Egy év elejei magyarországi felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezett magyar állampolgárok több mint fele javítana a hazájuk és Románia közötti diplomáciai kapcsolatokon. Mi vezetett ide?!

Nagyon sok év után, amikor Románia kimondottan passzívan viszonyult a magyar diplomácia agresszív retorikájához és Budapest román állam elleni médiapropagandájához, a Bukarest által a 2012. májusi, a „Nyirő József földi maradványainak újratemetésével” kapcsolatos úgynevezett botrányban tett lépéseitől kezdve

a román hatóságok felébredtek abból a dermedtségből,

ami a Magyarországgal meglévő kétoldalú kapcsolatot jellemezte és óvatosan elkezdtek határozottabban fellépni a nemzetközi jog szellemében és az állam alapvető feladataival összhangban.

Ennek megfelelően 2012-től kezdődően Románia változtatott a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokon és határozottabban állást foglalt a Budapest által közvetlenül vagy a magyar állam által finanszírozott és ellenőrzött romániai civil szervezeteken keresztül mesterségesen létrehozott nehéz és provokatív ügyekben. Ez a román diplomáciai újrapozícionálódás és offenzíva azonban nemzeti és nemzetközi jogi érveken és alapokon, vagyis a román államnak a magyar kisebbség identitásának megőrzését szolgáló politikák megvalósításának módjára vonatkozó konkrét tettein és adatokon nyugszik, ami láthatóan zavarta Budapestet, mely csaknem 20 évnyi offenzíva után jogos és határozott hozzáállásba ütközött, a hazai és európai fórumok szintjén zajló magyar provokációk pedig kártyavárként omoltak össze a román diplomácia érveivel szemben, amit az Orbán-kormány autokratikus és Európa-ellenes kisiklásai által a nyugati kancelláriákban kialakított negatív benyomások is elősegítettek. A visszakozásra kényszerült magyar diplomácia a rendelkezésére álló, jól artikulált propagandarendszerével megpróbálta Romániát hibáztatni a kétoldalú kapcsolatok állítólagos megrekedéséért, és még a román politika szintjén is voltak egyesek, akik beleestek ebbe a magyar csapdába.

Ennek megfelelően, olcsó politikai játékokat kihasználva, Budapest 2015-ben és főleg annak második felében

az utóbbi idők egyik legsúlyosabb diplomáciai válságát generálta

a Magyarország és Románia közötti kapcsolatokban. A Nézőpont Intézet egyik nemrég készült felmérése szerint a magyar állampolgárok több mint 50 százaléka szerint javítani kellene a Magyarország és Románia közötti kapcsolatokon. Úgy értékelik, hogy a közvélemény-kutatás résztvevőinek véleményét az Orbán-kormány és a Ponta-kormány közötti, 2015 nyarán és őszén lezajlott polémiák befolyásolták.

Tavaly a különféle magyar és román ünnepek alkalmával már hagyományosan jelentkező vitákon túlmenően a menekültválság és az akkor megtett lépések (a határkerítés, a vámellenőrzések stb.) a bukaresti és a budapesti kabineteket egy sor kemény hangú kijelentésre sarkallták egymás ellen. A dolgokban a Colectiv Klubban október végén történt tragikus események után következett be fordulat. Az ezt követő nagyszabású utcai tüntetések a Ponta-kormány lemondásához és a volt európai biztos, Dacian Cioloş által vezetett új bukaresti kormány beiktatásához vezetett.

Ennek ellenére Románia nemzeti ünnepén, december 1-én a DIICOT (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság – a szerk.) letartóztatott egy férfit, a magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szélsőséges szervezet tagját, akit azzal vádolnak, hogy egy házilag készített robbanószerkezetet szándékozott felrobbantani a katonai parádé alatt. Ebben a kontextusban, a január 4–7. időszakban, magyar állampolgárok 1.000 fős, reprezentatív mintáján készített felmérés szerint a magyarok 52 százaléka úgy véli, hogy javítani kell a Romániával meglévő kapcsolatokon.

A magyar intézet magyarázattal is szolgál erre az eredményre. „Míg a Magyarország kormányfője, Orbán Viktor és szlovák kollégája, Robert Fico közötti partnerség pozitív szerepet játszott a magyar–szlovák kapcsolatok alakulásában, a román–magyar kapcsolatokra vonatkozó véleményeket valószínűleg a Victor Ponta volt román kormányfő által használt vehemens hangvétel befolyásolta”, magyarázza a Nézőpont Intézet.

