// 2026. november 21., szombat // Olivér

Így győztek a románok 1848–49-ben

// HIRDETÉS

A maguk szempontjai szerint biztos igazságosan jártak el.

Az 1848–1849-es forradalmi megmozdulások végén az erdélyi románok volt vezetői által készített jelentések megrázó részleteket tartalmaznak azokról a barbárságokról, melyeket mind a román, mind a magyar civil lakosságnak el kellett szenvednie.

Az 1848–1849-es erdélyi polgárháborúra vonatkozó legismertebb dokumentumok a románok és magyarok közötti legvéresebb összecsapások idején a mócokat vezető Avram Iancu jelentéseiben, Gheorghe Bariţ történész, az erdélyi román sajtó alapítója írásaiban és Axente Sever és Simion Balint prefektusok jelentéseiben találhatók.

„1848 októberéig a románok nem ontottak magyar vért, nem bántalmaztak egyetlen magyart sem. Nekik el kellett szenvedniük az abrudbányai barbárságokat, az enyedszentkirályi (csak feltételezhetjük, hogy a román Sâncrai településnév a Fehér megyei Enyedszentkirályra vonatkozik – a szerk.) gyilkosságokat, a mihálcfalvi és aranyoslónai mészárlásokat, börtönbe vetéseket országszerte csak azért, mert ragaszkodtak emberi, politikai és polgári jogaikhoz. A románok elviselték ezeket a törvénytelenségeket, de észbe is tartották őket”, állította Gheorghe Bariţ az 1919-ben, Bukarestben megjelent Az erdélyi románok harca 1848–1849-ben (Luptele românilor din Ardeal 1848–1849) című kötet szerzői szerint.

141 magyart gyilkoltak meg egyetlen éjszaka

1848 őszétől kezdve, állítja a történész, az atrocitások sorozata gyorsan szétterjedt az erdélyi közösségeken.

„Az egyik legkegyetlenebb katasztrófa a kisenyedi (Sângatin) mészárlás volt, ahol a helyi és környékbeli magyarok egy jól megerősített uradalmi birtokon gyűltek össze, hogy megvédjék magukat a románok lefegyverzési kísérletével szemben. Ez utóbbiak hosszú, de eredménytelen egyezkedés után, hozzáértőbb parancsnok hiányában, lerohanták a birtokot. De a magyarok a puskáikkal agyonlőttek négy parasztot. A többiek végtelen haragra gerjedve társaik halála miatt, felgyújtották a birtok melléképületeit és lemészároltak minden magyart, akire rá tudták tenni a kezüket. Csak néhányan tudtak az éjszaka sötétjét kihasználva elszökni. 141 holtest feküdt élettelenül az udvaron. A házat romba döntötték”, számolt be az eseményekről Gheorghe Bariţ.

Kegyetlen büntetések

A történész azt állította, hogy e katasztrófa előtt, de utána is több román vezetőt és parasztot is felakasztottak, bosszúból. Egyesek elképzelhetetlen atrocitások áldozatai lettek. „Vasile Turcu esperest, egy felvilágosult és a román nép vezetőjének számító férfit az éjszaka kellős közepén tartóztatták le és 16 paraszttal együtt vasra verve Kolozsvárra hozták őket. Itt holmi oszlopokhoz kötötték őket az Ispánság udvarán, a legnehezebb láncokat viselő Turcuval középen. Aztán némi szalmát vetettek az udvar közepére és itt feküdt a tiszteletre méltó öregember, esőben és hidegben egy napon és két éjszakán át, csak egy parasztbundával takarózva. A dühös csőcselék sértegette és embertelenül ütlegelte Turcut, aki arra panaszkodott, hogy szorítja az egyik csizmája. A tömegből valaki a csizmájával szemen rúgta, ki is verte az egyiket. Azok, akik látták a szenvedése napján, azt mondják, hogy folyt és teljesen megfeketedett a kiütött szeme. Ugyanott akasztották fel, mint Bătrâneanut és társát a szenvedésekben, Simonist”, mondta Gheorghe Bariţ Az erdélyi románok harca 1848–1849-ben című kötet szerzői szerint.

