Sarokba szorítaná a kolozsvári polgármestert a Korzo egyesület

A helytörténeti sétákat szervező civil szervezet kényelmetlen kérdésekkel fordult a kincses város polgármesteri hivatalához – a műemlékrombolások ügyében.
Hirdetés

Közleményükben jelzik, hogy tudatában vannak: a Kolozsvár történelmi belvárosában található rossz állapotban lévő épületek valós veszélyt jelenthetnek a járókelőkre, azonban az önkormányzat által a probléma elhárítására irányuló sürgősségi intézkedésekkel nem tudnak egyetérteni.

A nyílt levélhez lehet csatlakozni: a támogató intézmények, egyesületek és civil szervezetek e-mailben jelentkezhetnek, és személyesen keresik majd meg őket, hogy aláírhassák a dokumentumot.

Íme a kérdések:

1. Kik voltak azok a szakemberek, akik jóváhagyták ezeket az intézkedéseket? Rendelkeznek-e olyan szakképesítéssel, amely feljogosítja őket ilyen döntések meghozatalára?

2. Az A kategóriás műemlékek esetében miért nem konzultáltak a Nemzeti Műemlékvédelmi Bizottság szakembereivel?

3. Melyek voltak azok a szempontok, amelyek alapján veszélyesnek ítéltek meg egy-egy épületet? Hol érhető el az érintett épületek teljes listája?

4. A födém- és párkányzati elemek, valamint a vakolat részleges eltávolítása felgyorsítja az épületek továbbrongálódását, és még kiszolgáltatottabbá teszi őket az időjárás viszontagságaival szemben. Milyen megoldási lehetőségek merültek fel az ilyenfajta következményekkel kapcsolatban?

5. A majdani helyreállítási munkálatok előkészítése végett megvalósult-e az egyes épületek részletes szakmai felmérése?

Hirdetés

6. Azokon a helyszíneken, ahol a bontásokra már sor került, milyen módszereket alkalmaztak a díszítőelemek eltávolítására, és odafigyeltek-e azok épségének megőrzésére, hogy a majdani restaurálási munkálatok során visszaépíthetők legyenek?

7. Az egyes bontási helyszíneken igényelték-e műemléképületekre specializálódott szakemberek (építészek, művészettörténészek, épületrestaurátorok) részvételét, segítségét?

8. Azokon a helyszíneken, ahol a bontásokra már sor került, megvalósult-e a beavatkozások szakszerű dokumentálása, az eltávolítandó és megsemmisülő épületelemekről készült-e fotódokumentáció?

9. Milyen más megoldási lehetőségek merültek fel? Más hasonló esetekben léteznek példák a pozitív gyakorlatra (pl. Nagyszebenben a történelmi belváros szakszerű felújítása vagy Nagyváradon az omladozó homlokzatok védőhálóval történő bevonása). A vakolat és díszítőelemek brutális és végleges leverése előtt miért nem térképeztek fel és vettek figyelembe más alternatívákat?

10. Azok a személyek, akik jóváhagyták és kivitelezték a romboló beavatkozásokat, felelősségre lesznek-e vonva?

Hirdetés