Politikai elemzés azon melegében, Dacian Cioloș kinevezése után.
Klaus Johannis megtette a hőn várt bejelentést. A kérdés most a következő: mi lesz ezután? Dacian Cioloş kinevezett kormányfőnek minden esélye megvan arra, hogy a cotroceni-i konzultációkon részt vett parlamenti pártok vezetőinek nyilatkozatai alapján egy olyan informális többség segítségével vezesse a következő kormányt, melyet a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.), az UNPR (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség – a szerk.), az RMDSZ és a kisebbségek frakciója hoznak létre. Cioloş és a technokrata kormány szokatlan megoldás, melyet a pártok azért fogadnak el, hogy
és főleg az utca nyomásával szembeni (il)legitimitási komplexusuk miatt. Ez a nyomás csak látszólag csillapodott, az új kormánynak pedig pontosan az lesz a feladata, hogy a nyomást a pátokról a kormányzati döntéshozókra helyezze át. A pártok pedig majd elhatárolódnak ezektől a döntéshozóktól, Cioloş-sal az élen. Ebből a bűvészkedésből az államfő kerül ki a leginkább exponáltan. A kinevezéssel és azzal, hogy megoldásként mutatja ezt fel, az összes következményt is magára vállalta. Ezek a következmények az elején pozitívak lesznek, egy új kormány ugyanis sok mindent megígérhet, és minden esélye megvan annak, hogy az új kormányzati csapat minősége – erkölcsileg és szakmailag – egyértelműen jobb legyen, mint az előzőé. De az elnök ellenfelei elég gyorsan megfogalmazzák majd a kormányváltás legfőbb jellegzetességére vonatkozó bírálataikat: olyan kormány jelenik meg ugyanis, mely minden eddiginél jobban függ majd az elnöki legitimitástól, és kialakul egy elnökpárti parlamenti többség. Mely többségből nem hiányozhat az „erkölcstelen megoldás”, az UNPR sem. A hatalom és ellenzék konfrontációja
A Klaus Johannis által az utóbbi hetekben tett számos imázslépés ezt a helyzetet próbálta előkészíteni – többek között a kinevezés bejelentésének elodázása is. Az elnök tudja, hogy most rá tolják az egész kormányzás felelősségét, ami hálátlan szerep, főleg egy instabil többséggel, mely a politikai vándorlások választások előtti új idényének elkezdődésétől függ.
A PSD éppen azért javasolt egy úgynevezett technokrata kormányt, hogy indokot találjon és bejelenthesse az ellenzékbe vonulást, a választások közeledtével pedig ez egyre keményebb ellenzékiséget jelent. Bár elkerülhetetlen, az UNPR jelenléte az új többségben azt jelenti, hogy a PSD továbbra is jelentős befolyást gyakorolhat a Cioloş-kormány döntéseire. Az UNPR azzal, hogy az utolsó pillanatig kitartott Victor Ponta mellett, azt akarta elérni, hogy a PSD-vel szövetségben vághasson neki a választásoknak, és továbbra is ez marad a legvalószínűbb lehetőség. Ilyen körülmények között a Ponta-kormányzat által okozott katasztrófából a PSD jobban kerül ki, mint arra számítani lehetett. A kormányzat kénytelen lesz folyamatosan azzal szembesülni, hogy a PSD – érdekeitől függően – bármikor bizalmatlansági indítványt nyújthat be ellene. És még ha ezt nem is szavaznák meg, a kormányzati bizonytalanság veszélyes érzése akkor is kialakulhat. Johannis rendelkezik az előrehozott választással való fenyegetőzés fegyverével, de a rendes választások időpontjának közeledtével ez egyre irrelevánsabbá válik.
Minden attól függ, hogy az új kormány mennyire lesz képes bizonyítani: más, mint az eddigiek, és megpróbál változásokat elindítani. Egy technokrata kormány imázs szempontból nagyon jól mutat, de
Kérdés, hogy az elnökpárti többség fogja-e a maga képére formálni az új minisztereket, vagy az utóbbiak fognak szakmaiságuk és népszerűségük révén e pártok fölé kerekedni. Egy újraformált PNL csak ebben az esetben lesz vonzóbb jövőre a PSD-nél. Egy kormány jelenleg csak úgy tud majd ellenállni a különféle populizmusok rohamának, ha képes láthatóan átvenni a román társadalom nagy részének változást igénylő óhaját. Ez egy letagadhatatlan óhaj, amely mind tavaly novemberben, mind az utóbbi napokban látható volt. De ehhez az imázslépések nem lesznek elegendőek. Johannis és kormánya számára eljött a cselekvés ideje.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Nagyszabású razziát tartottak a nyomozók pénteken Arad, Bihar, Fehér, Kolozs és Szeben megyében az idei érettségi vizsgákkal kapcsolatos csalás gyanúja miatt. A főügyészség szerint kiszivárogtatták a vizsgatételeket.
További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.
Harmincezer lejt tartalmazó elvesztett övtáskát talált meg, majd tartott meg jogtalanul egy 37 éves férfi Sepsiszentgyörgyön. A rendőrök a pénz jelentős részét visszaszerezték, az ügyben lopás miatt folyik nyomozás.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.