Avram Iancu jelentése

A történész ezeken kívül más, hasonlóan vérfagyasztó esetekről is beszámolt, melyekre 1848 őszén került sor, egészen 1849 februárjáig, és melyeknek mind románok, mind magyarok áldozatul estek. Ezek egy olyan polgárháború első hónapjai voltak, mely bár 1849 tavaszán úgy tűnt, hogy a végéhez közeledik, 1849 májusában még erőszakosabban folytatódott, amikor Hatvani Imre őrnagy seregei Abrudbányánál megsértették a románok és a magyar forradalmi csapatok közötti fegyverszünetet (erről és az abrudbányai mészárlásról magyar szempontból itt olvasható beszámoló – a szerk.). Az abrudbányai mészárlásokról néhány hónappal az események után maga Avram Iancu számolt be az erdélyi polgári és katonai kormányzónak Avram Iancu prefektus jelentése a parancsnoksága alatt álló román seregek tetteiről az 1848–1849-es erdélyi polgárháború idején című anyagában.

Az abrudbányai mészárlások

Avram Iancu csapatai a helyiek támogatásával 1849. május 8-án bekerítették Abrudbányát és Verespatakot, ahol Hatvani csapatai tartózkodtak. Verespatakon 300 magyar katonát öltek meg, a falut pedig felgyújtották, míg Iancu csapatai csak kis veszteségeket szenvedtek el, írta a mócok vezére Az erdélyi románok harca 1848–1849-ben című kötet szerzői szerint. Avram Iancu seregének Abrudbánya elleni támadása 1849. május 9-e délutánján kezdődött. Hatvani lázadóinak kegyetlen harcok nyomán vissza kellett vonulniuk Brád felé. A polgári lakosság egy része követte őket. Avram Iancu seregei üldözőbe vették és lemészárolták őket, Abrudbányát pedig felgyújtották. A magyar csapatok nagy része Abrudbányán maradt. „Az utolsó erőikkel a templomban, a házakban és a pincékben folytatták a védekezést, míg aztán végképp le nem győzte őket a románok ágyú- és puskatüze. Amikor ez utóbbiak meglátták a város főterére kiterített vezetőik és testvéreik holttesteit, dühük a tetőfokára hágott. Minden magyart lemészároltak, akinek nem sikerült kimenekülnie. Sokakat az abrudbányai románok bújtattak el a házukban és így megmenekültek. A város a lövöldözés miatt kapott lángra. Most viszont a feldühödött harcosok gyújtották fel a magyar házak többségét. Mindenki az áruló Dragoşt (Ioan Dragoş bihari képviselő, Kossuth képviselője – a szerk.) követelte – így nevezte őt a nép. Egy pincében találtak rá, kivonszolták és széttépték. Így ért véget Hatvani első csatája. A meghalt lázadók számát, beleértve az abrudbányai magyarokat is, túlzás nélkül kétezerre lehet becsülni. A román nép veszteségei nagyon kicsik voltak”, írta Avram Iancu a jelentésében, mely teljes terjedelmében megjelent Az erdélyi románok harca 1848–1849-ben című kötetben. Egy héttel később Hatvani Imre őrnagy és Avram Iancu egy újabb összecsapás főszereplői Abrudbányán, melynek során több mint 2.500 ember hal meg, legtöbben a magyar lázadó csapatokból.

Axente Sever, aki a XIX. század közepén az erdélyi román légió prefektusa volt, Simion Balint pap, román vezető, aki ugyancsak prefektus volt Tordán, szintén jelentéseket írtak az 1848–1849-es véres harcokról, melyekben megpróbáltak magyarázatot adni az erdélyi közösségek által elszenvedett atrocitásokra. A XIX. század közepén lezajlott eseményekről értékes információk származnak azoknak a külföldieknek a beszámolóiból is, akikre mély benyomást tett a polgárháború.


A címet a szerkesztőség adta. Fotó: ganduridinierusalim.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Krónika

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS