És hát most sem értik, mi a probléma.
Tegnap szóvá tettük, hogy Székelyudvarhely polgármesteri hivatala hálaadó szentmisére invitálta a szombatfalvi városrészben élőket, hogy köszönetet mondjanak azért, hogy „eredményesen elvégezhettük a modernizálási és építési munkálatokat”.
Egyed Ufó Zoltán kolléga szintén megkommentálta a témát az uh.ro-n.
A városháza rövid közleményben reagált „a médiában megjelentekre”.
Íme:
„A médiában, a hálaadó szentmisével kapcsolatban megjelentekre az alábbiakat közöljük:
Ez már csak azért is érdekes, mivel a misére hívást nem egy „keresztény ember”, hanem „Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala” követte el. A „keresztény embert” nem kell egy közintézménynek misére hívnia, hogy köszönetet mondjon azért, hogy „erőt kapott a munkák, a feladatok elvégzéséhez”. Ráadásul a munkákat és feladatokat nem a „keresztény ember”, hanem egy közintézmény végezte el, ebben pedig semmi rendkívüli nincs, a polgármesteri hivatalnak ugyanis ez a dolga, ezért működtetik az emberek közpénzből, azaz a saját pénzükből.
Az emberek pedig nem azt várják el a polgármesteri hivataltól, hogy szentmisén dicsőíttesse magát, hanem hogy leaszfaltozza az utcát, s ennek közvetlen megtapasztalása ott a helyszínen, az utcán történik, nem a templomban.
Hiába nem hangzott el a hálaadó szentmisén „a polgármesteri hivatal, érintettek, tisztségviselők dicsérete, de még csak neve sem”, ha a mise előtt a városháza szórólapon veri a mellét és kelti azt a benyomást, hogy a misén bizony a polgármesteri hivatalt és az érintetteket kell dicsérni.
Szóval kedves Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, végezd csak a munkád, amit az emberek rád bíztak, hagyd a templomot meg a hálaadó szentmisét, mert azoknak semmi köze a te feladatodhoz. A te feladatod pusztán az, hogy elvégezd „a munkákat”, nem az, hogy a templomban kampányolj, utána pedig kínos magyarázkodással próbálj kihátrálni a fonák helyzetből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.