológiai felmérést is a témában.

A Hargita megyei önkormányzat tervei szerint a készülő kutatás alapján véglegesített együttélési kódexet beépítenék a megyebéli települések statútumába, a felmerülő gondokra pedig a dokumentum figyelembevételével keresnének megoldásokat.

Hirdetés