// 2026. november 19., csütörtök // Erzsébet

Portugália: illiberális húzással akadályozta meg az elnök az „illiberalizmus” terjedését

// HIRDETÉS

Igaz, Anibal Cavaco Silva jobbról cselezett, ahol az illiberalizmus, úgymond, otthon van. Mégpedig azért, nehogy az EU-szkeptikus baloldal elhúzzon. És máris borul a bili Luzitániában!

Oda kell figyelni a teljesen rendkívüli portugáliai politikai helyzet által küldött jelzésekre, ahol

az euró-övezet történelmében először

kell egy ország elnökének megakadályoznia az euroszkeptikus és Európa-ellenes pártok hatalomra kerülését.

„Ez a legrosszabb pillanat demokráciánk alapjainak radikális megváltoztatására. A demokrácia 40 éve alatt Portugália egyetlen kormánya sem függött az Európa-ellenes erők, vagyis azoknak az erőknek a támogatásától, melyek a lisszaboni szerződés, az adóügyi szerződés, a növekedési és stabilitási paktum eltörlése, valamint a monetáris unió felbomlása, vagy Portugália euró-övezetből való kilépése mellett kampányoltak, ugyanakkor a NATO felszámolására is törekedve”, érvelt Anibal Cavaco Silva portugál elnök.

Ezért úgy döntött, hogy a volt jobbközép miniszterelnököt, Pedros Passos Coelhót bízza meg kormányalakítással, akinek koalíciója valóban megnyerte a választást (37%), megelőzve a szocialistákat (32%) és a Baloldal és Kommunisták Tömbje koalíciót (18%). Ami azt jelenti, hogy a baloldali erőknek együttesen abszolút többségük van a Parlamentben, aminek alapján közülük kellett volna miniszterelnököt kijelölni. Az elnök figyelmen kívül hagyta ezt a hagyományt, bejelentve, hogy

a nemzeti érdek nevében

inkább a biztonságot és a nemzetközi partnerek előtti hitelességet választja.

Ami hihető érv, tekintettel arra, hogy (továbbra is) óriási igény van a nyitott pénzforrás (Világbank, IMF és Európai Bizottság) érintetlenül hagyására, hiszen még csak nemrég kezdett érezhetővé válni egy enyhe gazdasági növekedés. Ebben az értelemben igaz, hogy a baloldaliak és a kommunisták szövetségének hatalomra kerülése ugyanolyan jelzés lenne a nemzetközi pénzügyi intézmények (és nemcsak ezek) számára, mint amilyen a Sziriza görögországi győzelme volt, a mára már közismert következményekkel. Ha erről van szó, akkor a portugál elnök jogosan mondja: „Kötelességem mindent megtenni, hogy megelőzzem hamis üzenetek küldését a pénzügyi intézmények, a befektetők és a piacok felé.”

Valóban, bár a nemzeti tartalékok egy része helyreállt (a likviditások most elérik a 8 milliárd eurót), az IMF szerint az ország gazdasági helyzete „rendkívül sebezhető” maradt. Az államadósság jelenleg a GDP 127 százaléka, a teljes adósság pedig eléri a GDP 370 százalékát. Ez az a gazdasági helyzet, mely könnyen felrobbanhat, legalább olyan súlyos következményekkel, mint a görögországi, és ennek a gazdasági és társadalmi légkör hosszú távú destabilizálódása lehet a következménye.

Elkerülhető egy ilyen helyzet? Az elemzők szerint nagyon nehezen. Sokan attól tartanak, hogy

a következő kormány elakadhat a Parlamentben,

amennyiben a szocialistákból, a Baloldal és Kommunisták Tömbjéből álló többség vagy elutasítja a beiktatását, vagy megakadályoz majd minden későbbi kormányzati döntést. A második esetben ez azt jelentené, hogy egy évre ténylegesen leállna a politikai és gazdasági élet, mert előrehozott választást legkorábban jövő nyáron lehet tartani.

