Szorgalmas, vallásos és jó fiú/leány. Elsősorban.
Az értékek változását és ennek a társadalmi és politikai életre gyakorolt hatását vizsgáló kutatók globális hálózata, a World Values Survey egyik jelentése (WVS 2005–2009) azokat az értékeket tanulmányozta, melyeket a szülők fontosaknak tartanak a gyermekek nevelésében. A románok és norvégok összehasonlításából a következő különbségek következnek (a cikknek az az apropója, hogy a norvég gyermekvédelmi hatóságok intézményi védelembe helyezték egy román-norvég vegyes család öt gyermekét, mert fennáll a lelki és testi bántalmazás gyanúja – a szerk.):
„Ha le kellene írni, mi a norvégok elképzelése az ideális gyermekről, akkor szerintük annak függetlennek, élénk képzelőerővel rendelkezőnek, felelősségtudatosnak és toleránsnak kell lennie. A románok elsősorban azt várják el a gyermekektől, hogy szorgalmasak, vallásosak, megfontoltak legyenek, tőke felhalmozására, pénz és források megtakarítására sarkallva őket”, magyarázta Daniel David, A román nép pszichológiája (Psihologia poporului român) című kötet szerzője.
A David könyvében bemutatott, a 2010–2014-es időszakra vonatkozó jelentés bemutatja a románok és a kínaiak, németek, japánok, lengyelek, oroszok, spanyolok, törökök, ukránok, valamint amerikaiak közötti különbségeket.
Egy román szülőkre nézve reprezentatív mintát arról kérdeztek, milyen értékeket tartanak fontosnak a gyermekek nevelésében. Bemutatjuk A román nép pszichológiájában közölt eredményeket:
1. Felelősségtudat: ez a románok 70,4 százalékánál (N=1503) szerepel; ugyanez az érték a kínaiaknál 65,9%-os, a németeknél 80,9%-os, a japánoknál 87,3%-os, a lengyeleknél 81%-os, az oroszoknál 77,5%-os, a spanyoloknál 78,6%-os, a törököknél 66,5%-os, az ukránoknál 75,5%-os, az amerikaiaknál pedig 65,2%-os arányban szerepel.
2. Tolerancia és mások tisztelete: ezt az értékeket a románok 65,2%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 52,2%-os, a németeknél 66,7%-os, az oroszoknál 63,5%-os, a japánoknál 64,5%-os, a lengyeleknél 82,6%-os, a spanyoloknál 74,1%-os, a törököknél 61,4%-os, az ukránoknál 59%-os, az amerikaiaknál pedig 71,8%-os arányban szerepel.
3. Képzelőerő/kreativitás: ezt az értéket a románok 32,7%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 17%-os, a németeknél 29,5%-os, a japánoknál 31,6%-os, a lengyeleknél 16,8%-os, az oroszoknál 16,5%-os, a spanyoloknál 24,8%-os, a törököknél 28,3%-os, az ukránoknál 13%-os, az amerikaiaknál pedig 30,5%-os arányban szerepel.
4. Megtakarítás és tárgyak birtoklásának vágya: ezt az értéket a románok 39,4%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 50,7%-os, a németeknél 38,1%-os, a japánoknál 47,8%-os, a lengyeleknél 49,5%-os, az oroszoknál 50,3%-os, a spanyoloknál 29,6%-os, a törököknél 39,4%-os, az ukránoknál 45,1%-os, az amerikaiaknál pedig 31,6%-os arányban szerepel.
5. Eltökéltség és kitartás: ezt az értéket a románok 29,9%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 50,7%-os, a németeknél 38,1%-os, a japánoknál 47,8%-os, a lengyeleknél 49,5%-os, az oroszoknál 50,3%-os, a spanyoloknál 29,6%-os, a törököknél 39,4%-os, az ukránoknál 45,1%-os, az amerikaiaknál pedig 31,6%-os arányban szerepel.
6. Vallásos hit kialakítása: ezt az értéket a románok 51,7%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 1,2%-os, a németeknél 12,1%-os, a japánoknál 4,4%-os, a lengyeleknél 39,5%-os, az oroszoknál 13,9%-os, a spanyoloknál 10,6%-os, a törököknél 39,7%-os, az ukránoknál 22,3%-os, az amerikaiaknál pedig 43,1%-os arányban szerepel. „A többi kilenc országhoz/kultúrához képest a vallásos hit kialakítását a románoknál jelentősen gyakrabban (p<0,05) említik gyermekek által elsajátítandó értékként, aminek gyakorlati/ökológiai jelentése is van (d=0,45)”, áll a tanulmányban.
7. Altruizmus (az irigység elkerülése): ezt az értéket a románok 12,6%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 29,2%-os, a németeknél 5,9%-os, a japánoknál 45,1%-os, a lengyeleknél 15,1%-os, az oroszoknál 22,6%-os, a spanyoloknál 35%-os, a törököknél 27,7%-os, az ukránoknál 19,9%-os, az amerikaiaknál pedig 32,7%-os arányban szerepel.
8. Szófogadás/engedelmesség: ezt az értéket a románok 13%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 7,5%-os, a németeknél 12,6%-os, a japánoknál 5%-os, a lengyeleknél 34,1%-os, az oroszoknál 34,8%-os, a spanyoloknál 31,4%-os, a törököknél 33,9%-os, az ukránoknál 42,3%-os, az amerikaiaknál pedig 27,9%-os arányban szerepel.
9. Önkifejezés (self-expression): ezt az értéket a románok 29%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 10,5%-os, a németeknél 39,2%-os, a japánoknál 33,6%-os, a lengyeleknél 41%-os, az oroszoknál 32,1%-os, a spanyoloknál 8,3%-os, a törököknél 37,9%-os, az ukránoknál 32,3%-os, az amerikaiaknál pedig 17,6%-os arányban szerepel.
10. Függetlenség: ezt az értéket a románok 42,2%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 69,7%-os, a németeknél 73,5%-os, a japánoknál 67,7%-os, a lengyeleknél 43,4%-os, az oroszoknál 37,8%-os, a spanyoloknál 43,1%-os, a törököknél 35%-os, az ukránoknál 42,8%-os, az amerikaiaknál pedig 53,6%-os arányban szerepel.
11. Munkabírás: ezt az értéket a románok 77,3%-a említi (N=1503); ugyanez az érték a kínaiaknál 75,3%-os, a németeknél 17,9%-os, a japánoknál 35,1%-os, a lengyeleknél 17,9%-os, az oroszoknál 84,5%-os, a spanyoloknál 66,6%-os, a törököknél 72%-os, az ukránoknál 85,8%-os, az amerikaiaknál pedig 66,4%-os arányban szerepel.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Három személyautót érintő baleset történt az 578-as európai út Csíkszereda és Csíkszentkirály közötti szakaszán szerdán délután. Három ember kórházba került.
Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. A nap folyamán őrizetbe került az Orbán-kormány másik minisztere, Seszták Miklós is.
Két, különböző legelőre kijáró szarvasmarha esetében is beigazolódott hétfőn a veszettség gyanúja Hargita megyében. A kórokozó emberre és állatra egyaránt veszélyt jelent, ezért az óvintézkedések fontosságára figyelmeztet a megyei főállatorvos.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.