De a FIDESZ propagandagépezete azt nem mondja el,

hogy vehemens hangvételt nemcsak Victor Ponta volt kormányfő használt, hanem az Orbán-kabinet tagjai is, és az előbbi voltaképpen csak reakció volt Budapest megszokott retorikájára. Ezzel kapcsolatosan egy budapesti politikai elemzőintézetet, a Political Capitalt is megkerestünk néhány kérdéssel a két állam közötti diplomáciai helyzetről, melyekre Zgut Edit asszony válaszolt.

Magyarországról hogyan látszik a Magyarország és Románia közötti diplomáciai válság? Ön szerint Dacian Cioloş új román miniszterelnök megválasztása után ez megváltozott?

2015 nyarán bizonyos, az Erdélyben élő magyar etnikumúakkal kapcsolatos szimbolikus gondok és a román–magyar határra tervezett esetleges kerítés miatt nőttek a feszültségek Magyarország és Románia között, bár úgy tűnik, a magyar kormány jelenleg ezt nem szeretné. Úgy gondoljuk, hogy nincs szükség kerítésre, egyszerűen azért, mert a migránsok nem Románián keresztül érkeznek Magyarországra. Victor Ponta mindig is sértően viszonyult a magyar kormányhoz és az utóbbi években mélységesen megromlottak a kétoldalú kapcsolatok. Ami az új román miniszterelnököt illeti, ő egy volt európai biztos. Dacian Cioloş eurokrata politikus, akiben mélyen rögzültek a brüsszeli értékek, Orbán Viktorral ellentétben, aki továbbra is folytatja az EU-val szembeni „szabadságharcos” retorikáját. Feltételezésünk szerint a Cioloş-adminisztráció gyakorlatilag az előző kabinet külpolitikai stratégiáját fogja folytatni és elképzelhető, hogy bizonyos esetekben bírálni fogja az Orbán-adminisztrációt, amennyiben a nemzeti érdek megköveteli.

Ön szerint mi az igazság a menekültválságban? Helyes volt a magyar hatóságok álláspontja, vagy túloztak, és a lépéseik aránytalanok voltak?

Orbán kormányfő kérése, hogy meg kell védeni Európa külső határait jogos és fontos volt, de a Magyarország határánál felépített kerítés nem oldotta meg az európai migrációs válságot. A menekültválsággal a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak sikerült egyrészről kitörni az elszigeteltségből, másrészről releváns játékossá válni európai szinten. Ennek ellenére a közös európai megoldások elutasítása, különösen a menekültkvóták esetében, negatív jelzést küld az Európai Unió fontos országainak, nevezetesen azt, hogy ezek az államok, melyek a legtöbb esetben az európai pénzek nettó haszonélvezői, semmilyen késztetést nem éreznek arra, hogy válságos helyzetekben segítsenek. Ezt nemrég több európai vezető is jelezte, mint például Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, aki felvetette egy úgynevezett Kelet-Európa nélküli mini-Schengen lehetőségét. Werner Faymann osztrák kancellár szintén azt javasolta, hogy csökkentsék az EU-pénzek mértékét a menekültkvótákat elutasító tagállamok esetében. Orbán Viktor „zsarolással” vádolta az osztrák kancellárt, azt mondva, hogy ez nem európai típusú viselkedés.

Hogyan látszott Magyarországról a kézdivásárhelyi eset? Ön szerint milyen hatása lesz ennek az incidensnek a Magyarország és Románia közötti diplomáciai kapcsolatra?

Bár Klaus Johannis elnök és Dacian Cioloş kormányfő azt mondták, hogy ez az incidens nem okoz alapvető változást a román kormány magyar kisebbséggel kapcsolatos politikájában, a román hatóságok durva fellépéssel kollektív módon akarják megbélyegezni ezt az etnikumot. Ezen kívül a román hatóságok úgy kezelik ezt az esetet, mintha fennállna alkotmányos rend elleni tettek elkövetésének szándéka és szokatlan dolog, hogy a román titkosszolgálatok ilyen sok részlettel szolgálnak e terrorista tett meghiúsításának sikeréről. A romániai média egy része a párizsi terrorista merénylettel kapcsolta össze ezt az incidenst és a román sajtó néhány napig összeesküvés-elméletekkel volt tele, ami káros lehetett volna a magyar kisebbségre nézve. Sőt, Bogdan Diaconu, a román Parlament független tagja abban az időszakban a magyar kisebbség legfontosabb pártja, az RMDSZ betiltását követelte.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.