A hatóságokat felizgató kézdivásárhelyi merényletkísérlet nem érte váratlanul a pszichológusokat és a szociológusokat, akik szerint – tekintettel az európai térségben tapasztalható hasonló cselekményekre – némiképp számítani lehetett ilyenfajta akciókra.
Ennek ellenére a szakértők szinte egyhangúlag azt állítják, hogy a románok nem képesek érzékelni a veszélyt és gyakran közömbösek a körülöttük zajló történésekkel szemben. Ugyanezen szakértők rámutatnak arra, hogy bár a kézdivásárhelyi eset egyedi, helyi szinten fokozhatja a magyar és román közösségek között már amúgy is létező feszültségeket.
Hogyan romolhatnak meg a magyarok és románok közötti kapcsolatok
„Ebben az esetben – amennyiben megerősítést nyer, hogy merényletkísérlet volt – fontos megérteni, hogy ez a személy nem képviseli az egész magyar közösséget, ennek szándékait, vagy a románok és magyarok közötti kapcsolatokat. Ha általánosítunk, akkor az ezekben a térségekben amúgy is halovány kommunikáció újabb veszélynek lesz kitéve. Másrészt fontos megértenünk, hogy bizonytalan világban élünk, ahol egyre gyakrabban sor kerülhet ilyenfajta eseményekre, és jó, ha másképp viszonyulunk ezekhez, mint ahogy eddig tettük”, hívja fel a figyelmet Daniel David professzor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Klinikai Pszichológiai és Pszichoterápiai Karának vezetője.
A pszichológus azt állítja, hogy az ilyenfajta események kivédésére nemcsak a rendfenntartó erőket kell felkészíteni, hanem a lakosságot is, és főleg a diákokat: „Az iskolában beszélni kellene a terrorizmusról, az idegengyűlöletről, a gyermekeknek és a fiataloknak tudniuk kell, hogyan viselkedjenek egy ilyen helyzetben.”
Romániának nincs tapasztalata a terrorista tettek megelőzésében
Mihai Copăceanu pszichológus is a nevelésről beszél. Állítása szerint – mivel nincs olyan tapasztalata a merényletek terén, mint például Franciaországnak vagy Belgiumnak – Romániának a merényletek vagy terrorista cselekmények megelőzésében sincs tapasztalata. Ezen kívül Copăceanu szerint a törvénynek szigorúan büntetnie kellene azokat, akik ilyen, többé-kevésbé veszélyes kísérleteket tervezgetnek. Ez a jövőben elrettentené őket attól, hogy ilyen trükkökhöz folyamodjanak.
„Egyénileg nem tudsz elkerülni egy merényletet. Ezek az emberek éppen azért vegyülnek el a tömegben, hogy pánikot keltsenek. Ami a románokat illeti, a fenyegetés bármilyen formájával szemben passzívak. Semmilyen módon nem reagálnak. Az egyéni kísérleteket, mint a kézdivásárhelyi, könnyebb elkerülni, mint a tömegeseket. Ez utóbbiak veszélyesebbek, ha egy egész hálózatról van szó”, mondta Copăceanu, hozzátéve, hogy nem kellene pánikba esni.
Ilie Marinescu pszichológus azt mondja, hogy az ilyenfajta gesztusokhoz folyamodók azért teszik ezt, hogy pszichózisokat váltsanak ki a lakosságban, annak ellenére, hogy maga az akció legtöbbször a politikusoknak szól, nem az egyszerű embereknek. „Európai szinten ez kritikus időszak a terrorista megnyilvánulásokat sorozata miatt. A kézdivásárhelyi eset után a románok sebezhetőnek érzik az állam struktúráit, melyek nem nyújtanak elegendő védelmet”, mondta Marinescu.
Mennyire kell elkerülni a tömegrendezvényeket
A szakértő szerint a december 1-i terrorista merényletkísérletnek elsősorban a politikusokat kellene riadóztatnia. „A terrorista cselekményeket, sajnos, az egyszerű emberek szenvedik el. A politikusoknak van védelmük, míg az egyszerű embereknek nincs. Jó lenne, ha az emberek egy ideig kerülnék az ilyenfajta tömegrendezvényeket”, mondta a pszichológus.
Ezzel szemben Mircea Kivu szociológus azon a véleményen van, hogy nem szerencsés egy ilyenfajta lépés, nevezetesen az egyéni jogok korlátozása, vagyis a távolmaradás a nyilvános rendezvényekről. „A terrorizmusnak pont ez a célja. Hogy megváltoztasson viselkedéseket. Márpedig jelen esetben nincs szó egy társadalmi, vagy csoportjelenségről”, szögezte le Kivu.