A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy Európa egy terrorista támadások és a bevándorlás által okozott kulturális identitásválság által megterhelt, bizonytalanságokkal, ingatagságokkal és félelemmel teli korszakba lép, mely válság hamarosan Romániát is elérheti.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a terrorista támadásoknak egyhamar nem lesz végük. Tegnap (január 11-én – a szerk.) a terrorhullám elérte Isztambult, ahol több mint tízen haltak meg egy terrorista bombatámadásban. Ugyanakkor a szilveszter éjszakáján Kölnben, de más német városban is elkövetett nők elleni bántalmazások (röviddel a párizsi terrorista támadások után – a szerz.), dühös hullámokat keltettek Európában. Az elemzők szerint egy kulturális identitásválsággal szembesülünk. Cristian Diaconescu volt külügyminiszter az Adevărulnak elmondta, hogy a jelenlegi geopolitikai kontextusban Románia kevésbé veszélyeztetett, de nem zárható ki teljesen egy terrorista támadás. „Ez a fajta erőszak geopolitikai háborúként értelmezhető és nyilvánvaló, hogy – politikai szinten – hiányoznak a kivédéséhez szükséges eszközök. Stratégiai és geopolitikai szempontból jelenleg Törökország van az első vonalban. Egyelőre minden feltétel adott ahhoz, hogy ez a (terrorista) háború tovább folytatódjon. Ami Romániát illeti, bármennyire is szeretnénk, valószínűtlen, hogy teljesen kizártak legyenek a terrorista tettek Romániában, de azért minimális esélye van annak, hogy nálunk is sor kerül ilyesmire. Románia jelenleg egy magas biztonsági fokozatú ország”, magyarázta Diaconescu.

Valóságra ébredve

Ami a kölni támadásokat illeti, az arab civilizáció román szakértője és fordítója, Christian Tămaş visszafogott és azt mondja, a helyzet bizonytalan és felkészületlenül érte a hatóságokat. Tămaş megemlíti, hogy Heiko Maas német igazságügy-miniszter szerint ez egy előre kitervelt akció volt. „Ha bebizonyosodik, hogy a december 31-i támadások szervezettek voltak, akkor érdemes lesz megnézni, kik állnak mögöttük, tekintettel arra, hogy ezeknek haszonélvezői lehetnek mind a Pegida mozgalomba egyesült honi iszlámellenes militánsok, akik minden muzulmán bevándorlót ki akarnak utasíttatni, mind az Iszlám Állam, mely jelentős etnikai-vallási konfliktust akar kirobbantani Európában, mely aztán az «iszlám ellenségeinek» jelentős társadalmi és gazdasági destabilizálásához vezethet majd”, magyarázta Tămaş professzor. Mindenesetre, tette hozzá, „a kölni eseményeknek komoly figyelmeztetésnek kellene lenniük, mert egy ekkora méretű migrációs áradat kezelése nemcsak gazdasági és szociális, hanem kulturális lépéseket is igényel”. Tămaş Norvégiát említi példaként, mely lépéseket tett azért, hogy a bevándorlókat ránevelje a származási országaik kulturális és jogi körülményeitől rendkívüli mértékben eltérő európai kulturális és jogi körülményekre. „Amíg nem történik meg a migrációra vonatkozó nemzeti törvények újragondolása, nemcsak Németországban, mely jelenleg több mint egymillió migránsnak ad otthont, azt hiszem, hogy – sajnos – továbbra is lesznek ilyen incidensek, vagy talán még ezeknél is súlyosabbak”, véli Tămaş.

A polgári milíciák jelensége. A lakosság maga akar igazságot tenni

Rögtön azután, hogy a kölni támadások jelentős médianyilvánosságot kaptak, bekövetkezett az a jelenség is, melytől a német hatóságok tartottak: a civilek milíciába szerveződnek és az utcákon járőröznek, hogy megvédjék a német lakosságot. Düsseldorfban több mint 3.000 férfi lépett be ebbe a polgári milíciába. Persze mindnyájan tudjuk, hogy Németországban történtek már olyasmik, melyek megterhelték a XX. századot és nem csoda, hogy a szélsőjobboldal iránti növekvő szimpátia közepette a hatóságok megpróbálják minél jobban lecsillapítani a kedélyeket. De mi történik, ha a dolgok kikerülnek az ellenőrzés alól, ha a civil lakosság úgy érzi, hogy már nem eléggé védett az ilyenfajta támadások hullámával szemben? Husángos civil milicisták fognak megjelenni az utcákon? Christian Tămaş úgy gondolja, hogy igen. „Ennek elég nagy az esélye, ha Németország, ahova a legtöbb migráns érkezett, nem tudja majd úgy újrafogalmaznia a törvényeit, hogy azzal nem annyira büntesse, mint inkább megelőzze a múlt hónapihoz hasonló támadásokat. Ez pedig a többi európai országra is érvényes, melyek a muzulmán migráció jelenségével szembesülnek, vagy szembesülni fognak. Amit minden áron el kell kerülni, az a muzulmánellenes idegengyűlölő érzések elterjedése az európai népeknél, mert ez a kontinensünkön élő muzulmánok szélsőségessé válásának felerősödéséhez vezethet”, magyarázta.

Európát magával ragadja az iszlámfóbia

Úgy tűnik, a Romániáról világszerte kialakult nem éppen pozitív kép megóvta hazánkat a bevándorlók hullámától és a Nyugat-Európában bekövetkezett társadalmi és közrendészeti gondoktól. De a látszólagos védelmünk teljes mértékben attól függ, miként tudja majd Európa kezelni a bevándorlói válságot, mondja Tămaş. „Ami Romániát illeti, nehéz megmondani, mikor lesznek nekünk is hasonló gondjaink. Ez attól függ, hogy meddig tart még az Iszlám Állam elleni háború és milyen eredménye lesz, mekkora lesz a továbbiakban a migrációs hullám, mennyire lesz képes Európa egységes maradni és megvalósítani a migránsok – többé-kevésbé ideiglenes – integrációját szolgáló lépéseket”, jelentette ki a szakértő.

A címet a szerkesztőség adta.