// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Közös testről elmélkedik a Temps d’Images Fesztivál

// HIRDETÉS

Hétvégén kezdődik a Temps d’Images Fesztivál nyolcadik kiadása Kolozsváron. Milyen programok közül válogathatunk?

A 2015. november 7–14. között esedékes Temps d’Images Fesztivál témája a közös test, az esemény társalkotója pedig Alexandra Pirici bukaresti színművésznő. Az eseménysorozat keretében, november 12–14. között tartják a Független Előadóművészetek Platformját, amely a kortárs román független színház és tánc új és releváns produkcióit sorakoztatja fel.

A fesztivál nyolc napja alatt tizenkilenc színházi darab, táncelőadás és performansz lesz látható,

két könyv- és egy folyóirat-bemutatóra kerül sor, lesz filmvetítés és installáció, koncert, számos közönségtalálkozó, illetve beszélgetés a fellépő művészekkel.

„Mit jelent egy olyan művészközösségben dolgozni, ahol minden ötlet közös tulajdon, ahol elmosódnak az egyéni szerzőség határai? Az egyéniség valamint az egyén kreativitásigényének viszonylatában hogyan kezeljük a csoporthoz való tartozás, a szolidaritás és a hovatartozás kérdéskörét? Mire van szükségünk, hogy egyénileg és csoportosan kiteljesedjen az alkotás: közös testre vagy inkább olyan hősökre, kiemelt személyiségekre, akik minket képviselnek? Vajon a közös test, közös javak létrehozása csak fikció?” – többek között ezekre a kérdésfelvetésekre keresik a választ a fesztivál művészei.

Egy kis ízelítő a fesztivál keretében megtekinthető előadásokból:

  • Alexandra Badea Pulverizați című előadásának romániai bemutatója (rendezte Frédéric Fisbach), amely a munka embertelen globalizációjáról szól;
  • Yann Verburgh Căpcăuni című darabjának felolvasószínházi előadása;
  • Raul Coldea és Petro Ionesco Provizoriu című produkciója a romániai szociális láthatatlanságról,
  • Alexander Mauiloff (Bulgária) The State című performansza az állampolgárság közös értékeiről,
  • a Balansé című táncelőadás, amely Agnès Dru koreográfus-performer testén keresztül mutatja be a mozgás történetét,
  • illetve Ciprian Mureșan vizuális művész Untitled című animációs performansza.

A fesztivál idén két előadás létrejöttében vállalt társproduceri szerepet. Mindkettő érzékeny és kevésbé képviselt témát dolgoz fel: Nico Vaccari Cunthate/Ură című előadása a pornográfia erőszakosságát és ahogyan az beszűrődik a mindennapi emberi kapcsolatokba, Eugen Jebeleanu monodrámája pedig, a Ea e băiat bun című (főszerepben Florin Caracala) a transznemű egyének identitásával és a Romániában élő transzneműek bonyolult társadalmi kapcsolatrendszerével foglalkozik.

 

A Temps d’Images Fesztivál idei meghívott társalkotója Alexandra Pirici,

 

aki a kortárs táncot, vizuális művészeteket és a kísérleti zenét ötvözi. A fesztivál keretén belül Pirici Adda Kaleh álnéven koncertezik, illetve bemutatja az Instrumente delicate manipulate cu grijă című akció-művészeti alkotását, melyet az imagetanz/brut Viena és a bukaresti Nemzeti Táncközpont támogatásával hozott létre, és amely az egyéni emlékezés mint szubjektív archívum, illetve a múzeumosított művészet emberi-testi közelségbe való visszahozását tematizálja.

 

A teljes program itt érhető el, míg jegyeket a biletmaster-en lehet vásárolni, illetve a Hunyadi tér (Piața Ştefan cel Mare) 14-es szám alatti irodában, amely keddtől vasárnapig, 11:00–14:00 és 15:00–17:00 között tart nyitva. A fennmaradó helyek függvényében teljes árú jegyet lehet váltani a helyszínen az előadások kezdése előtt egy órával. A fesztivál helyszínei: az Ecsetgyár, a Boiler Club, Kolozsvári Rádió, a REACTOR, a Mărăști mozi, az Uránia-palota.

 

Az idei fesztivál nem jöhetett volna létre az esemény támogatói és partnerei, illetve a szeptemberben indított crowdfundingban résztvevő adományozók felajánlásai nélkül. Az egyhónapos kampány alatt összesen hetvenhatan járultak hozzá a fesztivál költségeihez. A kezdeményezés 166%-os eredménnyel zárult: összesen 13 302 lejt sikerült összegyűjteni. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS