A Nagy Dzsihád tartalmaz egy, az iszlám szent földjének tekintett Balkán meghódítására vonatkozó felszólítást, mely területnek jog szerint az Új Kalifátushoz kellene tartoznia. Ez az Iszlám Állam ideológiai üzenetének lényeges része, és a Közel-Keleten, a Magrebben, Fekete Afrika középső részén és Európában indított akciók egyik fő célja.

Íme, ezzel kapcsolatosan, az ISIS al-Ḥayāt Media Center által közzétett A becsület a dzsihádban van: Üzenet a balkáni népeknek videoanyaga (a 20 perces videoanyag itt érhető el). A videóban bejelentik, hogy küszöbön áll „a bosszú a muzulmánok által Koszovóban, Albániában és Macedóniában elszenvedett megaláztatásokért”.

„Bombákkal fogunk jönni”,

mondja Abu Muqatil (al-Kosovi) albán állampolgár, az egyik koszovói iszlamista-fundamentalista milícia tagja, aki azt állítja, hogy a térségbeli iszlamista milíciákat képviseli. „Sötét napokat” jósol azoknak, akik „Koszovóban, Albániában, Macedóniában, de a Balkánon bárhol máshol is szenvedést okoztak a muzulmánoknak”, nyíltan bejelentve, hogy „féljetek az utcán járni, elmenni az irodába, az otthonotokban aludni. Allah akaratával torkon ragadunk benneteket!”.

Óriási hiba lenne, ha a továbbiakban, különféle megfontolásokból (akár túlzott politikai korrektség miatt, akár attól félve, nehogy megbántsanak bizonyos nemzeti vagy európai érzékenységeket) arra hivatkozva minimalizálnák az ilyenfajta üzeneteket, hogy ezek nem egyebek, mint egy nagyon klasszikus és közismert propagandaháború elemei a sok közül. Az eddigi tények, a nyugati országokban egymást követő és újabban az AEÁ-ban megint felbukkanó számos terrorista támadás bizonyítja, hogy ez nem így van. Főszereplői általában első vagy második generációs „nemzettársak”, a legtöbben pedig vagy Szíriában vagy a Magrebben szereztek „külföldi harcosi” tapasztalatot, vagy részt vettek legalább egy továbbképzésen az említett térségekben, vagy éppenséggel a saját országaikban működő táborokban.

A King’s College közel-keleti kérdésekkel foglalkozó szakembereinek egyik tanulmánya szerint

több mint 600 nyugat-balkáni származású személy

harcol most Irakban és Szíriában. Az izraeli hadsereg hírszerző szolgálatához nagyon közel álló egyik forrás hozzáteszi, hogy jelenleg hiteles bizonyítékok vannak egy bosnyák „külföldi harcosokból” álló csoport megérkezéséről a Balkánra, akik „Szerbia, Montenegró, Macedónia, Albánia és Koszovó térségében fognak tevékenykedni”. Mivel úgy tűnik, hogy Bosznia a „külföldi harcosok” toborzásának elsődleges forrása, íme, az Atlanti Kezdeményezés, egy szarajevói központú szervezet pontos becslése, mely szerint 2012 tavaszától 2014 végéig összesen 192 felnőtt és 25 gyermek (5 hónapostól 17 évesig) indult a szíriai és iraki konfliktusos övezetek felé. A felnőttek csoportja 192 férfiból (18 évestől 74 évesig) állt, legalább egyharmaduk pedig büntetett előéletű.

Ennek az a rendkívül intenzív dzsihádista propaganda is az oka, melyről Dragan Grcic újságíró számol be a szerb, horvát és bosnyák nyelvű Vijesti Ummeta blogon, ahol fordításban közli az ISIS Dabiq című újságjában megjelent híreket vagy az olyanfajta üzeneteket, mint „A párizsi merényletek nagy örömöt jelentenek minden muzulmán számára”. De egy olyan cikket is, melyben arról a bosnyák iszlamista milíciák által szervezett terrorista támadásról van szó, melynek során megölték a reguláris hadsereg két tagját és több másikat megsebesítettek.

„Ez csak a kezdet Bosznia számára,

ez csak a kezdet Európa számára, ez csak a kezdete tisztátalan véretek kiontásának, mely mindaddig fog folyni mocskos utcáitokon, amíg az Egyedüli Allahba vetett Hit zászlaja (Tawhid – a Korán legfőbb tanítása, egyistenhit kifejezése – a szerz.) szét nem terül Európára és jóval azon túl is.” Vagyis ez az egyik expanziós irány alkalmazása a gyakorlatban, melynek révén a Kalifátus abban a formában jöhet létre, ahogy az az Iszlám Állam hivatalos honlapján látható:

Az utóbbi időben sokasodnak a boszniai rendőrség és különleges erők razziái, melyekkel az iszlamista hálózatokat akarják felszámolni és letartóztatják a fundamentalista propaganda alapját jelentő imámokat. Ennek megfelelően 2014 szeptemberében, majd 2015 januárjában került sor a „Damaszkusz” műveletre azon személyek ellen, akiket a terrorista mozgalmak finanszírozásával és a Szíriába és Irakba igyekvő önkéntesek utazásának megszervezésével gyanúsítottak. Ezen alkalommal tartóztatták le Husein Bilal Bosnić-tyot, a fő boszniai iszlamista fundamentalista prédikátort is. Vele együtt másokat is, például a Kosovska Mitrovicából származó Elma Dusinac-ot, a szerb származású és a meggyőződéses vahabita férje által áttérített és öngyilkos merényletre kiképezett szerb nőt is…

De a dolgok kezdenek nagyon bonyolulttá válni most, amikor hatalmas számú bevándorló érkezett a Balkánra. Egy részüknek sikerült továbbmenniük a nyugati országok felé, de sokan a Nyugat-Balkán országaiban maradtak, méghozzá egyre többen azok után, hogy egy sor közép-európai ország lezárta a határát és/vagy szigorú határellenőrzést vezetett be. Úgy tűnik, a hírszerző szolgálatokat most az aggasztja nagyon, hogy

a Balkán térségében egy példátlan nagyságú „lufi” kezd létrejönni,

melyet folyamatosan táplál a még mindig nyitott Balkáni Útvonalon érkezők áradata, akiknek jelenleg nincs hova menniük. Elkerülhetetlennek tűnik ennek a lufinak a kipukkadása, és ebből elsősorban – logikusan – az ott már nagyon jól kiépült és bizonyos térségek felett már informális ellenőrzést gyakoroló iszlamista hálózatok húzhatnak hasznot.

A Balkán távlati destabilizálódása óriás emberi tragédiát hozhat, de ugyanakkor elmondhatatlanul fontos katonai és biztonsági következményei is lehetnének, mert új harci frontot nyitna, olyan etnikumok közötti és vallási jellemzőkkel, melyek lángra lobbanthatják mindazt, amit a volt Jugoszlávia szétesése és a koszovói háború nyomán nem sikerült teljes mértékben megoldani. Íme, a jelenlegi balkáni „etnikai megoszlás” térképe. Ennek láttán könnyen elképzelhető, milyen következményekkel járna a térségbeli „lőporos hordó” felrobbanása:

Elképzelhető egy ilyenfajta lehetőség? Biztosan igen, legalábbis elméletileg. De várjuk meg, hogy mégis mennyire lesznek relevánsak az Európai Unió lépései, és miként nyilvánul meg az állam- és kormányfők akarata, akik oly sokat ígértek és – eddig – csak annyit értek el, amennyit most is láthatunk. Az a gond, hogy nem tudom, mennyi időnk van még, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság – hivatalosan – úgy becsüli, 2016-ban újabb másfél millió bevándorló fog érkezni. Ebbe az exodusba pedig, akárcsak eddig is, az összes eddig már lángra lobbant régióban létező frontokon megszerzett tapasztalattal rendelkező iszlamista harcosok is be fognak szivárogni.

A címeket és alcímeket a szerkesztőség adta.

Fotók: adevarul.ro