Hétvégén kezdődik a Temps d’Images Fesztivál nyolcadik kiadása Kolozsváron. Milyen programok közül válogathatunk?
A 2015. november 7–14. között esedékes Temps d’Images Fesztivál témája a közös test, az esemény társalkotója pedig Alexandra Pirici bukaresti színművésznő. Az eseménysorozat keretében, november 12–14. között tartják a Független Előadóművészetek Platformját, amely a kortárs román független színház és tánc új és releváns produkcióit sorakoztatja fel.
két könyv- és egy folyóirat-bemutatóra kerül sor, lesz filmvetítés és installáció, koncert, számos közönségtalálkozó, illetve beszélgetés a fellépő művészekkel.
„Mit jelent egy olyan művészközösségben dolgozni, ahol minden ötlet közös tulajdon, ahol elmosódnak az egyéni szerzőség határai? Az egyéniség valamint az egyén kreativitásigényének viszonylatában hogyan kezeljük a csoporthoz való tartozás, a szolidaritás és a hovatartozás kérdéskörét? Mire van szükségünk, hogy egyénileg és csoportosan kiteljesedjen az alkotás: közös testre vagy inkább olyan hősökre, kiemelt személyiségekre, akik minket képviselnek? Vajon a közös test, közös javak létrehozása csak fikció?” – többek között ezekre a kérdésfelvetésekre keresik a választ a fesztivál művészei.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.