Teljesen összedőlt péntek este Szászveresmart (Rotbav / Rothbach) erődtemplomának tornya, illetve magának a templomnak egy része – számolt be a Brassó megyei BizBrasov portál, amely szerint a helyiek az evangélikus egyház nemtörődömségének tudják be a szomorú esetet. Azt állítják, a templom rozoga volt évek óta, az egyház pedig mint az épület vagyonkezelője nem foglalkozott a felújításával.
A tűzoltók szálltak ki tegnap este, hogy elhárítsák a további omlásveszélyt. A katasztrófavédelem szóvivője szerint senki sem sérült meg az omlás miatt.
A szászveresmarti templom az egyik legrégebbi Erdélyben, 1250 körül kezték építeni román stílusban. A 15. században erősítették meg, majd fallal vették körbe, és tipikus szász erődtemplommá alakították. Egyike azoknak az erődtemplomoknak, amelyeknek falai jó állapotban maradtak.
Az erődítményben raktárak, műhelyek, közös konyha, kaptárak kaptak helyet, ezek azonban elpusztultak a sorozatos támadások és tűzvészek során. A toronykapu volt az erődítmény bejárata, ebben volt egy cella a foglyok, elítéltek számára. Az építménynek ez a része a BizBrasov szerint még ma is áll.
Ide menekült Giorgio Basta 1602-ben Báthory Gábor fejedelem elől, aki sikertelenül támadta az erődöt, elfoglalni nem tudta, viszont jelentős pusztítást okozott. 1603-ban a kaputorony is leomlott. A fából készült építményeket utána kőből építették újra.
1732-ben az erődtemplom és a falu is leégett egy hatalmas tűzvészben. 1738-ban kezdték az újjáépítést, egyedül a torony őrizte meg eredeti formáját – írja a Monitorul Expres portál.
Torony nélkül a szászveresmarti erődtemplom | A kép forrása a település Facebook-oldala. További képek >>>
A 19. században a dél-keleti torony homlokzatán még látszott az 1522-es évszám. A keleti falat lebontották a 19. században, hogy parókiát építsenek, amely ma is jó állapotban van. A portál szerint akkoriban 70 szász család élt a faluban, ma mintegy tíz személy jár a templomba havonta egyszer, mert akkor jön istentiszteletet tartani Pál András Prázsmárról.
A templom legértékesebb részének az 1740-ben épült oltár képét tartják. Az orgonát 1907-ben hozták Pécsről, a toronyórát Lipcséből, amely jól működött a legutolsó időszakig. Péntek este kilenckor viszont már csak kettőt ütött, majd a torony teljesen összeomlott a templomfal szintjéig.
A legenda szerint a templom alatt katakombák és titkos járatok húzódnak, de eddig csak egy feltételezett alagút romjaira bukkantak az Olt partján. Állítólag megpróbálták bejárni, de több helyen is beomlott, innen feltételezik, hogy régi lehetett.
Néhány napja omlott le a rádosi erődtemplom tornyának egy része is – számolt be a Digi24 hírtelevízió pénteken. A szintén Brassó megyei Rádos tornya több mint 500 éve állt, a szakértők gyors beavatkozást sürgetnek, hogy ne omoljon tovább. A hatóságok már kibocsátották a javításhoz szükséges engedélyt, de a munkálatok több mint 800 ezer euróba kerülnének. A tudósítás szerint az evangélikus egyház munkatársai németországi alapítványok gyorssegélyében reménykednek.
Tavaly hosszanti repedés jelent meg a tornyon, amely hónapról hónapra szélesedett. A tél pedig a változó hőmérséklettel és sokféle, bőséges csapadékkal tovább rombolta az épületet. Múlt vasárnap délután végül lezuhant a templom harangja, vele együtt leomlott a torony egy része. A közelben lakók szinte földrengésként érzékelték a toronyfal kidőlését.
Az evangélikus egyház szebeni vezetői rögtön mozgósították a szakértőket, építészeket, mérnököket, a Brassó megyei tanács kulturális igazgatóságának vezetését, amely a javításhoz szükséges engedélyt kell, hogy kibocsássa.
Megrendült a bizalma a régi építmények stabilitásában – nyilatkozta a Digi24-nek Bodor Csaba építőmérnök, aki már a terepszemlekor hiányolt egy építőcéget, amellyel azonnal meg tudnák beszélni a romok eltakarítását, a torony külső és belső aládúcolását.A rádosi templomot már 2014-ben bevették egy átfogó felújítási projektbe, amely európai uniós pénzből finanszírozta volna az erdélyi evangélikus erődtemplomok felújítását. A szakemberek szerint viszont már nem lehet tovább várni a pénz befutására, az omlás sürgős munkálatokat tett szükségessé, amelyek fedezetét kivándorolt erdélyi szászok szervezeteitől remélnek megkapni.
A rádosi erődtemplomot a 15. században kezdték el építeni, és a tudósítás szerint az építés befejezése óta nem végeztek nagyobb felújítási vagy módosítási munkálatokat rajta, épp ezért építészeti jelentősége kiemelkedő. Az A kategóriás műemlék egyik legjelentősebb része egy 1400 utánról, de még a reformáció előttről származó falfestmény.
Az evangélikus egyház felújítási projektjének keretében eddig 20 erdélyi erődtemplomot restauráltak. 18 másik vár felújításra és arra, hogy bekerüljön az erődtemplomok köré szervezett turistaprogramokba. A 18 közül 12 Brassó megyében található, mint például Feketehalom, Szászhermány, Szentpéter, Kőhalom vagy Homoród. A templomok felújítása közel tízmillió euróba kerülne.