1. Kik voltak azok a szakemberek, akik jóváhagyták ezeket az intézkedéseket? Rendelkeznek-e olyan szakképesítéssel, amely feljogosítja őket ilyen döntések meghozatalára?

2. Az A kategóriás műemlékek esetében miért nem konzultáltak a Nemzeti Műemlékvédelmi Bizottság szakembereivel?

3. Melyek voltak azok a szempontok, amelyek alapján veszélyesnek ítéltek meg egy-egy épületet? Hol érhető el az érintett épületek teljes listája?

4. A födém- és párkányzati elemek, valamint a vakolat részleges eltávolítása felgyorsítja az épületek továbbrongálódását, és még kiszolgáltatottabbá teszi őket az időjárás viszontagságaival szemben. Milyen megoldási lehetőségek merültek fel az ilyenfajta következményekkel kapcsolatban?

5. A majdani helyreállítási munkálatok előkészítése végett megvalósult-e az egyes épületek részletes szakmai felmérése?

6. Azokon a helyszíneken, ahol a bontásokra már sor került, milyen módszereket alkalmaztak a díszítőelemek eltávolítására, és odafigyeltek-e azok épségének megőrzésére, hogy a majdani restaurálási munkálatok során visszaépíthetők legyenek?

7. Az egyes bontási helyszíneken igényelték-e műemléképületekre specializálódott szakemberek (építészek, művészettörténészek, épületrestaurátorok) részvételét, segítségét?

8. Azokon a helyszíneken, ahol a bontásokra már sor került, megvalósult-e a beavatkozások szakszerű dokumentálása, az eltávolítandó és megsemmisülő épületelemekről készült-e fotódokumentáció?

9. Milyen más megoldási lehetőségek merültek fel? Más hasonló esetekben léteznek példák a pozitív gyakorlatra (pl. Nagyszebenben a történelmi belváros szakszerű felújítása vagy Nagyváradon az omladozó homlokzatok védőhálóval történő bevonása). A vakolat és díszítőelemek brutális és végleges leverése előtt miért nem térképeztek fel és vettek figyelembe más alternatívákat?

10. Azok a személyek, akik jóváhagyták és kivitelezték a romboló beavatkozásokat, felelősségre lesznek-e vonva?