// 2026. október 20., kedd // Vendel

Ki Klaus Johannis legnagyobb ellensége?

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, ő maga. Illetve az, ahogy egyre nevetségesebbé válik. Dan Tăpălagă írása.

Klaus Johannis elnök az utóbbi időben néhány látványos, a Facebookon vírusszerűen terjedő megjelenéssel tűnt ki. Előbb egy iszonyatos, a kommunista divat kelléktárából előkapart szőrmekucsmában jelent meg. Aztán egy tréfás alak összeszedte az összes jelentős témában tett nyilatkozatát, melyekben változatlanul azt mondja, hogy „figyelemmel kíséri” az eseményeket. Egy másik rámontírozta a mémmé vált

">Cristi, băi Cristi hangját az elnök egyik,

">enyhén bosszús nyilvános szereplésének felvételére, amiből némi helyzetkomikum kerekedett. Végül a Kamikaze hetilap egy fotómontázst szentelt neki, melyen egy részlet látható a The Revenant című filmből, amikor Leonardo di Capriót megtámadja egy medve és az egyik fa mögül az elnök kucsmás feje kandikál ki, azt mondva, hogy „figyelemmel kíséri” a helyzetet.

A fősodorhoz tartozó média szintén foglalkozott az elnökkel, valamivel komolyabban. Ioana Ene vezércikket szentelt neki a ziare.com-on, arra a következtetésre jutva, hogy úgy tűnik, három nagyszebeni polgármesteri mandátum után az elnök „ötévnyi szabadságra” vágyik. Daniela Raţiu az Adevărulban közölt egy több mint jóindulatú cikket, melyben megpróbálja megérteni az elnök „boakígyó-szerű metabolizmusát”. Ő az elnök lassúságában, megkésett reakcióiban vagy hosszú távolléteiben, furcsa módon, az első mandátum konzerválására irányuló kifinomult stratégiát lát, hogy aztán a másodikat lazán megnyerhesse, még a PNL PSD javára történő feláldozása árán is.

Persze, erre azt mondhatják, hogy az elnök ellenségei minden áron nevetségessé akarják tenni. Ez azért nem egészen így van. Johannis lépten-nyomon okot ad a közvéleménynek arra, hogy a rovására mulasson. Az összes fenti pillanatkép Klaus Johannis néhány jellemvonását ábrázolja anélkül, hogy az elnök feltétlenül tett volna valami figyelemre méltót. Egyetlen közös pontjuk van:

az elnöki imázs nevetségesség felé sodródása.

A román politikában lehet az ember bármi: piti tolvaj, korrupt, szekus, diktátor, romlott, erkölcstelen, nőfaló, részeges, szóval bármi. Eddig még senki sem kompromittálta magát véglegesen, ha ilyen volt. De ha valaki nevetségessé vált, többé nem tudott felállni. Nézzék meg Geoanát. Ki vette még komolyan, miután Ion Iliescu kimondta rá a híressé vált diagnózist („oktondinak” nevezte – a szerk.)? És nem azért, mintha már ne lenne mondanivalója, hanem az ebben a világban mindenhol gyilkosan ható nevetségesség miatt.

Bármely politikus tekintélye darabokra hullik, ha nevetségessé vált. Mindenki úgy érzi, hogy bármit megtehet, ha már az elnököt sem lehet komolyan venni. A rendszer kezdte kiismerni, kivel van dolga és ennek megfelelően reagál: a főügyész napokon keresztül megtagadja a lemondást annak ellenére, hogy saját beosztottjai vádolják súlyos tettekkel, a börtönök parancsnoka szintén, Oprea és Dragnea feltámadtak és a többi. A nevetségessé válva eltűnő tekintély hiánya totális zavart okoz az alárendelt intézményekben, melyek arra várnak, hogy az elnök utasítson és ők végrehajtsanak. De ez nem történik meg és sajnos már túl sokszor.

A helyzet nevetségességével szembeni érzéketlenséget láttuk működni Klaus Johannis és Cristian Buşoi sétájában is, aki szintén mosolyt fakaszt már az egyszerű megjelenésével is. A PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) főpolgármester-jelöltje az elnök mellett – íme, egy ellenállhatatlan, Dumb&Dumber-be illő jelenet.

Klaus Johannis veszélyesen közeledik egy karikatúra-elnök imázshoz.

Nem annyira a gyenge és habozó, a Traian Băsescutól minden áron különbözni akaró és a hatalma erőből való gyakorlásától óvakodó elnöki kép kialakulása a gondja. És az a komplexusa sem, hogy kisebbségiként örökké igyekszik tüntetően kimutatni kötődését a románsághoz. Az államfőt csak egy lépés választja el a nevetségessé válástól. Ha ez bekövetkezik, ha a politika színpad szórakoztató területére kerül, onnan már senki sem mentheti ki.

Johannis politikusként tökéletes csepűrágó

Ion Iliescuhoz vagy Traian Băsescuhoz képest, akik elnökként képesek voltak lelkesítően és meggyőzően beszélni bármilyen ostobaságról, valamint magukkal ragadni a közönséget és megragadni valahogy a figyelmét. Johannis, amikor papírról olvasva, kínlódva eljátssza a szerepét, túlságosan gyakran vált ki mosolyt vagy hahotát anélkül, hogy feltétlenül ez lett volna a szándéka.

Ezzel szemben az elnök határozottsága kisszerű és szinte mániákusan követett dolgokban nyilvánul meg: szigorú szabályokhoz ragaszkodik a sajtókonferenciák esetében, elég egy perc késés és már nem lehet bemenni, a kocsira dobja a kabátját, ha a kormányőr nem válik elég éberen azonnal fogassá, a szívére tett kézzel akarja bizonyítani hazafiságát, ha elhangzik a himnusz (de ebbe mintha már beleunt volna) és – ahogy azt állandóan mondja – „figyelemmel kísér” minden történést. De ha a fene fenét eszik, akkor sem avatkozik be, még élet-halál ügyekbe sem, ahogy azt a Kamikazésok illusztrációján láthattuk.

Viccelünk, nevetünk, de eddig nem volt nevetséges elnökünk. Diktátoraink, neokommunistáink, nárcisztikusaink (ez is nevetséges volt egy kicsit, de nem ennyire), játékosaink és tekintélyelvűink igen, ilyeneket már kaptunk. De a közönséget komoly, ám tökéletesen irreleváns megjelenéseivel és állandóan kis nevetséges részletkérdésekkel szórakoztató államfőnk még nem.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS