Hát a minisztériumok épületeinek? Hát az ortodox templomoknak?
Miközben özönlenek a bírságok a Rendkívüli Helyzetek Felügyelősége (ISU) alkalmazottai által a gazdasági egységeknél végzett ellenőrzések nyomán, rendkívül fontos romániai intézményeknek nyomuk sincs a tűzoltók nyilvántartásában.
A Parlament épülete, Románia legismertebb és a világ második legnagyobb épülete
A bukaresti ISU képviselői konkrétan azt mondják, hogy az építmény nem rendelkezik azzal a közigazgatási dokumentummal, mellyel az ISU kirendeltségeinek tanúsítaniuk kell az elengedhetetlen „tűzbiztonsági” követelmény teljesítését.
Pontosabban, a „tűzbiztonsági” követelmény teljesítéséhez a gépészeteket, az építményeket és a berendezéseket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy tűz esetén egész élettartamuk alatt megfeleljenek a következő elvárásoknak: a teherhordó elemeknek meghatározó ideig meg kell őrizniük stabilitásukat, korlátozniuk kell a tűz és a füst kialakulását és tovaterjedését az épületen belül, szavatolniuk kell az intervenciós erők biztonságát, korlátozniuk kell a tűz tovaterjedését a szomszédos létesítményekre és biztosítaniuk kell az emberek biztonságos távozását vagy más eszközökkel történő menekülését.
De nem ez az állam egyetlen fontos intézménye, melynek „lakói” nem foglalkoztak a dokumentumok beszerzésével. A kormány épülete sem szerepel az ISU nyilvántartásában, és
A Rendkívüli Helyzetek Főfelügyelőségének egyik, az Adevărul birtokába került dokumentuma szerint csak néhány kórház büszkélkedhet azzal, hogy rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel. Pontosabban a Colentina Kórházról, a Marie Curie Sürgősségi Gyermekklinikáról, a Szent Mária Klinikáról és a Dr. Constantin Gorgoş Pszichiátriai Kórházról van szó. A többi kórház, bár az utóbbi években jelentős felújítások történtek, mint például a Floreasca Kórháznál, vagy a Grigore Alexandrescu Kórháznál, az ország legnagyobb sürgősségi gyermekkórháznál, nem szerepel az ISD 2006–2015 időszakban kiadott engedélyei között.
A tűzoltók tűzvédelmi engedéllyel rendelkező intézményeinek listáján megtalálható a Masca és az Odeon színház, de
Ugyanakkor más felekezetek több épülete szerepel az ISU nyilvántartásaiban: ilyen a Baptista Keresztény Felekezet Temploma, vagy a Cuza Vodă Pünkösdista Templom.
Ezért nem csoda, hogy az ISU által a gazdasági egységeknél országszerte végzett ellenőrzéseknek katasztrofális eredményük volt: több mint 3.000 szabálytalanságot találtak és 8,5 millió lej értékben róttak ki bírságokat.
A tűzoltók ezzel kapcsolatosan újra arra figyelmeztetnek, hogy az épületek tulajdonosainak vagy haszonélvezőinek kötelességük kérvényezni és megszerezni az ISU-tól a tűzvédelmi engedélyt, mielőtt belekezdenének egy új épület építésébe, meglévőket módosítanának és/vagy módosítanák a felhasználási céljukat.
„A törvény szerint a tűzvédelmi engedély az építmények, berendezések és más létesítmények tulajdonosait, akár magán-, akár jogi személyek, feljogosítja, hogy az elengedhetetlen követelmény (tűzbiztonság) teljesítése szempontjából nézve beüzemeljék és üzemeltessék azokat”, mondják a tűzoltók képviselői.
Így aztán az ISU alkalmazottai 2016. január 1-ig adtak haladékot a klubok és vendéglők tulajdonosainak a szükséges engedélyek beszerzéséhez, de a tulajdonosok azt állítják, hogy ez teljesen irreális elvárás.
hogy egy hónapon belül mindenki teljesíteni tudja az elvárásokat. Gyakorlatilag, ha a polgármesteri hivatalok januártól ezektől az engedélyektől teszik majd függővé a működést, akkor jövőre bezár a bárok és vendéglők 70-80 százaléka. Vannak olyan üzemeltetők, akik már benyújtották a szükséges iratokat, de az engedélyeztetés az ISU korlátozott kapacitása miatt késlekedik. Vannak olyan üzemeltetők is, akik – például – műemléképületekben működnek, az ISU által előírt normák bonyolultsága pedig lehetetlenné teszi az alkalmazásukat, így a törvény kijavítását követeljük”, jelentette ki az Adevărulnak Dragoş Petrescu, a Romániai Vendéglők Egyesületének (ARR) elnöke.
Dragoş Petrescu azt állítja, hogy országos szinten csak 50 ISU-engedéllyel rendelkező szakértő van, akik segíthetnek a cégeknek összeállítani a dokumentációt, és csak 900 ISU-felügyelő, akik az engedélyeztetéssel és az ellenőrzéssel is foglalkoznak, és akik jelenleg képtelenek boldogulni a kérvények áradatával.
„A mostani helyzet kialakulásához két tényező járult hozzá. Először is a helyi kultúra, mert a románok nem szoktak hozzá és közömbösek a tűzvédelmi lépések iránt, valamint az, hogy eddig elkerültek bennünket az olyan szerencsétlenségek, mint a Colectiv klubnál kialakult tűzvész. Ugyanakkor a hatóságok sem voltak képesek kidolgozni koherens jogszabályokat és nem tudtak konstruktív módon nyomást gyakorolni a gazdasági egységekre”, vélekedik Petrescu.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.