Hétvégén kezdődik a Temps d’Images Fesztivál nyolcadik kiadása Kolozsváron. Milyen programok közül válogathatunk?
A 2015. november 7–14. között esedékes Temps d’Images Fesztivál témája a közös test, az esemény társalkotója pedig Alexandra Pirici bukaresti színművésznő. Az eseménysorozat keretében, november 12–14. között tartják a Független Előadóművészetek Platformját, amely a kortárs román független színház és tánc új és releváns produkcióit sorakoztatja fel.
két könyv- és egy folyóirat-bemutatóra kerül sor, lesz filmvetítés és installáció, koncert, számos közönségtalálkozó, illetve beszélgetés a fellépő művészekkel.
„Mit jelent egy olyan művészközösségben dolgozni, ahol minden ötlet közös tulajdon, ahol elmosódnak az egyéni szerzőség határai? Az egyéniség valamint az egyén kreativitásigényének viszonylatában hogyan kezeljük a csoporthoz való tartozás, a szolidaritás és a hovatartozás kérdéskörét? Mire van szükségünk, hogy egyénileg és csoportosan kiteljesedjen az alkotás: közös testre vagy inkább olyan hősökre, kiemelt személyiségekre, akik minket képviselnek? Vajon a közös test, közös javak létrehozása csak fikció?” – többek között ezekre a kérdésfelvetésekre keresik a választ a fesztivál művészei.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalva község részét képező Csíkdelnében pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.