Ezek után mégis mi marad az európai intézmények által éveken keresztül oktatott demokratikus játékszabályokból? Egyértelmű: az attól való rettegés, hogy Európában valahol megismétlődhet a görögországi helyzet (Sziriza), odavezet, hogy rendkívül egyértelműen lemondanak a kritériumokról és a klasszikus viselkedésekről, a félelmeknek megfelelő mértékű erővel lépve fel. Könnyen érthető, de nehezebben elfogadható (ha egyáltalán), ha hosszú távon gyakorlattá válik, mert ezáltal a nemzeti politikai élet kizárólag a nemzetközi pénzügyi intézmények játékának, követelményeinek és nyomásainak rendelődik alá.

Áldozatok versus túlélés.

Nálunk is hallottuk ezt az elméletet, mely szerint a lakosságra kényszerített áldozathozatalok jelentik a nemzeti túlélés biztosításának egyetlen elfogadható módját. Túl sok vita nélkül, egyszerűen elnöki politikai döntéssel, melyet aztán mindenféle fenntartások nélkül támogatott egy jobboldali kormány. Pontosan ezek a fajta lépések vezettek a görögországi és most a portugáliai (és nemcsak itteni) politikai eredményekhez, vagyis társadalmi szinten egy virulens reakcióhoz, megnyitva az utat a szélsőségesség, az euroszkeptikus, vagy Európa-ellenes diskurzus ennyire erős megnyilvánulása előtt.

Az a gond, hogy amint az Görögország példájából látszik, ez a fajta diskurzus, amint politikai platformmá válik, miután jelentős szavazatszázalékok gond nélküli megszerzéséhez, vagy akár a választás megnyeréséhez is vezetett, azonnal óriási elakadást is okozott. És mint látható, ezt lehetetlen megoldani rendkívül jelentős engedmények elfogadása nélkül, melyekre azért van szükség, hogy ugyanazok a nemzetközi intézmények újra némi lélegzetvételhez juttassanak. Melyeket a kampány alatt a legfőbb ellenségnek és a kíméletlen és mindent uraló kapitalista korrupció jelképének neveztek.

Ezért aztán ez most a dilemma: mit kell elfogadni?

Mi a helyes? A nép hangját, mely – ahogy mondani szokták – sohasem téved (ebből következik a népszavazás mint legfőbb konzultálási és döntéshozatali mechanizmus gondolata)? Vagy ellenkezőleg, a politikai döntést, melyet állítólag a nemzet felsőbb érdekei nevében hoznak meg és mely megfordíthatja a nép szavazatának értelmét?

Rövidebben, még ha ezzel a szakadék felé nyílik egyirányú út, akkor is vita nélkül el kell fogadni, ha a nép szavazata ezt az irányt diktálják?

Ez költői és – ebből következően – teljes mértékben felesleges kérdés? Egyáltalán nem, mert pontosan ez a dilemma kezdi nyugtalanítani az európai döntéshozókat, tekintettel arra, hogy a közeljövőben legalábbis meglepőnek jósolt eredmények várhatók több EU-államban tartott választásokon, melyekhez társulnak még azok a centrifugális mozgások, melyeket Nagy-Britannia EU-ból történő esetleges jövőbeni kilépése generálhat.

Ezért aztán nagyon, nagyon figyelmesen hallgatjuk Jeroen Dilsselbloem, az euró-övezet elnökének szavait:

„A demokrácia nem mindig biztosít stabilitást.”

Ha így van, akkor mi biztosít stabilitást? Milyenfajta modell hozhat nekünk stabilitást, jólétet és társadalmi békét? Félek megjósolni azt a választ, melyet most az euró-övezet vezetője adhatna. És még jobban félek attól, hogy a jövőbeni körülmények akár indokot is szolgálhatnak egy ilyenfajta válaszra. Lehetséges? A portugál döntés csak a kezdete annak, ami valójában egy új politikai modell valósága lehet? Vagy, ami hihetőbb, egy figyelmeztetés arra, ami a standard európai viselkedés lehet majd a következő nagy gazdasági válságra adott reakció előkészítésében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS