Európa-szerte visszaállítják a határellenőrzést. A közterületek minden négyzetcentiméterét bekamerázzák. Csökkenni fog a privát szféránk, kevesebb szabadságjogunk, kevesebb szabadságunk lesz.

Rendszeresen lehallgatják a telefonbeszélgetéseinket, belenéznek az internet-forgalmunkba. Megszokott látvány lesz az utcákon járőröző rendőrség, csendőrség, különleges alakulatok. Fokozzák a biztonsági intézkedéseket a reptereken, röntgenkapukon sétálunk át, belenéznek az alsóneműnkbe és a testüregeinkbe.

Módosítják az állambiztonsági és közbiztonsági törvényeket. Egyszerűsítik a rendkívüli állapot és a hadiállapot bevezetésének procedúráját. Gyakran lesz készültségi állapot, kijárási tilalom. Biztonsági drónok röpködnek a fejünk fölött. Bővítik a rendőrség, a csendőrség, a terrorelhárító egységek létszámát.

És mi ennek őszintén örülni fogunk.

Segíteni fogunk a biztonságiaknak. Örömmel mutatjuk meg táskánk, zsebünk tartalmát. Tisztelni és szeretni fogjuk a járőrözőket.

Hozzá fogunk szokni, hogy társadalmi berendezkedésünk, politikai rendszerünk, értékeink csak határainkon belül érvényesek. Leszokunk az önző, együgyű és veszélyes univerzalizmusról. És megtanuljuk majd, hogy mindez nem magától értetődő, hogy fenntartása és védelme rettentő erőfeszítést igényel.

Beleegyezünk, hogy életszínvonalunk alacsonyabb legyen, nem fogunk pazarolni és fölöslegesen költekezni, mert nem lesz miből. Mert a biztonság rengeteg pénzbe kerül majd. Nem fogjuk bánni, mert tudni fogjuk, hogy nincs más kiút.

Kiszórjuk majd a közéletből a demagóg vezetőket és személyes üggyé tesszük a korrupció, a megtévesztés és a hazugság elleni fellépést. Mert őszintébbek, egyenesebbek leszünk önmagunkhoz és egymáshoz is. Mert meg fogjuk érteni, hogy ettől függ a biztonságunk, végső soron a puszta életünk.

Mert nem lesz más kiút és nem lesz más választásunk. Már ha akarjuk. Ha nem akarunk félévente több száz embert halálra ítélni. Ha maradt még bennünk életösztön. Ez lesz az új tudatosság, az új közösség. Előbb vagy utóbb.